Miért sértheti az esélyegyenlőséget a férfiak 40 év utáni nyugdíjazása?

Az alkotmányjogi panasz lényege, hogy a sikeres népszavazás következménye sértheti az alaptörvény azon rendelkezéseit, mely szerint a női esélyegyenlőség, az egyenlő bánásmód a pozitív diszkrimináción keresztül valósul meg. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy az e fajta pozitív diszkriminációt a legtöbb európai országban alkalmazzák.

Az alkotmányjogi panasz lényege, hogy a sikeres népszavazás következménye sértheti az alaptörvény azon rendelkezéseit, mely szerint a női esélyegyenlőség, az egyenlő bánásmód a pozitív diszkrimináción keresztül valósul meg. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy az e fajta pozitív diszkriminációt a legtöbb európai országban alkalmazzák.
Idén áprilisban Bodnár József, a Vasutasok Szakszervezete ügyvivő testületének tagja magánemberként kezdeményezett népszavazást arról, hogy a nőkhöz hasonlóan a férfiak is nyugdíjba vonulhassanak 40 év munka után. A nőknek erre mintegy fél évtizede van lehetőségük.

A népszavazásra feltett kérdés úgy szól: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés a nyugdíjjogszabályok megfelelő módosításával a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1.-től a férfiak számára is tegye lehetővé Magyarországon a nők számára biztosított kedvezményekkel történő nyugdíjba vonulás lehetőségét?"

A népszavazás kezdeményezője és a támogató szervezetek szerint sérti az esélyegyenlőséget, ha a társadalom egyik rétegének van ilyen kedvezménye, míg másoknak nincs. Ezt a diszkriminációt pedig úgy kell megszüntetni, a férfiaknak úgy kell megadni a jogosultságot, hogy közben ne sérüljön a nők 40 éves jogviszonyhoz kapcsolódó nyugdíjjogosultsága.

A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) áprilisban megtagadta a népszavazási kérdés hitelesítését részben azért, mert annak költségvetési kihatása lehet, részben pedig azért, mert nem egyértelmű. E döntés ellen azonban a kezdeményező felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához, mely két hónapja meghozott döntésében az NVB határozatát megváltoztatva a kérdés hitelesítését rendelte el részben azért, mert álláspontja szerint önmagában az a tény, hogy a kérdésnek költségvetési kihatása van, nem elég. A módosítások iránya, a konkrét összegszerűségek meghatározása az Országgyűlés feladata, vagyis a költségvetés alakítására eredményes népszavazás esetén is lesz lehetősége az országgyűlésnek. Másrészt pedig azért tagadta meg, mert úgy vélte, a népszavazásra feltett kérdés nem sérti az egyértelműség követelményét. Véleménye szerint a kérdés egyértelmű, akarják-e a nyugdíjba vonulás feltételrendszerének változtatását, avagy nem.

A népszavazás kiírásához szükséges 200 ezer aláírás összegyűjtésére 2015. július 8-a és 2015. november 5-e között van lehetőség.

Dessewffy Alice elmondta, hogy a Kúria döntése ellen a napokban nyújtotta be az Ab-hez alkotmányjogi panaszát magánszemélyek és nőszervezetek megbízásából. Álláspontja szerint a Kúria döntése alkotmányos alapjogokba ütközik. Egyben felhívta a figyelmet a nők társadalomban betöltött szerepére, a munkában és a családban történő helytállás kettős kötelezettségére, melyet az alaptörvény is elismer.

Az ügyvéd emlékeztetett: az alkotmányjogi panasz az alaptörvény azon rendelkezése mellett, mely szerint "a nők és a férfiak egyenjogúak", hivatkozik azokra a cikkelyekre is, melyek szerint "Magyarország a nők esélyegyenlőségi és a társadalmi felzárkózás megvalósulását külön intézkedésekkel segíti", "Magyarország külön intézkedésekkel védi a családokat, a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket", valamint "törvény az állami nyugdíjra való jogosultság feltételeit a nők fokozott védelmének követelményére tekintettel is megállapíthatja".

A szakember rámutatott: a nők esetében az egyenjogúság valójában a pozitív diszkrimináción keresztül valósul meg, és éppen ezt veszélyezteti a támadott népszavazás. A népszavazás ugyanis, amennyiben sikeres lesz, törvényalkotási kötelezettséget ró az Országgyűlésre. Ha ennek következtében a nőkre és a férfiakra egységes nyugdíjszabályokat alkotnak, megszűnik a nők pozitív diszkriminációja, ráadásul, ha ezt egy változatlan költségkeret mellett teszik, akkor nyilvánvalóan csökkenni fognak a nyugdíjak.

Dessewffy Alice megjegyezte: az európai gyakorlatban azok az országok, amelyek a nőkre és férfiakra vonatkozó nyugdíjszabályok egységesítését határozták el, a jelenlegi elképzelések szerint ezt több évtized alatt valósítják meg, miközben a támadott népszavazási kérdés erre gyakorlatilag néhány hónapot adna.

A szakember elmondta, bár az alkotmányjogi vitában nem lehet érv, de érdemes belegondolni a sikeres népszavazás költségvetési kihatásaiba. A nőknek mintegy fél évtizede van lehetősége 40 év szolgálati viszony után nyugdíjba vonulni. Ez idő alatt 130 ezer nő élt ezzel a lehetőséggel, aminek összesen 615 milliárd forintos költségvetési kihatásai voltak. Ha ezt a lehetőséget férfiakra is kiterjesztik, már az első évben mintegy 150 ezer új nyugdíjjogosult lehet, akik 120 milliárdos többletterhet jelentenek a nyugdíjkasszának, miközben nyugdíjba vonulásuk mintegy 140 milliárd forintnyi nyugdíjjárulék-kiesést okoz. Mindez összesen 260 milliárdos kiadást jelent a költségvetés számára csupán az első évben.

Dessewffy Alice azt sem tartotta elképzelhetetlennek, hogy egy sikeres népszavazás eredményeként úgy egységesítenék a nyugdíjszabályokat, hogy a nőket megfosztanák a 40 év szolgálati viszony utáni nyugdíjba vonulás lehetőségétől.

Az ügyvéd elmondta: amennyiben az Ab akár a soronkívüliségi kérelemnek, akár a rövidebb határidőkkel való határozathozatali kérésnek eleget tesz, akár már idén döntés születhet a beadványról, melyben egyúttal kérték az Ab-től az érdemi döntés megszületéséig ideiglenes intézkedésként a támadott kúriai határozat végrehajtásának felfüggesztését.