2014: hatalmas változások a nyelvi képzések terén

- Hogyan alalkult a 2013-as év az Antener Kft.-nél? Mire számítanak jövőre a nyelvi képzések piacán?

Piroska Tímea

- A 2013-as év a lakossági nyelvi képzés területén erősödést hozott a TÁMOP 2.1.2 programnak köszönhetően, mert rengeteg embernek nyílt lehetősége a tanulásra, azoknak is, akiknek esetleg anyagilag nem volt rá módja . Azonban sok cég, főleg akiket a válság mélyebben érintett, a nyelvi képzésekre kevesebbet költött (lehetőleg csak pályázati forrást kívántak erre használni). Ugyanakkor azok a vállalkozások, akik nyitottak a külföldi piacok felé, idén sem engedhették meg maguknak, hogy kulcsfontosságú munkavállalóikat ne képezzék, fejlesszék. A 2014-es év a nyelvi képzések területén hatalmas változásokat fog hozni. A képzők nagy részének akkreditációja - a szeptemberben kihirdetett új felnőttképzési törvény értelmében - augusztus 31-el megszűnik, és egy új fogalmat, az úgynevezett „engedélyt” kell megtanulnunk. A szabályozások szigorúak lesznek, sok adminisztrációval fognak járni, de a korábbi akkreditált képzőknek eddig is magas követelményeknek kellett megfelelniük.

- Hol áll Magyarország az aktív nyelvtudás terén?

- Azért is van szükség a hazai nyelvoktatás reformálására, az új képzési formák kialakítására, mert hazánk sajnos az EU tagállamokban és más országokban jellemző általános nyelvismeret terén sereghajtónak számít. Közismert probléma az oktatási rendszerből kikerülő szakemberek nyelvi hiányossága: az "oklevél nélküli diplomások", akik a nyelvi követelményeket nem tudják teljesíteni, emiatt hátrányban kezdik meg a munkaerő-piaci létüket. De a középfokú végzettségnek megfelelő egyéb szakmákban is hátrányt jelent, hogy sokan nem beszélnek semmilyen idegen nyelvet. Sok cégnél alapvető probléma, ha külföldi vendéggel, ügyféllel kell szót értenie az alkalmazottaknak, vagy akár a vezetésnek, ami pedig egy globalizációba nemrégen belecsöppent ország esetén kifejezetten hátrányos. Kezdeményezések természetesen vannak, mind az oktatási rendszer változásaiban, az EU által támogatott programokban. Az igények adottak, a lehetőségek is bővülnek, de jelentős változás csak akkor valósulhat meg, ha a magánemberek és a cégek hozzáállása is változik a nyelvtudással, nyelvtanulással kapcsolatban.

- Számtalan cég foglalkozik nyelvi képzéssel. Mi jelent versenyelőnyt ezen a területen?

- Az általános nyelvi képzések helyett a cégre szabott nyelvi programok kidolgozása már alapkövetelmény a vállalati képzések területén. A nyelvtanulók munkakörét is figyelembe véve, egyedileg kidolgozott beszédfejlesztő tréningek segítségével tudunk hatékonyabb nyelvi fejlődést elérni. Minden tanárunk szigorú kiválasztási rendszeren esik át, és egyedülálló módon nemcsak belföldi, de külföldi továbbképzéseken is gyarapíthatják módszertani tudásukat. 2014-ben kerül bevezetésre komplex VIP csomagunk azon vállalkozások részére, akik a hagyományos, tantermi kereteken túl is igénylik a nyelvi segítségnyújtást, azaz idegen nyelvi levelezéseikben, tárgyalásaikban, prezentációikban, valamint adott vállalati problémák megoldásában is segítjük őket. Vállalati képzéseink során igyekszünk nemcsak a nyelv használatára tanítani a hallgatóinkat, hanem próbáljuk magabiztosabbá is tenni az alkalmazottakat, hogy adott üzleti szituációkat idegen nyelven is könnyebben, gördülékenyen meg tudjanak oldani.

