Kapnak-e mentőövet a munkahelyek megőrzésére a nagyvállalatok?

Végre kiírásra került a három hónapja csúszó - a munkahelymegőrzést képzéssel kombinálva támogató - TÁMOP 2.3.3. program, amelynek társadalmi vitája során a döntéshozók úgy tűnik, hogy elfogadták a beérkezett észrevételek jó részét, mivel a megjelent pályázat teljesen más, mint a társadalmi vitára bocsátott tervezet.

Tekintettel arra, hogy a most kihirdetett program még csupán a kkv-knak szól, a nagyvállalati kör továbbra is nagyon várja a mentőövet. Sajnos elképzelhető azonban, hogy az későn vagy akár egyáltalán nem érkezik meg. Az elmúlt három hónap folyamán ugyanis több potenciálisan támogatásban részesíthető, illetve a lehetséges forrásokat messiásként váró szervezet is az elbocsátások megkezdésére kényszerült - számolt be Dara Péter, a DGS Global Research ügyvezető igazgatója, egyben a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola (BKF) vállalati kapcsolatok igazgatója a számos nagyvállalatnál tapasztaltakról, miközben e pályázati program épp a létszámleépítés megakadályozását kell, hogy szolgálja.

Személyes benyomásait alátámasztja, hogy DGS Global Research által áprilisban készített, a kormányzati munkahelymegőrző programok hatásvizsgálatával foglalkozó kutatásból az derült ki, hogy a kkv-k kétharmada, míg a nagyvállalati kör 59 százaléka egyaránt bértámogatást szeretne kapni a munkahelymegőrzéshez, miközben maguk sem bíznak abban, hogy a támogatási források hozzájárulhatnak a munkahely-megőrzéshez.

Ha már mindenáron képzéssel kombinálva tudnak csak segítséget kapni a friss pályázat szerint, akkor a felmérés mintegy félezer válaszadójának túlnyomó többsége az idegen nyelvi képzést és a speciális szakmai ismeretek továbbfejlesztését valósítaná meg. A konstrukció a képzési projekt időtartamának kétszerese mértékéig terjedő munkahely-megőrzési kényszer (elbocsátási tilalom) miatt azonban épp a rövid időtartamú képzések nyújtásában teszi érdekeltté a cégeket, amely szinte lehetetlenné teszi a valóban hatékony személyzetfejlesztést.

Óriási ugyanakkor a kiírók felelőssége abban, hogy a teljesen átalakított pályázat híre minél gyorsabban tényszerűen, korrekt módon eljusson a bajban lévőkhöz. Ez annál fontosabb, mivel a kutatásban résztvevők 21 százaléka azt jelezte, hogy a korábbi - az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány által kiírt - pályázatokról sem hallott, hatodrészük pedig nem jutott elég részletes információhoz a pályázáshoz. Ez annál is fontosabb kérdés, mivel a pályázatokról egyáltalán tudó cégeknek mindössze 60 százaléka értesült az internetes sajtó, a nyomtatott sajtó és a TV/rádió híradásai alapján, míg a többiekhez teljesen más csatornákon jut el a hír.

Nagy gond a szorult helyzetben lévő szervezetek felkészületlensége abból a szempontból, hogy ha a pályázaton forráshoz jutnak, vajon hogyan alakítják át az eddig napi 8 órás munkarendet. A kutatás adatai alapján ugyanis a most pályázni tudó kkv-knak mindössze 16 százaléka foglalkozott egyáltalán azzal, hogyan szervezi át folyamatait a folyamatos működés és a képzés hatékony egyensúlya érdekében, miközben a nagyvállalatok azért ennél jóval felkészültebbek, hiszen 41 százalékuknak már kidolgozott elképzelései vannak arra az esetre, ha végre ők is a régóta várt program kedvezményezettjei közé kerülhetnek. Nem lehet ugyanis általános megoldásokat találni a képzések megvalósítására. Ezt pontosan érzik a munkáltatók is, bár döntő többségük pénteken kívánja az 1-3 hónaposra tervezett képzéseket lebonyolítani.

