Megjelent: 11 éve

Kapnak-e mentőövet a munkahelyek megőrzésére a nagyvállalatok?

Végre kiírásra került a három hónapja csúszó - a munkahelymegőrzést képzéssel kombinálva támogató - TÁMOP 2.3.3. program, amelynek társadalmi vitája során a döntéshozók úgy tűnik, hogy elfogadták a beérkezett észrevételek jó részét, mivel a megjelent pályázat teljesen más, mint a társadalmi vitára bocsátott tervezet.

images

images

Tekintettel arra, hogy a most kihirdetett program még csupán a kkv-knak szól, a nagyvállalati kör továbbra is nagyon várja a mentőövet. Sajnos elképzelhető azonban, hogy az későn vagy akár egyáltalán nem érkezik meg. Az elmúlt három hónap folyamán ugyanis több potenciálisan támogatásban részesíthető, illetve a lehetséges forrásokat messiásként váró szervezet is az elbocsátások megkezdésére kényszerült - számolt be Dara Péter, a DGS Global Research ügyvezető igazgatója, egyben a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola (BKF) vállalati kapcsolatok igazgatója a számos nagyvállalatnál tapasztaltakról, miközben e pályázati program épp a létszámleépítés megakadályozását kell, hogy szolgálja.

Személyes benyomásait alátámasztja, hogy DGS Global Research által áprilisban készített, a kormányzati munkahelymegőrző programok hatásvizsgálatával foglalkozó kutatásból az derült ki, hogy a kkv-k kétharmada, míg a nagyvállalati kör 59 százaléka egyaránt bértámogatást szeretne kapni a munkahelymegőrzéshez, miközben maguk sem bíznak abban, hogy a támogatási források hozzájárulhatnak a munkahely-megőrzéshez.

Ha már mindenáron képzéssel kombinálva tudnak csak segítséget kapni a friss pályázat szerint, akkor a felmérés mintegy félezer válaszadójának túlnyomó többsége az idegen nyelvi képzést és a speciális szakmai ismeretek továbbfejlesztését valósítaná meg. A konstrukció a képzési projekt időtartamának kétszerese mértékéig terjedő munkahely-megőrzési kényszer (elbocsátási tilalom) miatt azonban épp a rövid időtartamú képzések nyújtásában teszi érdekeltté a cégeket, amely szinte lehetetlenné teszi a valóban hatékony személyzetfejlesztést.

Óriási ugyanakkor a kiírók felelőssége abban, hogy a teljesen átalakított pályázat híre minél gyorsabban tényszerűen, korrekt módon eljusson a bajban lévőkhöz. Ez annál fontosabb, mivel a kutatásban résztvevők 21 százaléka azt jelezte, hogy a korábbi - az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány által kiírt - pályázatokról sem hallott, hatodrészük pedig nem jutott elég részletes információhoz a pályázáshoz. Ez annál is fontosabb kérdés, mivel a pályázatokról egyáltalán tudó cégeknek mindössze 60 százaléka értesült az internetes sajtó, a nyomtatott sajtó és a TV/rádió híradásai alapján, míg a többiekhez teljesen más csatornákon jut el a hír.

Nagy gond a szorult helyzetben lévő szervezetek felkészületlensége abból a szempontból, hogy ha a pályázaton forráshoz jutnak, vajon hogyan alakítják át az eddig napi 8 órás munkarendet. A kutatás adatai alapján ugyanis a most pályázni tudó kkv-knak mindössze 16 százaléka foglalkozott egyáltalán azzal, hogyan szervezi át folyamatait a folyamatos működés és a képzés hatékony egyensúlya érdekében, miközben a nagyvállalatok azért ennél jóval felkészültebbek, hiszen 41 százalékuknak már kidolgozott elképzelései vannak arra az esetre, ha végre ők is a régóta várt program kedvezményezettjei közé kerülhetnek. Nem lehet ugyanis általános megoldásokat találni a képzések megvalósítására. Ezt pontosan érzik a munkáltatók is, bár döntő többségük pénteken kívánja az 1-3 hónaposra tervezett képzéseket lebonyolítani.

A most kiírt pályázat készítői sem számoltak azzal, hogy egy ilyen volumenű pályázaton történő indulás, illetve a pályázatnyertesség legalább heti 15-20 órányi plusz munkát okoz a nyerteseknek, mely a pályázati projektmenedzsment díjaként nem számolható el. Ennek okán vagy megint a pályázatíró cégeknek kell kifizetniük az eleve bajban lévő szervezeteknek a plusz költségeket, vagy pedig saját erőből kell a lehetetlenre vállalkozniuk.

Épp a problémákra, valamint a lehetőségeikre kívánja ráébreszteni május 26-án a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola által szervezett - "Elhullás, stagnálás vagy piacnyerés" című - ingyenes workshop a bajban lévő szervezetek vezetőit, ahol személyes konzultációval egybekötve hatékony megoldásokkal, gyakorlati esetek bemutatásával próbál 8 szakértő segíteni a válságból való kilábalásban - jelentette be Zsuffa Ákos, a BKF stratégiai igazgatója.

Bővebben a rendezvényről: www.bkf.hu
  • 2020.06.16Gyakorlatban startol az új Tbj 2020. július 1-jétől már a mindennapos munka során alkalmazni kell a bérszámfejtés, járulékmegállapítás és az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak megállapítása során is. Elméletben már sokat tudunk róla, de mi a helyzet a gyakorlati oldalon? Részletek Jegyek
  • 2020.08.30Sämling Solution most induló online nyílt képzései! Összes képzésünk elérhető online, professzionális csapatunk profi megoldásokkal a megszokott színvonalon a következő képzéseket ajánlja figyelmébe: Virtuális csapatok menedzselése, Practical Task&Project menedzsment, Hogyan oktassunk online, Kreatív problémamegoldás, Megtartó erőim a változó időkben, Reziliencia,Virtuális interjútechnika Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Kölcsönzött munkaerőt keres az elbocsátottak helyére az oroszlányi Wescast

Munkaerő közvetítő cégen keresztül toboroz dolgozókat a Wescast, mely a szakszervezet szerint 180 embert bocsátott el nemrég. Teljes cikk

Augusztus 31-ig lehet pályázni a munkahelyvédelmi programra

Van olyan nagyvállalat, amelyik 3500 dolgozójával vesz részt a programban - mondta el Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár. Teljes cikk

266 ezer 300 forint volt a nettó átlagkereset márciusban

A reálkereset 4,6, a nettó átlagkereset 9,6 százalékkal nőtt z előző év azonos időszakához képest. Teljes cikk