Szabadulnának a vendégmunkásoktól a fejlett országok

Egyre több országban látják úgy - különösen a válság miatt -, hogy a vendégmunkások elveszik a munkát a hazaiaktól. Csehországban például a 2007-es naptári évben külföldiek foglalták el a létrehozott új munkahelyek 40 százalékát, az ő létszámuk az utóbbi öt év során megduplázódott, és 2008 végére elérte a 362 ezer főt. A még egy-két éve is 7 százalék körüli növekedés után, Prágában az idén 2 százalékos GDP-csökkenést várnak, emiatt nagy számban kerültek utcára külföldiek. A kormány most attól tart, hogy az állástalan külföldiek bűnözni fognak, ezért még februárban összeállított egy 3 millió dollár összegű hazatelepülési támogatási programot. A pénzből 500 eurót adnának a távozó munkavállalónak, ha pedig gyermek(ek)kel együtt élt Csehországban, akkor további 250 euró is megtoldják az összeget, a hazatérésére szóló repülőjegy kíséretében.

Mindemellett Prága április 1-jétől leállította öt - nem EU-tag - állam polgárai számára a munkavállalói vízumok kiadását, közöttük van Mongólia és Vietnam. A kormány úgy számolt, hogy nyolc hónap alatt 2000 fő fog jelentkezni a hazatérési támogatási programra, ehelyett azonban már néhány hét alatt összejött 1345 fő. A kormány ezért kibővítette a tervet: elkülönített további 4,5 millió dollárt, hogy illegális bevándoroltak hazaküldését is megfinanszírozzák.

Nem küldhetnek mindenkit haza az EU-tagok

Európában korábban a spanyolok kezdtek hasonló programba, ott hat hónapi munkanélküli segélynek megfelelő összeget kínáltak fel - hazatérési támogatás gyanánt - mintegy 100 ezer fő számára. Ezért cserébe vállalniuk kellett az érintetteknek, hogy 3 éven belül nem jönnek vissza az országba. A juttatás átlagosan 14 ezer euró összegre rúgott. A tavaly november óta folytatott akció keretében eddig 4000 bevándorló vette át a készpénzt, és ment haza. Az EU-tagállamokból származó külföldi munkavállalók esetében azonban nem lehet kizárni az országba való visszatérést, ezért sokan - például a korábban a spanyol építőiparban nagy számban foglalkoztatott románok - inkább három havonta visszatérnek, és fenntartják a munkanélküli státuszt, mivel otthon nincs munkalehetőség.

A háború utáni újjáépítés és a nagy iparfejlesztési programok idején szerint Franciaország és Németország is tömegesen fogadta a vendégmunkásokat; közülük a hazatérni hajlandók részére Párizs először már 1977-ben ajánlott támogatást, a távozás fejében. Közben más EU-országokból külön ösztönzés nélkül is távozik a külföldi munkaerő. Írországban a 11 százalékosra duzzadt munkanélküliség következtében nagy számban "menekülnek" a lengyelek, akik közül csak az - időnként Dublinski néven említett - fővárosban és környékén dolgoztak vagy 180 ezernyien. Japán szintén kész fizetni azoknak a hazautazóknak, akiket néhány évvel ezelőtt még szívesen fogadtak, többnyire nehéz, piszkos vagy veszélyes munkák ellátására. Egy külföldi munkavállaló 2300 eurónak megfelelő összegű juttatásra számíthat, és minden családtag után jár még 1500 euró, ha vállalja, hogy többé nem tér vissza az országba. Különösen az iráni, pakisztáni, kínai, filippino vagy latino származásúakkal szemben kemény Japán, az ő esetükben ugyanis a szigetország hatóságai nyíltan kijelentették, hogy "Japán nem lesz olyan multikulturális társadalom, mint az amerikai".

Világgazdaság / The New York Times / The Wall Street Journal / Die Presse