Megszűnne a tanárjelöltek ingyenmunkája

Nehezen összeegyeztethető a téli diplomaszerzés az ősszel induló iskolai tanévvel a bolognai rendszerű tanárképzésben végzők számára. Erre a problémára is megoldást nyújthat az oktatási tárca törekvése, melynek nyomán visszaállítják a tavaszi végzést, az osztatlan képzést, illetve szétválasztják a közép- és általános iskolai tanárképzést. Egyúttal fél évről egy évre növelik a gyakorlati időt, mellyel ugyan nyárra tolják a diplomaszerzést, hat évre nyújtanák a 2006 előtt még ötéves képzést. A gyakorlatukat eddig ingyen végezték a hallgatók, ám az oktatási államtitkárság tervei között szerepel, hogy juttatást adna a számukra - kérdésben azonban egyelőre nem született döntés.

Visszaáll az osztatlan tanárképzés az oktatási kormányzat tervei szerint: a bolognai rendszerrel 3+2 évre felbontott pedagógusképzés ugyanis rengeteg vitát és elégedetlenséget szült, mind a hallgatók, mind a tanárszakokon oktatók körében. Az alapképzés három éve csupán tíz kredit pedagógia modult tartalmazott, miközben egy-egy intézmény néhány szakja adott csak lehetőséget a gyakorlatra már a BA-s/BSc-s évek alatt. A mesterképzésben pedig, amely hivatalosan a valódi tanárképzésbe való belépést jelenti, a módszertan és a pedagógia került túlsúlyba, ami viszont a szaktárgyi tudásanyagban való elmélyedés lehetőségét csökkentette. "A bolognai rendszer a tanárképzésben nem váltotta be az eredményesség növeléséhez fűzött reményeket, illetve nem kívánatos mellékhatásként a képzési piacon a szakok olyan túlburjánzásához vezetett, amely nem találkozott a közoktatás intézményeinek pedagógus-szükségleteivel" - mondja dr. Kaposi József, az oktatási államtitkárságon működő szakmai csoport vezetője, amely a tanárképzés szerkezetének és tartalmának szabályozását készíti elő.

A BA-/BSc-rendszerrel kapcsolatban elégedetlenségre adott okot az is, hogy az alapképzésben felvehető második szak, az úgynevezett minor csupán 50 kredit elvégzését kívánta meg, azaz tulajdonképpen egy fél szakkal ért fel, miközben a mesterképzésre bekerülve ugyanaz a követelményrendszer állt fel egyaránt alapszakról és minorról érkezők számára. "Mindannyian tudtuk, hogy a katedrán nem számít, hogy minorosok voltunk, nekünk ugyanannyit kell tudnunk, mint egy történelem alapszakról jövő, vagy egy osztatlan történelem szakról érkező tanárnak. Nem hazudom, hogy nem foglalkoztatott a kérdés, mert először kifejezetten frusztráló volt ezzel a tudattal kiállni az osztály elé. Aztán rájöttem, hogy innen már csak rajtam múlik, kevesebbet tudok-e vagy sem, a folyamatos készülés és fejlődés elengedhetetlen" - mondja Németh Szilárd, aki az ELTE magyar alapszakja mellé vette fel a történelem minort, majd a tanárszakot.

Még hosszabb gyakorlat a bolognai "hosszú" után

A gyakorlati idő a 2006-tól bevezetett rendszerben jelentősen megnőtt a régi osztatlan formához képest: a tanárjelölteknek először mindkét szakjukból egy rövid 60-60 órás gyakorlatot kell teljesíteniük, ami tartalmazza az óralátogatások, a konzultálások idejét, illetve a 15-15 megtartott órát. A kurzusok elvégzése után, az egyetemi ötödik év befejeztével pedig összefüggő tanítási gyakorlatot kell kezdeniük: fél évig egy iskola részévé válnak, heti 20 órát benn töltenek az intézményben, tanítanak, adminisztrálnak, kirándulást szerveznek. Akár egy "igazi tanár", az ő lépéseiket azonban egy mentor segíti. Dr. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár tervei szerint a féléves időtartamot egy egész évre fogják növelni, hogy a gyakornokként dolgozó hallgatók minél több tapasztalatot szerezzenek.

