Támogatásokkal mobilabbá válna a magyar

Amíg Magyarországon az emberek a lakhatást szinte kizárólag saját tulajdonú otthonban képzelik el, addig aligha fog megváltozni az a török dúlás óta tartó magyar szokás, hogy ismét vándorló, "honfoglaló" népé váljunk.

A KSH felmérése szerint, ugyanis míg 2003-ban (frissebb adat még nincs) 720 ezer család tervezte a költözést, és ebből 165 ezer fő nyilatkozott úgy, hogy el is tudja képzelni az életét bérlakásban, addig a szociológusok szerint, a nyilatkozók közül valószínűleg csak minden negyedik-ötödik család költözne el leendő munkáltatója városába.

A költözés problematikája elsősorban főleg munkaügyi probléma, hiszen nem ott lakunk, ahol az állást kínálják. Ezért megoldásként logikus lenne, ha a munkahelyeket ott hoznák létre, ahol lakunk. Csakhogy ez a megoldás jóval drágább, mint ha a munkaerőt utaztatnánk. Második megközelítésben tehát így máris ingatlanpiaci problémával állunk szemben: hogyan lehet a magyar lakosságot mobilizálni?

"Ha az állam valamilyen formában támogatná a bérlakásépítését, illetve anyagilag hozzájárulna a munkahelyváltás miatt bérlakásba költözők költségeihez, akkor az biztosan segítené a munkaadókat és a munkavállalókat is." - fejtette ki egybehangzóan mintegy 30 cégvezető az ingatlanmagazin.com kérdésére a választ.

A cégvezetők úgy látják, hogy minél magasabb végzettségű valaki és minél vonzóbb számára a felkínált állás, akkor annál jobban hajlik az illető arra, hogy ha megoldott a lakásgondja, akkor elfogadja a vele járó lakhelyváltoztatást. Egy hazai kis- és középvállalkozás azonban (márpedig a munkahelyek kétharmadát ők kínálják) önerőből erre nem képes, ehhez kellene tehát az állami támogatás. Mások szerint azonban legalább két-három generációnak kell ahhoz felnőnie ahhoz, hogy - akár állami támogatással, akár anélkül - legalább az országhatáron belül felvállalják az emberek az áttelepüléssel járó hercehurcákat.

A kormány 2006-ban meghirdetett bérlakásépítési hitelprogramja, amelynek keretében kedvező kamatozással 25 évig törleszthetik az önkormányzatok a 60 milliárd forintos állami hitelt, - nem működik. Az eltelt másfél év alatt ugyanis az eladósodott önkormányzatok nem mertek újabb pénzügyi kiadásokkal megterhelni az így is lyukas pénztárcájukat. A Magyar Fejlesztési Bank. Rt. (MFB) tavaly év végéig éppen ezért mindösszesen csak 6 kérelmet bírálhatott el, összesen 577 millió forint értékben. A program azonban még nem zárult le, az idei pályázati feltételek megtalálhatók az MFB honlapján. A beadási határidő ez év decembere.

Szintén egy tavalyi próbálkozás volt, hogy az I.IBW osztrák kutatóintézet irányításával a Társaság a Lakásépítésért Egyesület munkacsoportja, évi tízezer új bérlakás építésére kidolgozott egy modellt. Ennek keretében 2020-ra a bérlakások aránya megközelíthetné a 11,5 százalékhoz, ami nem érné el ugyan el a kormány által korábban ígért 15 százalékot, de a jelenlegi 9 százalékos bérlakás állomány mindenképen bővült volna.

Az egyesületi anyagban azonban olyan javaslatok szerepeltek, amit az állam - információink szerint - nem szívesen fogadott el. Így például, hogy a kormány csökkentse a bérlakásépítést terhelő áfát; hogy az új lakások bérleti díja, valamint a lakás-takarékpénztári befizetések váljanak adómentes béren kívüli juttatássá, továbbá, hogy a közhasznú bérlakás-szektor létrehozása kapcsolódjon össze az uniós támogatások felhasználásával.

Míg az önkormányzati bérlakás-hitelprogram hitelprogram elsősorban a nehéz szociális helyzetben élők lakhatási gondjait oldhatná meg, az alapítványi javaslatok a cikkünk elején feszegetett munkerő-mobilitási gondokon is segítenének. A jelenlegi, általános megszorító intézkedéseket tartalmazó gazdaságpolitikai környezetben azonban a bevezetésüknek egyelőre nincs sok realitása, így nem meglepő, hogy a program végrehajtásáról semmit nem hallani.

Fejleményekről is beszámolhatunk azonban egy magánvállalkozás keretében: a Holcim (a világ vezető cement-, kavics- és betongyártó vállalatainak egyike) Hungária Otthon Alapítvány ugyanis idén harmadik alkalommal írt ki országos pályázatot az önkormányzatok számára bérlakásépítésre, aminek az eredményét a nyár elején hirdették ki. Eszerint az alapítvány idén 101 millió 300 ezer forintot adományozott 8 település önkormányzati bérlakás-építési programjainak társfinanszírozására.

A támogatás révén összesen 33 bérlakás épülhet meg. Jövő januárban, negyedik alkalommal újra érdemes figyelni a pályázati kiírást De hogy ez csak csepp a tengerben, jól mutatja, hogy az önkormányzatok összesen 200 lakás kialakításához kértek segítséget.

A bérlakások aránya a teljes lakásállományon belül az Európai Unióban átlagosan 35 százalékos, de még a szomszédos Romániában is 19 százalékos. Tehát a magyar 11-12 százalékos arány rendkívül alacsonynak mondható. Vagyis a változáshoz, lakásépítési hitelek vagy a bérlőknek adott kedvezmények formájában, egészen biztosan állami ösztönző erő kell!