- Milyen újfajta tanulási-tanítási technikákat alkalmaznak?

- A mai rohanó világban egyre kevesebb idővel rendelkezünk, és egyre több elfoglaltság közé kell beszorítanunk a tanulást. Ennek megfelelően próbáljuk a képzettek igényeihez igazítani az időbeosztásunkat. Egyre nagyobb az igény az online képzésre, illetve a specifikus, lényegre törő képzési módokra. Ezért igyekszünk átfogó, komplex képet kialakítani a képzések iránt érdeklőkről, és hozzájuk igazítani képzési módot, hiszen minden ember más és más módszerrel tudja a legmegfelelőbben elsajátítani a megszerezni kívánt tudást. Alapvető fontossággal kezeljük a kommunikációs képességek javítását, ezért képzéseink egy részét személyiségfejlesztő tréningekhez hasonlóan bonyolítjuk.

- Az angol és német nyelvet tanulók mellett melyik az a harmadik nyelv, amire jelentős igény mutatkozik?

- Nehéz erre a kérdésre válaszolni, ha csak "egyetlen" harmadik nyelvet szeretnénk megnevezni, ezért általánosságban jellemzem a jelenlegi trendeket. Az utóbbi időben az EU tagállamokban beszélt egyéb nyelvek kerültek előtérbe. Számos olasz, francia cég érdekeltségei kötődnek hazánkhoz, de új trendként a környező országok nyelvének ismerete is igény lett, főleg a munkaerőpiacot tekintve. Például a közép-kelet-európai nyelvek, mint a szlovák, cseh, a lengyel, és Románia EU csatlakozása óta a román nyelv is kiemelt fontosságú. Sok esetben szükség van az orosz nyelv ismeretére, hiszen számos gazdasági kötődésünk van az orosz piachoz is. Szintén új trend a távol keleti országok nyelvei, hiszen a tömegtermelés egy része is ide kötődik.

- Milyen tendenciát mutat a 40 éven felüliek és a fiatalabb jelentkezők aránya a nyelvi képzéseknél? Jelentkezik-e egyáltalán az idősebb korosztály?

- Vállalati képzések esetén ez az arány nem mérhető pontosan, hiszen minden cég más, és minden cég alkalmazotti köre demográfiailag eltérő. Lakossági képzések esetén viszont az a tendencia jellemző, hogy az idősebb korosztály részéről jelentősen emelkedett az érdeklődés a nyelvtanulás iránt. Ennek több oka is van. Egyrészt a globalizációs folyamat számukra új helyzet, hiszen korábban egy másik egységes piacnak és politikai rendnek megfelelően jellemzően az orosz nyelv volt az első számú nyelv. Emellett viszonylag kevesen tanultak egyéb más nyelvet az oktatási rendszer keretei közt. A mai gazdasági helyzetnek megfelelően azonban más nyelvek ismeretére került a hangsúly. A fiatalabb korosztály már nyitottabb a világra, és a szülők, nem ritkán a nagyszülők is úgy érzik; ahhoz, hogy "tartani tudják a fiatalokkal az iramot", szükség van nyelvismeretre. Munkaerő-piaci igény is van minderre, és sokszor a munkában maradáshoz, vagy új munkahely kereséséhez elengedhetetlen valamilyen aktívan használt nyelv ismerete. Sok fiatal külföldi szárnypróbálgatása esetén adódik, hogy a fiatalabb generáció tartósan külföldön tanul, dolgozik, és ez által az idősebbek is nyitottabbá válnak a nyelvtanulásra, az új kultúrák megismerésére. Az internet terjedésével is magyarázható a 40 év felettiek növekvő nyelvtanulási igénye; legyen szó munkáról, vagy szórakozásról, esetleg nyaralás szervezéséről, előnyt jelent, ha valamilyen idegen nyelven beszélünk. A 40 év alatti, de már munkaerőpiacon jelen lévő emberek esetében is nagy igény van a nyelvtanulásra, nem csak az "élethosszig tartó tanulás" fontossága miatt, hanem sok esetben a szakmai tanulmányok véglegessé tételéhez is elengedhetetlen.

