Kapnak-e mentőövet a munkahelyek megőrzésére a nagyvállalatok?
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatVégre kiírásra került a három hónapja csúszó - a munkahelymegőrzést képzéssel kombinálva támogató - TÁMOP 2.3.3. program, amelynek társadalmi vitája során a döntéshozók úgy tűnik, hogy elfogadták a beérkezett észrevételek jó részét, mivel a megjelent pályázat teljesen más, mint a társadalmi vitára bocsátott tervezet.
Tekintettel arra, hogy a most kihirdetett program még csupán a kkv-knak szól, a nagyvállalati kör továbbra is nagyon várja a mentőövet. Sajnos elképzelhető azonban, hogy az későn vagy akár egyáltalán nem érkezik meg. Az elmúlt három hónap folyamán ugyanis több potenciálisan támogatásban részesíthető, illetve a lehetséges forrásokat messiásként váró szervezet is az elbocsátások megkezdésére kényszerült - számolt be Dara Péter, a DGS Global Research ügyvezető igazgatója, egyben a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola (BKF) vállalati kapcsolatok igazgatója a számos nagyvállalatnál tapasztaltakról, miközben e pályázati program épp a létszámleépítés megakadályozását kell, hogy szolgálja.
Személyes benyomásait alátámasztja, hogy DGS Global Research által áprilisban készített, a kormányzati munkahelymegőrző programok hatásvizsgálatával foglalkozó kutatásból az derült ki, hogy a kkv-k kétharmada, míg a nagyvállalati kör 59 százaléka egyaránt bértámogatást szeretne kapni a munkahelymegőrzéshez, miközben maguk sem bíznak abban, hogy a támogatási források hozzájárulhatnak a munkahely-megőrzéshez.
Ha már mindenáron képzéssel kombinálva tudnak csak segítséget kapni a friss pályázat szerint, akkor a felmérés mintegy félezer válaszadójának túlnyomó többsége az idegen nyelvi képzést és a speciális szakmai ismeretek továbbfejlesztését valósítaná meg. A konstrukció a képzési projekt időtartamának kétszerese mértékéig terjedő munkahely-megőrzési kényszer (elbocsátási tilalom) miatt azonban épp a rövid időtartamú képzések nyújtásában teszi érdekeltté a cégeket, amely szinte lehetetlenné teszi a valóban hatékony személyzetfejlesztést.
Óriási ugyanakkor a kiírók felelőssége abban, hogy a teljesen átalakított pályázat híre minél gyorsabban tényszerűen, korrekt módon eljusson a bajban lévőkhöz. Ez annál fontosabb, mivel a kutatásban résztvevők 21 százaléka azt jelezte, hogy a korábbi - az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány által kiírt - pályázatokról sem hallott, hatodrészük pedig nem jutott elég részletes információhoz a pályázáshoz. Ez annál is fontosabb kérdés, mivel a pályázatokról egyáltalán tudó cégeknek mindössze 60 százaléka értesült az internetes sajtó, a nyomtatott sajtó és a TV/rádió híradásai alapján, míg a többiekhez teljesen más csatornákon jut el a hír.
Nagy gond a szorult helyzetben lévő szervezetek felkészületlensége abból a szempontból, hogy ha a pályázaton forráshoz jutnak, vajon hogyan alakítják át az eddig napi 8 órás munkarendet. A kutatás adatai alapján ugyanis a most pályázni tudó kkv-knak mindössze 16 százaléka foglalkozott egyáltalán azzal, hogyan szervezi át folyamatait a folyamatos működés és a képzés hatékony egyensúlya érdekében, miközben a nagyvállalatok azért ennél jóval felkészültebbek, hiszen 41 százalékuknak már kidolgozott elképzelései vannak arra az esetre, ha végre ők is a régóta várt program kedvezményezettjei közé kerülhetnek. Nem lehet ugyanis általános megoldásokat találni a képzések megvalósítására. Ezt pontosan érzik a munkáltatók is, bár döntő többségük pénteken kívánja az 1-3 hónaposra tervezett képzéseket lebonyolítani.
A most kiírt pályázat készítői sem számoltak azzal, hogy egy ilyen volumenű pályázaton történő indulás, illetve a pályázatnyertesség legalább heti 15-20 órányi plusz munkát okoz a nyerteseknek, mely a pályázati projektmenedzsment díjaként nem számolható el. Ennek okán vagy megint a pályázatíró cégeknek kell kifizetniük az eleve bajban lévő szervezeteknek a plusz költségeket, vagy pedig saját erőből kell a lehetetlenre vállalkozniuk.
