Havi 60 ezer pluszt hozhat a külföldi tanulmány

A képzési terület és a külföldi tanulmányok között ugyanakkor nincs szoros összefüggés, a közgazdászok lényegében ugyanolyan arányban jutnak ki, mint például a bölcsészek. Az elhatározásnál komoly motiváció lehet, hogy akár a harmadával is többet kereshetnek azok, akik külföldön tanultak.A nyelvtudás és a megfelelő hozzáállás a kulcs a külföldi ösztöndíjhoz – ez derül ki a Mathias Corvinus Collegium (MCC) friss felméréséből. A vezető hazai felsőoktatási szakmai műhely 400 jelenlegi és volt diákját kérdezte meg arról, hogy folytatott-e tanulmányokat külföldön. A felmérésből kiderül, hogy azok körében, akik külföldön is tanultak a felsőoktatásban töltött éveik során, 97 százalék beszél angolul, 75 százalék pedig németül (is). Nem rajzolódott ki viszont összefüggés a kutatásban azzal kapcsolatban, hogy milyen szakról vagy képzési területről jutnak ki többen külföldre. „Szinte ugyanolyan arányban nyertek el ösztöndíjakat bölcsész, orvos, vagy éppen közgazdász diákjaink” – ismertette a felmérés részleteit Szalai Zoltán, az MCC ügyvezető igazgatója.

Csak a hallgatók tizede tanult külföldön

Pedig a külföldi tanulmány megtérül. Mutatja ezt, hogy az Educatio Nonprofit Kft által életre hívott Diplomás Pályakövetési Rendszer 2012-es statisztikája. Eszerint számottevően többet keresnek azok a diákok, akik tanulmányaik egy részét külföldön töltötték. Míg a külföldi tapasztalattal rendelkező frissdiplomások átlagos havi nettó jövedelme 226 130 forint, a tanulmányaikat csak Magyarországon végzők nem kevesebb mint 33 százalékkal kevesebbet, 169 030 forintot keresnek. Ám hiába a majdnem 60 ezer forintos nettó különbség, a diplomás pályakövetési adatok szerint csak minden tizedik diák (9,6 százalék) tanult külföldön is a hazai felsőoktatásban töltött évei alatt (az MCC diákjainak körében némileg kedvezőbben alakultak a számok: a Ba/Bsc-képzésben tanulók 12 százaléka, az Ma/Msc-s diákoknak pedig 38 százaléka tanult már valamilyen külföldi felsőoktatási intézményben).

Erasmussal megy a többség

A legnépszerűbb ösztöndíj egyébként az Erasmus, az MCC kutatása szerint az egyetemisták és főiskolások túlnyomó többsége, 72 százaléka az Európai Unió népszerű ösztöndíjával vett részt külföldi részképzésben. A második helyen – az Erasmustól rendesen lemaradva – a Német Felsőoktatási Csereszolgálat, a DAAD ösztöndíjprogramjai szerepeltek; a diákok 15 százaléka jutott ki ezek segítségével külföldre. A harmadik helyen, 5 százalékkal, a különböző nyári egyetemek állnak, a sort pedig a közép-európai egyetemeket felölelő CEEPUS, az üzleti és közgazdasági képzésekre koncentráló CEMS, valamint az amerikai egyetemeket célzó Kellner követi.

Németországban is elég lehet az angoltudás

Érdekesség, hogy az ösztöndíjprogramokban való részvétel elsődleges feltétele ugyan a nyelvtudás, ám az MCC kutatása szerint nincs szoros összefüggés a nyelvismeret és a leggyakrabban választott célországok között. Miközben a külföldi tanulmányokat végzettek szinte mindegyike beszél angolul, a leggyakoribb célpont nem valamelyik angol nyelvterület, hanem Németország; minden negyedik diák valamelyik német egyetemen tanult. Szalai Zoltán szerint az összefüggés hiányára az adhat magyarázatot, hogy Németországba számtalan ösztöndíjjal ki lehet jutni (Erasmus, DAAD, Baden-Württemberg stb.), miközben Nagy-Britannia vagy az Egyesült Államok felsőoktatási intézményei jóval nehezebben érhetőek el.

2014. március 11.