Változások a Munka Törvénykönyvének tervezetében: kevesebb szabadság járna

A Nemzetgazdasági Minisztérium nyilvánosságra hozta az új Munka törvénykönyvének (Mt.) tervezetét, amelyet társadalmi vitára bocsátott. A tervezet itt olvasható.

A tervezet szerint változik a rendkívüli munkavégzés kifizetése, a szabadság kiadása, a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos szabályozás, és megszűnnek a felmondási tilalmak is. Az eredeti tervek szerint szeptember elsejétől lépett volna életbe az új jogszabály. A kormány azonban csak most hozta nyilvánosságra az új tervezetet, amelyről a véleményeket egy korábbi ígéret szerint augusztus 20-ig várják, így csak az őszi ülésszakban fogadhatja el a parlament.

Védelmi idő alatt is közölhető a felmondás

A javaslat szerint a jövőben a munkáltató hamarabb bocsáthatná el rendes felmondással a hatályos törvény szerinti védelmi időszakban lévő munkavállalóit. A táppénzen lévők, a várandósok, szülési szabadságon lévők, a gyermekgondozás, illetve hozzátartozó otthoni gondozása miatt fizetés nélküli szabadságukat töltő, a beteg gyermeket táppénzen ápoló és az önkéntes katonai szolgálaton lévő munkavállalókkal a védelmi idő alatt is közölhető a felmondás. A felmondási idő pedig - ellentétben az eddigi 15, illetve 30 napos szabállyal - a védelmi idő lejártát követő napon kezdődik. A felmondási idő rendes felmondás esetén legalább 30 nap, míg a jelenlegi jogszabály szerint ez maximum egy év is lehet. A törvényjavaslat szövege nem tartalmazza a védelmi idő kifejezést.

Csökken a fiatalok kivehető szabadsága

A Nemzetgazdasági Minisztérium már többször hangoztatta, hogy a régióban Magyarországon kapják a dolgozók a legtöbb szabadságot, és ezen változtatni akar. Az alapszabadság mértéke nem változik, az továbbra is 20 nap marad, a kor előrehaladtával azonban kevesebb szabadság jár, mint eddig. Nem 25, hanem 26 éves kortól járhat plusz egy nap, kettő pedig csak 31 év felett, szemben a mostani 28-cal. A 36. életévtől viszont plusz négy, 44-től hat, 46-től 8, 50-től pedig plusz tíz nap szabadság illeti meg a munkavállalót. Mindez azt jelenti, hogy a legtöbb szabadság nem 45 éves kortól, hanem 50-től jár.

Az eddigi szabályozás szerint huszonöt éves kortól járt huszonegy szabadnap, és háromévenként nőtt a kivehető szabadság mértéke. Így az eddigiek alapján már negyvenöt éves kortól járt a harminc szabadnap.

A kormány nem változtatna azon, hogy a tizenhat évesnél fiatalabb gyerek után pótszabadságot kaphatnak a szülők. Egy gyerek után így kettő, két gyerek után négy, három vagy több gyerek után összesen hét nap pótszabadság jár a szülőknek. Újdonság, hogy a pótszabadságot az anya és az apa szülői nyilatkozat alapján megosztva is igénybe veheti.

A munkavállalók, ahogy a jelenlegi szabályozásban is szerepel, öt nap szabadsággal rendelkezhetnek szabadon, amelyet a munkaadó köteles a kérésének megfelelő időpontban kiadni. A munkavállalónak az erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie. A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén visszahívhatja a dolgozót a szabadságról, illetve módosíthatja is az időpontját. Újdonság viszont, hogy a munkaviszony első hat hónapjában nem kérhet szabadságot a munkavállaló, eddig ugyanis csak az első három hónapban nem rendelkezhetett a szabadságával.

Kevesebb végkielégítés

A mostaninál kevesebb végkielégítésre számíthatnak majd a dolgozók − a nyugdíjasok pedig nem is kaphatnak −, ráadásul a nyugdíj előtt állók a mostani egységesen három havi pluszbér helyett a munkában töltött idő szerint kaphatnak majd pluszjuttatást. Öt év után egyhavi, 15 év esetén kéthavi, 25 év után pedig háromhavi többlet-végkielégítés járna, mivel a jogalkotó az idősek mielőbbi munkába állását ösztönözné - emeli ki a Napi Gazdaság.

Nem lesz műszakpótlék

Az origo.hu a tervezetből kiemeli: megszűnne az úgynevezett műszakpótlék, de az éjszaka dolgozók továbbra is tizenöt százalékkal több fizetést kapnának. Változna a bérpótlék: a javaslat vasárnapi munkavégzés esetén általános jelleggel előírná az ötvenszázalékos bérpótlék fizetését, ünnepnapokon pedig százszázalékos bérpótlék illetné meg munkavállalókat.

