Több országban tüntettek a bérkülönbségek miatt

Berlinben tavaly döntött az új ünnepnap bevezetéséről. A YouGov közvélemény-kutató intézet pénteken ismertetett felmérése szerint a németek többsége egyetért a berlini városvezetés döntésével, és 54 százalékuk úgy véli, hogy a többi 15 tartománynak követnie kellene Berlin példáját. A nőnap hivatalos, országos ünnepnappá emelését a férfiak 48 százaléka, a nők 60 százaléka támogatná. A pártpolitikai hovatartozás alapján egyedül az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű jobboldali párt táborában nincsenek többségben a kezdeményezés támogatói a YouGov adatai szerint.

Berlinben több tucat demonstrációt és egyéb akciót, például kerékpáros felvonulást tartottak, a legnagyobb tüntetésen a szervezők adatai szerint mintegy tízezren vettek részt. Követelték a nők teljes egyenjogúságának megteremtését, a fizetésekben és a nyugdíjakban is megmutatkozó hátrányos megkülönböztetés felszámolását, és sürgettek törvénymódosításokat is, köztük a terhességmegszakítás büntethetőségének megszüntetését. Tüntetéseket tartottak több más városban is, például Münchenben és Hamburgban a vigalmi negyedben, ahol a Femen nemzetközi feminista civil szervezet aktivistáinak egy csoportja meztelen felsőtesttel demonstrált a nők szexuális kizsákmányolása ellen.

A nemzetközi nőnap alkalmából több ezren, nők és férfiak vonultak utcára a nők egyenjogúságát követelve több belgiumi városban. A megmozdulás pártoktól és szakszervezetektől független szervezői ügyük előmozdítása érdekében a munkahelyi, illetve az otthoni munkabeszüntetésre is felszólították a nőket - közölte a helyi sajtó pénteken. Beszámolók szerint a belgiumi tüntetéseket és az első alkalommal meghirdetett országos női munkabeszüntetést nem pusztán az egyenlő bérezés érdekében hirdették meg, hanem azért is, hogy felhívják a figyelmet az otthoni munkavégzés, a gondozási, a tanítói és óvónői feladatok fontosságára, a véleménynyilvánítás szabadságára, valamint a szexista, megalázó megnyilvánulások és a nők ellen elkövetett erőszak különböző formáinak maradandó következményeire.

Brüsszel mellett Tournai, Mons, Leuven és Liege városaiban is tartottak megmozdulásokat.

Zágráb mellett ebben az évben Rijekában, Pulán, Zadarban és Splitben is tartottak megmozdulásokat. A nőkkel szembeni erőszakra is felhívták a figyelmet, azokra az intézményekre, amelyek az erőszakot szerintük a négy fal között akarják tartani, valamint a szexista, megalázó megnyilvánulásokra a munkahelyeken és a családokban.

MTI