KSH: márciusban 4,0 százalékos volt a munkanélküliség, nőtt a foglalkoztatottak száma

Márciusban a munkanélküliek száma 194 ezer volt, 25 ezerrel több, mint egy évvel korábban, viszont 19 ezerrel kevesebb a februárinál. A munkanélküliségi ráta egy év alatt 0,5 százalékponttal 4,0 százalékra emelkedett, az előző havihoz képest 0,4 százalékponttal csökkent - jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A 2021. január-márciusi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 215 ezer volt, 42 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A munkanélküliségi ráta 4,5 százalékos értéke 0,9 százalékponttal meghaladta a tavalyi első negyedévit. A 15-24 éves fiatalok munkanélküliségi rátája 2,4 százalékponttal, 13,6 százalékra nőtt. Az összes munkanélküli közel ötöde a fiatalok köréből került ki. A 25-54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 0,7 százalékponttal, 4,0 százalékra, az 55-74 éveseké 1,1 százalékponttal, 3,3 százalékra emelkedett.

A férfiak körében a munkanélküliek száma 14 ezerrel, a munkanélküliségi ráta 0,5 százalékponttal, 4,1 százalékra nőtt, míg a munkanélküli nők száma 28 ezerrel, munkanélküliségi ráta 1,3 százalékponttal, 4,9 százalékosra emelkedett. A munkakeresés átlagos időtartama 9,1 hónap volt, a munkanélküliek 26,4 százaléka legalább egy éve keresett állást.

A munkanélküliségi ráta Észak-Alföldön volt a legmagasabb, 7,3 százalék. Az előző év azonos időszakához képest Dél-Dunántúl kivételével minden régióban nőtt a ráta értéke, a legnagyobb mértékben, 1,8 százalékponttal Dél-Alföldön. Jelentősen, egyaránt 1,4 százalékponttal növekedett a munkanélküliség szintje Pest régióban (3,8 százalék) és Észak-Magyarországon (5,7 százalék). A munkanélküliség Nyugat- és Közép-Dunántúlon volt a legalacsonyabb (2,3, illetve 2,4 százalék).

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatai szerint márciusban 303 631 álláskeresőt tartottak nyilván, a januári 8000-es és a februári 3500-as emelkedés után már csak 1400-zal nőtt, az előző havihoz mérve. Idén áprilisban csökkent először a regisztrált álláskeresők száma csaknem 16 ezerrel és ezzel majdnem 3 ezerrel süllyedt a múlt év végi szint alá és 88 ezer 500-zal csökkent a tavaly júniusi csúcsponthoz képest.

A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 72,5 százalékos volt, ami a februári értéknél 0,7 százalékponttal, míg a tavaly márciusinál 1,2 százalékponttal magasabb. Az év első három hónapjában a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 568 ezer volt, 39 ezerrel elmaradt az előző év azonos időszakitól. A 15-64 éves korosztályban 4 millió 476 ezer volt a foglalkoztatottak száma 51 ezerrel kevesebb, mint egy éve. A foglalkoztatási ráta 0,1 százalékponttal csökkent 71,8 százalékosra. A foglalkoztatás csökkenéséből 39 ezerrel nőtt munkanélküliek száma és 12 ezerrel csökkent a gazdaságilag aktív népesség létszáma, míg a gazdaságilag inaktívak száma 51 ezerrel esett vissza a korosztály létszámának 62 ezres csökkenését is tekintetbe véve. A KSH által számított munkaerőtartalék 97 ezerrel nőtt és megközelítette a 428 ezret.

A belföldi elsődleges munkaerőpiacon 16 ezerrel, 0,4 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma. A magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjai körében 39 ezerrel csökkent a foglalkoztatottság, a közfoglalkoztatottak száma pedig 17 ezerrel esett vissza. A 15-24 éves fiatal foglalkoztatottak száma 23 ezerrel, a foglalkoztatási ráta 1,9 százalékponttal, 26,9 százalékosra csökkent a tavalyi első negyedévhez viszonyítva. Az legjobb munkavállalási korú 25-54 évesek körében a foglalkoztatási ráta 0,8 százalékponttal, 85,6 százalékosra mérséklődött, míg az 55-64 éves idősebb korosztályban a foglalkoztatottak létszáma 7 ezerrel, a foglalkoztatási ráta 2,8 százalékponttal, 61,2 százalékosra emelkedett. A férfi foglalkoztatottak létszáma 8 ezerrel, mérséklődött, míg a foglalkoztatási rátájuk - demográfiai okból - 0,4 százalékponttal, 77,2 százalékra nőtt. A női foglalkoztatottak létszáma 43 ezerrel, a foglalkoztatási ráta 0,6 százalékponttal, 66,3 százalékra csökkent.

A foglalkoztatást tekintve Budapesten volt a legkedvezőbb a helyzet a 15-64 évesek körében, ahol a ráta értéke 76,0 százalékos volt, míg a legalacsonyabb érték Észak-Magyarországot és Dél-Dunántúlt jellemezte, egyaránt 66,2 százalékos értékekkel. Az előző év azonos időszakához képest a legnagyobb csökkenés. Nyugat-Dunántúlon történt, ahol a foglalkoztatási ráta 1,6 százalékponttal csökkent.

MTI
fotó: pexels