A most kiírt pályázat készítői sem számoltak azzal, hogy egy ilyen volumenű pályázaton történő indulás, illetve a pályázatnyertesség legalább heti 15-20 órányi plusz munkát okoz a nyerteseknek, mely a pályázati projektmenedzsment díjaként nem számolható el. Ennek okán vagy megint a pályázatíró cégeknek kell kifizetniük az eleve bajban lévő szervezeteknek a plusz költségeket, vagy pedig saját erőből kell a lehetetlenre vállalkozniuk.

Épp a problémákra, valamint a lehetőségeikre kívánja ráébreszteni május 26-án a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola által szervezett - "Elhullás, stagnálás vagy piacnyerés" című - ingyenes workshop a bajban lévő szervezetek vezetőit, ahol személyes konzultációval egybekötve hatékony megoldásokkal, gyakorlati esetek bemutatásával próbál 8 szakértő segíteni a válságból való kilábalásban - jelentette be Zsuffa Ákos, a BKF stratégiai igazgatója.

Bővebben a rendezvényről: www.bkf.hu
  • 2026.01.28Vezetés- és szervezetfejlesztés szakmai konferencia Bokor Attila Aranykalitkában című kutatásának harmadik fejezetéhez érkeztünk, amely ötven vezetői életúton keresztül három évtized szervezeti és vezetői tapasztalatát mutatja be. Az OD Partner is mérföldkőhöz érkezett: 30 évesek lettünk. Kinyitjuk szakmai műhelyünket és megosztjuk, hogyan gondolkodunk vezetésről, szervezetről, és aktuálisan milyen témákban mélyedünk el.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.01.29Bértranszparencia irányelv és diszkrimináció-tilalom Szakmai képzés a bértranszparenciáról és a diszkriminációról HR szakembereknek és vezetőknek. Készüljön fel munkajogászainkkal az EU új bérátláthatósági szabályaira!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.02.11HR 2026 – kevesebb mozgástér, nagyobb elvárások? - Mit léphet a HR, ha mégis üzleti hatást akar elérni? Egy intenzív, interaktív délelőtt HR- és vállalati vezetőknek, ahol nagymintás regionális kutatások eredményeit mutatjuk meg: hol tart a magyar HR, és milyen 3–5 prioritással lehet 2026-ban is mérhető üzleti hatást elérni. Kerekasztal és kiscsoportos munka várja a HR-vezetőket a HR öt kritikus területén, felkészülve 2026 legtöbbet hozó HR-fejlesztéseire.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.03.18Six Sigma Green Belt képzés A KÉPZÉS CÉLJA: A tréning résztvevői megismerik a TQM-ben, mint menedzsmentrendszerben rejlő lehetőségeket. A tréning résztvevői gyakorlati jártasságra tesznek szert a 6 Sigma módszertan alkalmazásában, és képesek lesznek önállóan 6 Sigma projekteket vezetni a vállalatuknál. info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Már 55 ezren éltek vele – így kapható meg a családi kedvezmény a januári bérrel

Az adóhivatal online rendszerében már 33 ezren kérték a családi kedvezményt, és több mint 22 ezer édesanya is itt jelezte az anyakedvezmények... Teljes cikk

Célzott támogatásokkal segíti a kormány a szőlő- borágazatot

A magyar bor a nemzeti identitásunk része, hozzátartozik a kultúránkhoz, ezért az ágazat támogatása, a termékek piaci pozícióinak erősítése... Teljes cikk

Gazdasági csoda vagy drága illúzió? 2025 rekordberuházásai Magyarországon

Rekordberuházási évről beszél a kormány: Joó István kormánybiztos szerint 2025-ben több mint 7 milliárd euró értékű új fejlesztésről... Teljes cikk