A belépési és kilépési után jöhetnek a maradási interjúk?
Senkinek nem újdonság, hogy az álláskereső jelöltek interjún vesznek részt a felvétel előszobájában, az exit interjúk is egyre gyakoribbak távozáskor, hiszen ilyenkor a cégek információhoz juthatnak arról, hogy mit kellett volna másként csinálniuk, esetleg javíthatnak (?) egy elmérgesedett helyzeten. Azonban úgy tűnik, egy harmadik fogalmat is be kellene vezetni, méghozzá a munkavállalók megtartása érdekében - amivel talán az exit interjút el lehet kerülni -, ez pedig a „maradási interjú”.
A kollégákkal érdemes folyamatosan kommunikálni annak érdekében, hogy ne hagyják el a céget. Ez persze elégedettségi felméréseken keresztül is megvalósulhat, de a The Balance Carreers felvet egy másik lehetőséget is: ezek a maradási interjúk, amelyek keretében meg lehet kérdezni a munkavállalókat arról, hogy miért tartanak ki a cégnél.
Ezen interjúk során fény derülhet arra is, hogy mi működik jól, mivel tudnak azonosulni a munkavállalók a szervezetben, ahogy az is, hogy mi nem halad zökkenőmentesen, melyek azok a területek, ahol fejlődni kell. Ezekkel a beszélgetésekkel bizalmat lehet építeni. Azért is jobb a cikk szerint, mint az elégedettségi felmérés, mert közvetlen - négyszemközti kommunikációra ad lehetőséget -, amikor reagálni lehet, visszakérdezni, lekövetni korábbi felvetéseket. Ráadásul az adott szituációban ad lehetőséget a megoldásra, nem pár hónappal korábbiakra próbál reagálni. Bár evidensnek tűnik, de már az is komoly lehetőséget jelent egy ilyen beszélgetésben, hogy a munkavállaló úgy érzi, meghallgatják, figyelnek rá.
Azonban ezzel az eszközzel sem érdemes rögtön a végletekig elmenni. Ha a szervezet kultúrájában jellemző a nyílt kommunikáció és a bizalom, akkor célszerű belevágni, ellenkező esetben kicsit távolabbról kell elindulni. Ilyenkor működhetnek jobban az anonim kérdőívek, ugyanis nem biztos, hogy egy tartózkodó, esetleg „fenyegető” légkörben valós válaszokat kap a cég. Ebben az esetben előbb érdemes csapatépítéssel, a bizalom megalapozásával formálni a cégkultúrát.
Ahogy minden más visszajelzés esetén, itt is fontos, hogy valós lépések kövessék, transzparens módon a megbeszéléseket. Ugyanis csak akkor van értelme a „maradás interjúba” befektetett időnek és energiának, ha valódi eredményeket lehet vele elérni.
TOP indokok, ami miatt a munkavállalók felmondanak:
Kapcsolat a főnökkel és társas kapcsolatok
Mint tudjuk a munkavállalók leggyakrabban főnökeik miatt hagyják ott a céget. Nem kell, hogy a vezető és a beosztottak között barátság legyen, de valamilyen kapcsolatnak működnie kell, hiszen a közvetlen vezető túlságosan benne van a mindennapi működésben ahhoz, hogy ki lehessen egymást kerülni. Ha ez a kapcsolat mérgező, az az elkötelezettséget és a dolgozó magabiztosságát is csökkenteni fogja.
A munkavállalók számára az egyik legfontosabb tényező a munkahelyi légkör, abból a szempontból, hogy szeretnek-e bejárni a céghez vagy sem. Ebben kulcsszerepe van a kollégákkal való kapcsolatnak, ami komoly megtartó erő lehet. Így oda kell figyelni a munkahelyi kapcsolati dinamikákra. Például erre is rá lehet kérdezni a „maradási” interjún, és tenni érte, ha valami probléma felmerül.
Értelmes, autonóm munkavégzés
Mindenki számára fontos, hogy értelmes munkát végezzen, olyat, aminek jelentősége van. Ez bizonyos foglalkozásokban, mint a segítő szakmák, egyértelmű. Más esetekben a munkáltató feladata, hogy az alkalmazott számára láthatóvá tegye a munkája értelmét, ahogy azt is, hogy ezzel hogyan járul hozzá a vállalati sikerhez (akármilyen részfeladatról legyen szó). Fontos, hogy lássák részüket a nagy egészben. Ha használhatják a készségeiket, tudásukat abban, amiben jók, az büszkeséget okoz, és az önbizalmat is építi.