Megszűnik a szakszervezeti vétó

A javaslat felszámolná az úgynevezett szakszervezeti vétó intézményét. Vagyis az új szabályok szerint az érdekképviseletek már nem nyújthatnának be kifogást a szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyának rendes felmondása ellen. Az indoklás szerint erre azért van szükség, mert a vétójog "alapvetően a szakszervezeteknek a szocialista gazdasági és politikai rendszerben betöltött sajátos szerepére épülő jogintézmény, illetve annak törvényben való szabályozása nem fér össze a piacgazdasággal, indokolatlanul és diszfunkcionálisan korlátozza a magánjogi jogállású munkáltató tulajdonosi jogait".

Három hónapos maradt a próbaidő

Az előzetes nyilatkozatokhoz képest visszavonulót fújt a kormány a próbaidőt tekintve. A konvergenciaprogramban az szerepel, hogy a három hónapos próbaidőt felemelik hat hónapra, ám maradt a most is érvényben lévő szabályozás. Csak akkor lehet hat hónapos a próbaidő, ha ezt a vállalat kollektív szerződése megengedi.

Az MSZOSZ több ponton is vitatja az új törvénykönyv tervezetét

Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke pénteken az MTI-nek nyilatkozva leszögezte: most remélhetőleg valódi szakmai egyeztetés előzi meg a törvénytervezet parlamenti benyújtását, hiszen a javaslatot még nem tárgyalta a kormány.

Az MSZOSZ elnöke első benyomásként azt mondta: biztosan lesznek vitapontok. Hozzátette azt is, hogy a munkavállalók biztonságának megtartására, növelésére koncentrálnak, egyértelműen kifogásolják azokat az elemeket, amelyek a jövedelmet, a pihenőidőt csökkentik, a munkaidőt növelik. A várható vitapontok közül kiemelte a szabadság kiadásának, a pótlékok rendszerének megváltoztatását, valamint a munkaidő-kedvezmény tervezett megszüntetését. Pataky Péter szerint alaposan meg kell vizsgálni a munkaviszony létesítésének, megszüntetésének szabályrendszerét. Szólt arról is, hogy az előterjesztés szerint rugalmasabbá válik majd a foglalkoztatás, de szerinte inkább a munkaerőpiacot kellene rugalmassá tenni, nem az egyes munkavállalók foglalkoztatási biztonságát rontani. Az MSZOSZ elnöke kijelentette: meg kell nézni a javaslat kollektív szerződésekről szóló passzusait. Nem szeretnék, ha a kollektív megállapodásokat alapvetően kiválthatnák az egyéni megállapodások.

Az elterjesztésnek vannak pozitív elemei is - fűzte hozzá az MSZOSZ elnöke. Ezek közül kiemelte, hogy a jövőben a munkavállalókkal való egyeztetés, konzultáció kötelezettsége kiterjedne a vállalatcsoportokra.

Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ) csütörtökön jelentette be, hogy tiltakozik az új Mt.-ben foglaltak ellen. Az érdekképviselet szerint a tervezet rendkívüli mértékben teszi kiszolgáltatottá a munkavállalókat, a foglalkoztatási szabályok "egyoldalú, csak a munkáltatók számára előnyös módú átírása" és keresetük "törvényes" csökkentése miatt.

A LIGA Szakszervezetek a hét közepén azt közölték: elfogadhatatlan a kormány új Mt. tervezete, mert az jelenlegi formájában nagy mértékben megnehezítené a munkavállalók helyzetét.

A VOSZ szerint segíti a foglalkoztatás rugalmasságát

A foglalkoztatás rugalmasságát segíti az új Munka törvénykönyve tervezete, amely korábbinál kevesebb szabályt tartalmaz, ugyanakkor több lehetőséget kínál a munkaadók és munkavállalók közti kölcsönösen előnyös megállapodásra - mondta Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára az MTI kérdésére pénteken. A korábbi Munka törvénykönyve 1992-ben született, és az akkor lebomló nagyipar "testére szabták", míg az új Mt. már a mai Magyarország vállalkozási szerkezetére, a növekvő kis- és középvállalkozói szektor sajátosságaira épül - jelezte Dávid Ferenc.

A korábbi Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) munkaadói oldala már dolgozik az új Mt.-vel kapcsolatos közös álláspont megfogalmazásán, ez várhatóan augusztus elejére születik meg - közölte a VOSZ főtitkára. Az eddig begyűjtött vélemények alapján megállapítható, hogy a munkaadók olyan új Mt.-t tartanak kívánatosnak, amely a foglalkoztatás rugalmasságát segíti, s ezzel előrelendíti a versenyképes Magyarországot - tette hozzá. A VOSZ főtitkára úgy látja, az év hátralévő részében elegendő idő lesz arra, hogy a korábbi OÉT munkaadói oldala és a munkavállalói oldal konzultáljon az új Mt.-ről, hiszen a törvény várhatóan a jövő év január 1-jén lép életbe. Arra a felvetésre, miszerint a szakszervezetek szerint mai formájában elfogadhatatlan az új Mt. tervezete, mert nagy mértékben megnehezítené a munkavállalók helyzetét, Dávid Ferenc úgy reagált: az új Mt. tervezete a vállalkozás szabadságát preferálja.

