Vita a szakképzésről: kiművelt szakembergárda vagy tizenéves ingyenmunkások?

A tavaly elfogadott új szakképzési törvény mostani módosítási javaslata a duális képzés erősítésének újabb állomása, és két változtatást indítványoz - mondta a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a jogszabály módosításának általános vitájában.

Czomba Sándor expozéjában kifejtette: biztosítani kívánják a megfelelő szakiskolai szakmai képzés időkeretét, továbbá lehetővé akarják tenni, hogy a tanulók megfelelő, ellenőrzött, kizárólag gyakorlati képzés céljait szolgáló vállalati tanműhelyben már a 9. évfolyamon tanulószerződést köthessenek. Utóbbi lehetőséggel akár tízezer diák is élhet. A tanulószerződés keretében zajló képzés - amelynek köszönhetően hamarabb ismerkedhetnek meg a tanulók a kétkezi munkával, a felelősséggel, a valós vállalati körülményekkel - nem munka - jelentette ki a bírálatokra reagálva.

A szakképzés közismereti tartalomra vonatkozó módosításával kapcsolatban Czomba Sándor azt mondta: a három évfolyamos szakiskolai oktatás koncepciója az, hogy egy évfolyam legyen a közismereti oktatás, két évfolyam pedig a szakmai oktatás. A módosításnak a következő tanév előtt kell hatályba lépnie - jelezte az államtitkár.

Fidesz: fontos munkaerő-piaci intézkedésről tárgyalnak

Kara Ákos (Fidesz) szerint fontos és meghatározó jogszabály tervezetét tárgyalják, mivel az országban több gazdasági térségnek jó a kapcsolata a munkáltatókkal, de van, ahol semmilyen kapcsolat sincs. Hozzátette: fontos, hogy a jó kapcsolattal rendelkező térségekben az újabb igényekre jó válaszokat lehessen adni.

A képviselő hangsúlyozta, hogy közös érdek az ország versenyképességének javítása, ezt jól szervezett oktatással, a piaci igényekre reagáló képzési rendszerrel tudják segíteni. Kitért arra is, hogy a statisztikák szerint a pályakezdők között a legnagyobb a munkanélküliség, ez azt jelentheti, hogy a választott szakma nem volt keresett, vagy az anyagi megbecsültsége, presztízse volt alacsony.

Felhozta a győri modell példáját, ahol az Audi több mint ezer diákkal kötött szerződést oktatásra, többségük pedig most a német cég győri üzemében, vagy beszállítóknál dolgozik. A kormánynak az a feladata, hogy a képzéseket olyan jogszabályokkal segítse, amelyekkel más térségek is sikeresek lehetnek.

A tanulószerződésekkel kapcsolatban azt mondta, azt nem kötelezően írják elő, hanem lehetőséget teremtenek rá a 9. évfolyamtól. Ilyet csak azok a cégek köthetnének, akik biztosítani tudják a képzési célokat szolgáló helyszíneket.

Herman István Ervin szerint kiművelt szakembergárdát szeretnének kinevelni, ami több évtized munkája, ehhez kell az elméleti és gyakorlati képzés feltételeit megteremteni. Hozzátette: a szakemberek, a kamarák és a mesterek is azt mondják, hogy a gyakorlati képzést kell erősíteni és nem az elméletit.

MSZP: biztosítani kell az alapokat is

A szocialista Sós Tamás hangsúlyozta, hogy a képzés alapjait adó oktatásra is nagy hangsúlyt kellene fektetni. Mint mondta, ha elkezd dolgozni egy fiatal, valószínűleg több átképzésein is részt kell majd vennie élete során, de ha a mindennapi tudást nem biztosítják, akkor kérdés, hogyan fog boldogulni.

Szerinte egy "leredukált" rendszert hoznak létre, amivel veszélyeztetik a magyar gazdaságot, és alapok nélkül érettségit sem tudnak majd szerezni a diákok. Hozzátette: ha nem teszik versenyképessé a szakmunkásokat, akkor nem szerezhetnek majd idegen nyelvi, informatikai, vállalkozói ismereteket sem.

Jobbik: hátsó szándékok vannak az előterjesztés mögött

Ferenczi Gábor (Jobbik) szerint joggal mondható, hogy hátsó szándékok állnak az előterjesztés mögött, pártja pedig attól tart, hogy azok a tanárok, akik alól kiszervezik a diákokat, bizonytalanságban érezhetik magukat és a munkahelyüket is.

Szerinte nem változott az a szemlélet, amely a tananyagot, a létszámot, a statisztikákat helyezi előtérbe, a Jobbik szerint viszont a profitalapú szemlélet helyett az emberközpontúságot kell erősíteni.

A képviselő elfogadhatatlannak nevezte, hogy a nemzeti alaptanterv legfeljebb 33 százalékát vihetik a tantervbe, a diákok jogai nincsenek biztosítva, mégis már 9. osztálytól szerződést köthetnének velük.

LMP: legalizálnák a tizenévesek ingyenes foglalkoztatását

Az LMP szerint a kormány a törvényjavaslattal legalizálná a tizenévesek ingyenes foglalkoztatását. Osztolykán Ágnes úgy fogalmazott: ez a hozzáállás a multinacionális cégeknek kedvez, és nem a magyar gazdaságnak, és mindez komoly aggályokat vethet fel.

Az ellenzéki politikus szerint azzal, hogy 33 százalékban maximalizálnák a közismereti tananyagot, elhelyezkedni sem tudó állampolgárokat "gyártanak" majd, és ki lesznek szolgáltatva a munkaerőpiacnak, ennek pedig semmi köze a versenyképességez. Hozzátette: ez sem a multicégek rövidtávú, sem a magyar gazdaság hossztávú érdekeinek nem felel meg.

Az LMP tájékoztatást kér arról, hogy várható-e pedagógus-elbocsátás a közismereti tananyag szűkítése miatt, vagy pedig forrást akar-e kivonni a rendszerből a kormány. Megjegyezte: elképzelhetetlen károkat fog okozni a társadalomban, ha a gyerekeken spórol az állam. Osztálykán Ágnes javasolta, hogy állítsanak fel egy szakképzési kerekasztalt, amely párbeszédet folytatna a szakmai szervezetekkel.

Czomba Sándor a vitában elhangzottakra úgy válaszolt, mindaddig, amíg a 8. osztályos bizonyítvány mögött nincs valós tudás, mindegy, hogy hány százalék lesz a közismereti tárgyak aránya, a szakképzésben nem fognak lényegi eredményeket elérni. Ezt követően a vitát az elnöklő Jakab István lezárta.