Autonómiára már nem feltétlenül vágyik minden munkavállaló. Itt a munkáltató szerepe az, hogy azokat, akiknek erre igénye van és olyan feladatot végeznek, ahol ez megvalósítható, azokat felhatalmazza rá, olyan munkahelyi légkört teremtsen, ahol erre képessé válnak. Vagyis önálló döntéseket hozhatnak, amiért a felelősséget is vállalják. Emellett az sem árt, ha látnak maguk előtt egy karrierutat, fejlődési lehetőséget. Ha ez nincs meg cégen belül, akkor nagyobb eséllyel indulnak el máshová keresni.
Biztonság
Ha az alkalmazottak bizonytalannak érzik a cég helyzetét, akkor könnyebben mondanak fel, néznek új lehetőségek után. Ezért érdemes transzparensen kommunikálni a helyzetet, akkor is, ha gondok vannak. Utóbbi esetben azt is, hogy mik a menedzsment tervei a megoldásra, a vállalat anyagi stabilitásának helyreállítására. Így lehet megőrizni a bizalmat és a megbecsülést a cégvezetés irányába.
Mindezek mellett persze fontos a vállalati kultúra egésze, a munkavállalók tisztelete, a juttatási csomag is, de ezek már a megtartás alapvető tényezői közé tartoznak.
Fotó: Pixabay.com
- 2025.11.25Pannon HR Konferencia Budapest A Pannon HR Konferencia Budapest 2025 a humánerőforrás-szakma egyik kiemelt találkozója, ahol elismert szakértők – Tari Annamária, Molnár Attila, Gácsi Anna, Dr. Sipka Péter és Sipka Bence – osztják meg tapasztalataikat a legaktuálisabb HR-trendekről és kihívásokról. Egy nap, amely inspirációt, tudást és értékes szakmai kapcsolatokat kínál minden HR-szakember számára.
Részletek
Jegyek
- 2025.12.03Humán controlling A képzés során megtanulhatja, miként támogathatja a controlling szemlélet a HR-stratégiát. Megmutatjuk, hogyan tervezze és kontrollálja a személyi jellegű ráfordításokat, elemezze a munkaerő költségeit és megtérülését, valamint, hogyan alkalmazza a teljesítménymenedzsment és a humán tőke elemzés legfontosabb módszereit a vállalati hatékonyság növelése érdekében.
Részletek
Jegyek
- 2026.01.29Bértranszparencia irányelv és diszkrimináció-tilalom Szakmai képzés a bértranszparenciáról és a diszkriminációról HR szakembereknek és vezetőknek. Készüljön fel munkajogászainkkal az EU új bérátláthatósági szabályaira!
Részletek
Jegyek
- 2026.01.31Vállalati szimuláció Valós piaci helyzetben egy-egy döntés meghozatalakor helyt kell állnia mind vezetői, mind kontrolleri képességeinknek. Mennyivel egyszerűbb lenne, hogyha mi is úgy gyakorolhatnánk, mint egy pilóta, aki éles felszállás előtt, a szimulátorban tanulja meg a vezetést, míg kellő rutinra tesz szert. Ez megvalósítható ma már az üzleti életben is.
Részletek
Jegyek
Elbocsátások, leépítések, bizonytalanság a munkaerőpiacon. A vállalatok ma már nemcsak a profitért, hanem a hírnevükért is küzdenek. A kérdés... Teljes cikk
Egyre több munkavállaló nem csendben távozik munkahelyéről, hanem látványos, sokszor virális akcióval búcsúzik főnökétől: van, aki rezesbandát... Teljes cikk
A kormány minden rendelkezésre álló eszközzel támogatja az elbocsátott Dunaferr dolgozók elhelyezkedését. Az állásbörzék és képzési programok... Teljes cikk
- Dolgozz bárhonnan 30 napot, több hónapos apaszabi, élethelyzethez alkalmazkodó rugalmas munkavégzés 3 hete
- Fluktuációs kihívásokkal küzd a kékgalléros munkaerőpiac 4 hete
- A kékgalléros valóság: élethelyzetek hatása a munka világára 1 hónapja
- Próbaidő: munkavállaló hosszabbítaná, munkáltató elengedné? 1 hónapja
- Tömegesen mennek el a dolgozók – a magyar cégek még mindig nem értik, miért 2 hónapja
- Betanítás vagy pénzégetés? A próbaidő alatt dől el a jövő 2 hónapja
- "Ez volt a legnehezebb évem a HR-en" - miért hagyják el egyre többen a szakmát? 3 hónapja
- Felmérés: a dolgozók háromnegyede távozna a rossz jóléti támogatás miatt 4 hónapja
- Az elköteleződés hiánya - A fiatalok több mint fele nem tervez hosszú távon a jelenlegi munkahelyén 4 hónapja
- Elemzés: ez a fluktuáció fő oka Magyarországon 4 hónapja
- Green és red flagek az álláskeresésben – Mit keresnek ma a pályázók a kiválasztási folyamatban? 5 hónapja


Mi történne, ha egy napra minden nő szabadságra menne?