Kapnak-e mentőövet a munkahelyek megőrzésére a nagyvállalatok?
Végre kiírásra került a három hónapja csúszó - a munkahelymegőrzést képzéssel kombinálva támogató - TÁMOP 2.3.3. program, amelynek társadalmi vitája során a döntéshozók úgy tűnik, hogy elfogadták a beérkezett észrevételek jó részét, mivel a megjelent pályázat teljesen más, mint a társadalmi vitára bocsátott tervezet.
Személyes benyomásait alátámasztja, hogy DGS Global Research által áprilisban készített, a kormányzati munkahelymegőrző programok hatásvizsgálatával foglalkozó kutatásból az derült ki, hogy a kkv-k kétharmada, míg a nagyvállalati kör 59 százaléka egyaránt bértámogatást szeretne kapni a munkahelymegőrzéshez, miközben maguk sem bíznak abban, hogy a támogatási források hozzájárulhatnak a munkahely-megőrzéshez.
Ha már mindenáron képzéssel kombinálva tudnak csak segítséget kapni a friss pályázat szerint, akkor a felmérés mintegy félezer válaszadójának túlnyomó többsége az idegen nyelvi képzést és a speciális szakmai ismeretek továbbfejlesztését valósítaná meg. A konstrukció a képzési projekt időtartamának kétszerese mértékéig terjedő munkahely-megőrzési kényszer (elbocsátási tilalom) miatt azonban épp a rövid időtartamú képzések nyújtásában teszi érdekeltté a cégeket, amely szinte lehetetlenné teszi a valóban hatékony személyzetfejlesztést.
Óriási ugyanakkor a kiírók felelőssége abban, hogy a teljesen átalakított pályázat híre minél gyorsabban tényszerűen, korrekt módon eljusson a bajban lévőkhöz. Ez annál fontosabb, mivel a kutatásban résztvevők 21 százaléka azt jelezte, hogy a korábbi - az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány által kiírt - pályázatokról sem hallott, hatodrészük pedig nem jutott elég részletes információhoz a pályázáshoz. Ez annál is fontosabb kérdés, mivel a pályázatokról egyáltalán tudó cégeknek mindössze 60 százaléka értesült az internetes sajtó, a nyomtatott sajtó és a TV/rádió híradásai alapján, míg a többiekhez teljesen más csatornákon jut el a hír.
Nagy gond a szorult helyzetben lévő szervezetek felkészületlensége abból a szempontból, hogy ha a pályázaton forráshoz jutnak, vajon hogyan alakítják át az eddig napi 8 órás munkarendet. A kutatás adatai alapján ugyanis a most pályázni tudó kkv-knak mindössze 16 százaléka foglalkozott egyáltalán azzal, hogyan szervezi át folyamatait a folyamatos működés és a képzés hatékony egyensúlya érdekében, miközben a nagyvállalatok azért ennél jóval felkészültebbek, hiszen 41 százalékuknak már kidolgozott elképzelései vannak arra az esetre, ha végre ők is a régóta várt program kedvezményezettjei közé kerülhetnek. Nem lehet ugyanis általános megoldásokat találni a képzések megvalósítására. Ezt pontosan érzik a munkáltatók is, bár döntő többségük pénteken kívánja az 1-3 hónaposra tervezett képzéseket lebonyolítani.
A most kiírt pályázat készítői sem számoltak azzal, hogy egy ilyen volumenű pályázaton történő indulás, illetve a pályázatnyertesség legalább heti 15-20 órányi plusz munkát okoz a nyerteseknek, mely a pályázati projektmenedzsment díjaként nem számolható el. Ennek okán vagy megint a pályázatíró cégeknek kell kifizetniük az eleve bajban lévő szervezeteknek a plusz költségeket, vagy pedig saját erőből kell a lehetetlenre vállalkozniuk.
Épp a problémákra, valamint a lehetőségeikre kívánja ráébreszteni május 26-án a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola által szervezett - "Elhullás, stagnálás vagy piacnyerés" című - ingyenes workshop a bajban lévő szervezetek vezetőit, ahol személyes konzultációval egybekötve hatékony megoldásokkal, gyakorlati esetek bemutatásával próbál 8 szakértő segíteni a válságból való kilábalásban - jelentette be Zsuffa Ákos, a BKF stratégiai igazgatója.
Bővebben a rendezvényről: www.bkf.hu
- 2026.02.19Tudásmegosztó közösségek szerepe a digitális korban A konferencián a tudásmegosztó tanulóközösségek kialakításának és működtetésének gyakorlati kérdéseivel foglalkozunk. Az üzleti szférában és a felnőttoktatás területén alkalmazott gyakorlati tapasztalatokon keresztül, valamint a kapcsolódó kutatási eredmények tükrében vizsgáljuk, hogy a szervezetekben, szervezetek közötti és szervezeteken átívelő szakmai közösségekben a tudásmegosztás hogyan működik, milyen átalakuláson esik át a digitális transzformáció hatására.
Részletek
Jegyek
- 2026.03.18Six Sigma Green Belt képzés A KÉPZÉS CÉLJA: A tréning résztvevői megismerik a TQM-ben, mint menedzsmentrendszerben rejlő lehetőségeket. A tréning résztvevői gyakorlati jártasságra tesznek szert a 6 Sigma módszertan alkalmazásában, és képesek lesznek önállóan 6 Sigma projekteket vezetni a vállalatuknál.
Részletek
Jegyek
- 2026.03.26recruiTECH x HRTECH konferencia A recruiTECH x HRTECH konferencia HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding és L&D szakembereknek szól, akik a munkaerőpiaci kihívásokra már technológia-alapú, jövőálló megoldásokat keresnek, és hatékonyabb HR működésben gondolkodnak.
Részletek
Jegyek
A továbbtanulásnál a választás súlyát az elmúlt években jelentősen megnövelte a mesterséges intelligencia (AI) gyors térnyerése, amely alapjaiban... Teljes cikk
Az ügyészség csalás és lopás elkövetésével vádolta meg a férfit. Teljes cikk
- Így lehet a HR a digitalizáció és az AI nyertese 6 napja
- A munkaerő-képzés felé bővíti portfólióját a Prohuman 7 napja
- Ösztöndíjjal erősítik a bölcsődék szakember-utánpótlását 2026-ban is 1 hete
- Ismét lehet pályázni munkahelyi bölcsődék létrehozására 1 hete
- Ők a legnagyobb tréningcégek a magyar piacon - jelentős mozgások a rangsor élén 1 hete
- Hankó Balázs szerint a felsőoktatásban is be kell vezetni a szakképzési duális rendszert 2 hete
- Ezek voltak a legnépszerűbb szakok a keresztféléves felvételin 2 hete
- Újabb ötmilliárd forintot fordítanak az agrárszakképzési centrumok fejlesztésére 2 hete
- Mi lesz a munkaerővel 5–10 év múlva? Egy nagyvállalat válasza a tudáshiányra 3 hete
- Festőnek, vízvezeték-szerelőnek tanulnak a fiatal rabok – ilyen egy modern börtön 3 hete
- Külföldi egyetemek, kutatói karrier: új lehetőségeket mutattak be az Educatión 1 hónapja

Filmek a munka valóságáról: sztrájktól a szellemírásig