Épp a problémákra, valamint a lehetőségeikre kívánja ráébreszteni május 26-án a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola által szervezett - "Elhullás, stagnálás vagy piacnyerés" című - ingyenes workshop a bajban lévő szervezetek vezetőit, ahol személyes konzultációval egybekötve hatékony megoldásokkal, gyakorlati esetek bemutatásával próbál 8 szakértő segíteni a válságból való kilábalásban - jelentette be Zsuffa Ákos, a BKF stratégiai igazgatója.
Bővebben a rendezvényről: www.bkf.hu
Személyes benyomásait alátámasztja, hogy DGS Global Research által áprilisban készített, a kormányzati munkahelymegőrző programok hatásvizsgálatával foglalkozó kutatásból az derült ki, hogy a kkv-k kétharmada, míg a nagyvállalati kör 59 százaléka egyaránt bértámogatást szeretne kapni a munkahelymegőrzéshez, miközben maguk sem bíznak abban, hogy a támogatási források hozzájárulhatnak a munkahely-megőrzéshez.
Ha már mindenáron képzéssel kombinálva tudnak csak segítséget kapni a friss pályázat szerint, akkor a felmérés mintegy félezer válaszadójának túlnyomó többsége az idegen nyelvi képzést és a speciális szakmai ismeretek továbbfejlesztését valósítaná meg. A konstrukció a képzési projekt időtartamának kétszerese mértékéig terjedő munkahely-megőrzési kényszer (elbocsátási tilalom) miatt azonban épp a rövid időtartamú képzések nyújtásában teszi érdekeltté a cégeket, amely szinte lehetetlenné teszi a valóban hatékony személyzetfejlesztést.
Óriási ugyanakkor a kiírók felelőssége abban, hogy a teljesen átalakított pályázat híre minél gyorsabban tényszerűen, korrekt módon eljusson a bajban lévőkhöz. Ez annál fontosabb, mivel a kutatásban résztvevők 21 százaléka azt jelezte, hogy a korábbi - az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány által kiírt - pályázatokról sem hallott, hatodrészük pedig nem jutott elég részletes információhoz a pályázáshoz. Ez annál is fontosabb kérdés, mivel a pályázatokról egyáltalán tudó cégeknek mindössze 60 százaléka értesült az internetes sajtó, a nyomtatott sajtó és a TV/rádió híradásai alapján, míg a többiekhez teljesen más csatornákon jut el a hír.
Nagy gond a szorult helyzetben lévő szervezetek felkészületlensége abból a szempontból, hogy ha a pályázaton forráshoz jutnak, vajon hogyan alakítják át az eddig napi 8 órás munkarendet. A kutatás adatai alapján ugyanis a most pályázni tudó kkv-knak mindössze 16 százaléka foglalkozott egyáltalán azzal, hogyan szervezi át folyamatait a folyamatos működés és a képzés hatékony egyensúlya érdekében, miközben a nagyvállalatok azért ennél jóval felkészültebbek, hiszen 41 százalékuknak már kidolgozott elképzelései vannak arra az esetre, ha végre ők is a régóta várt program kedvezményezettjei közé kerülhetnek. Nem lehet ugyanis általános megoldásokat találni a képzések megvalósítására. Ezt pontosan érzik a munkáltatók is, bár döntő többségük pénteken kívánja az 1-3 hónaposra tervezett képzéseket lebonyolítani.
A most kiírt pályázat készítői sem számoltak azzal, hogy egy ilyen volumenű pályázaton történő indulás, illetve a pályázatnyertesség legalább heti 15-20 órányi plusz munkát okoz a nyerteseknek, mely a pályázati projektmenedzsment díjaként nem számolható el. Ennek okán vagy megint a pályázatíró cégeknek kell kifizetniük az eleve bajban lévő szervezeteknek a plusz költségeket, vagy pedig saját erőből kell a lehetetlenre vállalkozniuk.
Épp a problémákra, valamint a lehetőségeikre kívánja ráébreszteni május 26-án a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola által szervezett - "Elhullás, stagnálás vagy piacnyerés" című - ingyenes workshop a bajban lévő szervezetek vezetőit, ahol személyes konzultációval egybekötve hatékony megoldásokkal, gyakorlati esetek bemutatásával próbál 8 szakértő segíteni a válságból való kilábalásban - jelentette be Zsuffa Ákos, a BKF stratégiai igazgatója.
Bővebben a rendezvényről: www.bkf.hu
- 2026.06.05Bértranszparencia Az irányelv legfontosabb újdonságairól és kötelezettségeiről. A munkáltatókat érintő jogi és HR-es kihívásokról. Gyakorlati példákról, amelyek segítenek megérteni a kockázatokat. Megoldási stratégiákról: hogyan lehet a megfelelést eszközzé tenni a munkahelyi bizalom és a munkáltatói márka erősítésében.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?