MSZP: nem eldobható, képzett munkavállalókra van szükség

Az MSZP szerint csak tudás alapú társadalommal és képzett, nem pedig eldobható munkavállalókkal, kubikosokkal, fél- vagy teljes analfabétákkal lehet erős nemzetet építeni, ezért a kormány oktatási és foglalkoztatási politikája kudarcra van ítélve.

Kunhalmi Ágnes, az MSZP elnökségi tagja vasárnap budapesti sajtótájékoztatóján bírálva a kormány közfoglalkoztatási programját, a munka törvénykönyve és az oktatási törvény tervezett átalakítását, úgy fogalmazott: Orbán Viktor "perverz társadalom-, és gazdaságpolitikája" kudarcra van ítélve, mert a kormány az oktatásra nem áldoz, a munkajogokat szűkíti, miközben a vállalkozókat az egykulcsos adóból eredő rossz, torz rendszer miatt rákényszeríti, hogy bért emeljenek.

Jobbik: nem megoldás a rendszertelen szabályozás

Az országban a munkaerőpiac legnagyobb problémája a versenyszférában lévő munkahelyek alacsony száma, amit nem lehet megoldani a munka világának rendszertelen, összevissza szabályozásával, a munkavállalók kiszolgáltatottságának fokozásával, a kisgyermekes családok és nyugdíj előtt álló alkalmazottak védelmének megszüntetésével, mesterséges alkalmazási körülmények megteremtésével - írja közleményében Bertha Szilvia, a Jobbik országgyűlési képviselője. Szerinte, ha hatályba lépnek a Munka Törvénykönyvének a kormány által tervezett változtatásai, akkor várhatóan tovább fog nőni az országot a kilátástalanság miatt elhagyó tisztességes, dolgozni vágyó és munkájukból megélni akaró emberek száma.

A Jobbik meggyőződése, hogy a munkahelyek számának növelése csak a belső, értékteremtő gazdaságot élénkítő politikával, az ország adottságainak megfelelő stratégiai ágazatok újjáélesztésével valósítható meg. Ebbe az irányba azonban a kormány nem tesz valódi, hatékony lépéseket, így várhatóan tovább fog romlani a munkaügyi helyzet - írja a képviselőnő.

LMP: még nagyobb visszalépés

Az LMP szerint az eddigi munka törvénykönyve sem védte kellően a munkavállalókat, de az új koncepció még ahhoz képest is határozott visszalépést jelent. Szél Bernadett, a párt választmányi szóvivője azt mondta, sok, a munkavállalókat sújtó intézkedést tartalmaz a dokumentum, és megtisztítja az utat a "kaszárnyakapitalizmus" előtt. Hozzátette: a javaslatok egyike sem javítja a versenyképességet, csak a dolgozók kiszolgáltatottságát növeli.

Látható, hogy a kormány saját gazdaságpolitikájának az árát akarja megfizettetni az emberekkel, pedig "nem erről volt szó" - mondta Szél Bernadett. Beszédes, hogy a koncepció szerint a védelmi időszak alatt is közölhetik a munkáltatók a három évnél fiatalabb gyermeket nevelőkkel, hogy nem tartanak rájuk igényt. Ennek az ellenkezőjét jelentette be Orbán Viktor korábban - hívta fel a figyelmet.
Az LMP számára ez a koncepció elfogadhatatlan, ezért is kezdeményeztek népszavazást, és Szél Bernadett azt kérte a miniszterelnöktől, hogy legyen ő is bátor, és kérje ki az emberek véleményét.

Népszava: Egyre több a furcsaság

Egyre több a furcsaság a Munka törvénykönyvének tervezett módosítása körül - írja a Népszava. Múlt csütörtökön kiderült, hogy a szaktárca csak a munkáltatói szervezeteknek küldte el véleményezésre a csaknem kétszáz oldalas tervezetet, a munkavállalók érdekeit képviselő szakszervezethez csak kerülő úton jutott el a dokumentum.

A lap szerint hiába a korrigálás, komoly gondot jelent, hogy a 3,7 millió munkavállaló sorsát megpecsételő tervezet véleményezésére túl kevés időt kaptak a szakszervezetek. A szűkre szabott határidő különösen furcsa nyáron, a szabadságolások idején, ami akár cinikusnak is tűnhet. Ráadásul egyeztetésről, tárgyalásról egyelőre nem tudnak az érdekvédők, a szaktárca levélben várja a véleményüket.

MTI/hvg.hu/origo.hu/Népszava/Napi Gazdaság