"A hosszú tanítási gyakorlat rendkívül hasznos volt: sokat jelentett, hogy nemcsak a tanulóktól, hanem egy tapasztaltabb kollégától is kapok visszajelzést. Ha a saját tapasztalataimat nézem: a félév elegendő időnek bizonyult, főleg, hogy ez idő alatt egy tanárjelölt nem kap fizetést. Ezt egy éven át egy hatod éves egyetemista, akinek már elég kreditje sincs ahhoz, hogy ösztöndíjat kapjon, nem feltétlenül engedheti meg magának" - részletezi a gyakorlat előnyeit és hátrányait Szilárd. Dr. Kaposi József ezzel kapcsolatban megjegyezte: az ágazat szeretne lehetőséget teremteni arra, hogy a hallgatók juttatásban is részesülhessenek, de a kérdésben még nincs döntés.

"A megnövelt és hangsúlyossá tett gyakorlati idő a szándékok szerint olyan iskolai közegbe vezeti el a hallgatót, ahol a végzését követően álláshoz, tanári kinevezéshez juthat" - mondja dr. Kaposi József, majd hozzáteszi: a közép- és általános iskolai tanárok egyaránt egy évet töltenek gyakorlattal a diploma előtt, a képzésük azonban ezután nem együtt zajlik. "A tervek szerint az osztatlan tanárképzés új rendszerében 10 szakon ismét különválik az általános iskolai (4+1 éves) és a középiskolai tanárok (5+1 éves) képzésére, és a hallgatóknak már a képzés elején két szakot kell választaniuk. Az osztatlan képzésben a felvétel konkrét tanári szakra történik egy bemenettel, de két kimeneti lehetőséggel (általános iskolai, illetve a középiskolai tanár)" - fejti ki dr. Kaposi József.

Szilárd egyetért a közép- és általános iskolai tanárképzés szétválasztásával: "Más korosztály, más módszerek és teljesen más megközelítés szükséges, egyszerűen nem lehet nyolc évfolyamot ugyanazzal a stratégiával, tudással megfogni. Persze azt már megtanultam: fontos az egyetemen kapott módszertan, de a lényegi dolgokat csak tanítás közben lehet megtapasztalni".

Téli diploma, ősszel induló tanév

Az első osztott tanárképzésben tanuló évfolyam 2012 őszi félévében abszolvált, januárban államvizsgázott, és ezután kapta kézbe diplomáját. "Valóban az egyéves gyakorlat mellett szól, hogy a januári diplomázás nem feltétlenül szerencsés egy tanár számára, hiszen a tanév ősszel kezdődik, kevés iskola keres év közben munkatársat" - kezdi Nyitrai Bálint, aki bár tavaly ősszel végezte hosszú gyakorlatát már januártól dolgozott. "Szerencsésnek mondhatom magam, mert abban az iskolában kaptam helyet, ahol végeztem a féléves gyakorlatot. Ez hozott néhány nagyon kemény hónapot: nem volt egyszerű, amikor egyszerre tanítottam már magasabb óraszámban és készültem az államvizsgára, de összességében megérte, mert szeretem ezt a gimnáziumot, és még a munkakeresés izgalmait is megúsztam" - mondja Bálint.

Az összefüggő szakmai gyakorlat nemcsak a leendő tanárok rutinszerzése miatt nagyon fontos, előfordul, hogy valaki itt ébred rá, talán nem is ezt akarja. "Télen diplomáztam én is, de álláskeresés szempontjából már mindegy volt: egy nemzetközi cégnél dolgoztam már hetente egy-egy napot, ahova az idegennyelvtudásommal kerültem be, hiszen német-angol szakos tanárként diplomáztam" - magyarázza Ballai Fruzsina, aki végül nem a katedra mellett döntött: "Egyszerűen nem találtam meg igazán a helyem, lehet, hogy évek múlva visszatérek egy iskolába, de egyelőre nem tervezem" - jelenti ki.

Akad, aki előre végig gondolja a téli diplomaszerzéssel járó akadályokat, és más stratégiát választ: "Szándékosan csúsztam félévet, így nyáron kaptam oklevelet, ősztől pedig egy fővárosi gimnáziumban tanítok magyart és történelmet, egyelőre élvezem" - nevet Szilárd.

www.edupress.hu