- Még mindig nagyon sokan nem kapják meg a kemény fedeles diplomát nyelvvizsga hiányában. Hogyan lehetne hatékonyabbá tenni a nyelvtanítást?

- Ahogy azt már kifejtettem, sokat jelent a hozzáállás változása vagy megváltoztatása azoknál a fiataloknál, akik már befejezték a felsőoktatási intézményben végzett tanulmányaikat, vagy akik még tanulnak. Sokan abban a hitben élnek, hogy nincs szükségük az idegen nyelv ismeretére ahhoz, hogy a szakmájukban olyan pozíciót töltsenek be, amely megfelel az elvárásaiknak. Azonban akik így gondolkodnak, gyakran kerülnek abba a helyzetbe, hogy csak késve jutnak olyan információkhoz, ami a szakmájuk szempontjából fontos lehet, például újítások, új módszerek, stb.

Nagyon fontos, hogy felismerjük: a nyelvtudás nem kényszer, hanem lehetőség. Akik ebben a cipőben járnak, manapság már rengeteg lehetőség közül választhatnak a nyelvtanulás tekintetében, de a legfontosabb, mint minden cél elérésében: az az elhatározás, az eltökéltség, a tájékozódás, és a megfelelő képzési forma kiválasztása, valamint a folyamatos tanulás és gyakorlás. Hosszú távon nyilvánvalóan csak a gyermekek oktatásában lehet gyökeres változást elérni, ehhez pedig nemcsak a család segítségére van szükség, hanem a közoktatás és a minőségi oktatók képzése jelenthet megoldást. Folyamatosan változó világunkban elengedhetetlen a folyamatos fejlesztés, az újabb és hatékonyabb tanulási és tanítási technikák elsajátítása.

- Mire számítanak, mi lesz a legnagyobb kihívás 2014-ben?

- A legnagyobb kihívás a szakmában egyértelműen az új felnőttképzési törvénynek (2013.évi LXXVII. törvény) való megfelelés, az engedélyeztetési eljárásra való felkészülés, valamint az új, a 2014-2020-as programozási időszak Európai Uniós pályázataival (a TÁMOP-ot váltó Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programmal) való ismerkedés.

Az új felnőttképzési törvény 2013 szeptemberétől hatályos, azonban a végrehajtási rendeletek közül még nem került mind kihirdetésre. A minimum 1 millió forintos kaució az akkreditációt váltó, új eljárásrend, az ún. "engedély" megszerzésének feltétele. Az új engedély birtokában lehet a jövőben állami vagy európai uniós forrásokból megvalósuló nyelvi képzéseket szervezni, azonban azok a magán nyelvtanárok, akik ilyen támogatásokat nem kívánnak igénybe venni, továbbra is folytathatják tevékenységüket engedély és kaució nélkül.

Intézményünk az akkreditációval járó előnyöket 2014. augusztus 31-ig élvezi, ez után sok más képző intézménnyel együtt az új engedélyeztetési eljárás keretében kívánja megszerezni a jogosultságot, hogy támogatott képzéseket továbbra is lebonyolíthasson. Mint minden újdonság, az engedély is félelemmel tölt el néhány képzőt, talán sokasodnak az adminisztrációs terhek, az ellenőrzések is szigorúbbak lehetnek, ugyanakkor hisszük, hogy az új rendszer új lehetőségeket is tartogat. Az átmeneti időszak szerencsére lehetővé teszi, hogy a képzők felkészülten vágjanak bele az új eljárásrenden alapuló engedély megszerezésébe.