Megszűnik a veszélyes munkakörök munkaidő-kedvezménye

Magyarországon több tízezren dolgoznak egészségre ártalmas, illetve veszélyes munkahelyen, elég csak a kohászati, a gyógyszer-, az alumínium-, az üveg-, festék- vagy a gumiüzemekre gondolni, de ha jobban belegondolunk, a paksi atomerőmű sem marad ki a sorból. Ennek ellentételezése érdekében 1990-ben megszületett egy törvény, mely szerint az ilyen helyen munkát végzőknek egy héten a 40 helyett csak 36 órát kell dolgozniuk. Az idő múlásával azonban a munkáltatók egyre jobban kezdték támadni a munkáltatók, mondván, idejétmúlt a jogszabály, hiszen az érintett cégek nagyon komoly, környezet- és munkakörülmények javítását célzó technológiai beruházásokat végeztek az utóbbi időben. Azaz most már semmi szükség a munkaidő-kedvezményre, hiszen minimálisra csökkent az egészségkárosító technológiák száma.

A Magyar Vegyipari Szövetség és a Magyarországi Gyógyszergyártók Szövetsége ezért egy éve az Alkotmánybírósághoz fordult az ügyben. A testület - ahogy Paszternák György, a vegyipari dolgozók szakszervezetének elnöke fogalmazott a Népszabadságnak - feltűnően gyorsan hozott ítéletet, amikor februárban ellentmondásosságára hivatkozva elutasította a rövidített munkaidőt lehetővé tevő jogszabályt. Igaz, az AB a biztonság kedvéért június 30-i hatállyal semmisítette meg a rendeletet, hogy a jogalkotónak elegendő ideje legyen a szükséges intézkedések megtételére - ennek ellenére a mai napig nem történt semmi az ügyben. Paszternák László szerint az intézkedések hiánya elbocsátásokhoz vezethet az érintett ágazatokban, hiszen, ha 10 százalékkal nő a munkaidő, ugyanennyivel kevesebb dolgozóra lesz szükség. A szakszervezet ennek megakadályozása érdekében megkereste a szaktárcát, ám az úgy véli, hogy miután az AB nem kötelezi őt a jogszabály meghozatalára, ezért nem is kell semmit sem tenniük az ügyben.

A munkaügyi minisztérium illetékese, Herczog László szakállamtitkár a Népszabadságnak kifejtette, hogy a munkaidő-kedvezmény nem nyújthat megoldást az ügyben, hiszen a munkavédelmi törvény szerint ott eleve nem is szabad munkavégzést engedni, ahol a munkakör ártalmas az egészségre. Mindazonáltal az még lehetséges, ha egy munkakörben rövidítik az egészségre ártalmas munkavégzés idejét annyira, hogy az már ne veszélyeztesse az egészséget. Ez az úgynevezett expozíciós idő, ami nem egyenlő a munkaidővel. Például egy röntgenorvos legfeljebb napi hat órát lehet a sugárzásnak kitett szobában, azonban ettől még a munkaideje 8 óra - a további két órában más tevékenységet, egyebek mellett a vizsgálatok eredményének az értékelését végzi - magyarázta Herczog László.

A szaktárca a véleménykülönbségek elsimítása érdekében tárgyalást kezdeményezett a munkaadók és a munkavállalók képviselőivel, az egyeztetések az Országos Érdekegyeztető Tanácsban várhatóan június közepén kezdődnek. Paszternák László ugyanakkor előrejelezte, hogy ha nem sikerül elfogadható szabályozást tető alá hozni, visszaviszik az ügyet az AB elé. Ragaszkodnak ugyanis ahhoz, hogy szabályozzák az expozíciós időt, ugyanúgy, mint az egészségügyben - írja a Népszabadság.