A devizahitelesek miatt nem kap béremelést a közszféra?

"Hat éve nem volt a közszférában béremelés. Ez sokáig nem tartható, mert az állami szolgáltatások színvonalának romlásával jár" - mondta múlt héten Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Figyelőnek adott interjúban. Jelenleg ezzel a szűk ígérettel kell beérniük a közszféra alkalmazottainak, miután szeptember óta zajlott egyeztetéseken semmilyen ajánlatot sem kaptak a 20 százalékos követelésükre.

"Húsz százalékos bérnövekedést akarunk elérni, de nyitottak vagyunk a tárgyalásokra. A kormány ajánlata viszont 0, azaz nulla százalék volt" - mesélt az elmúlt hónapok eredménytelen egyeztetéseiről Boros Péterné, az MKKSZ főtitkára. A kabinet rendszerint arra hivatkozott, hogy a devizahitelesek megmentésére kell a pénz, így nincs fedezet a követelésekre, ráadásul a kormány szerint a családi adókedvezmény miatt sokan többet visznek haza. A szociális juttatásokat viszont nem szabad összekeverni a munka világával - fogalmazott a főtitkár.

Az MKKSZ a béremelésen kívül életpályamodellt állítana fel a közszféra dolgozóinak, valamint egységes cafeteria rendszert vezettetnének be. Szeretnék azt is elérni, hogy a fiatalok betölthessék azokat az álláshelyeket, amelyekből nyugdíjba mentek, és amelyekre jelenleg létszámstop van.

Varga Mihály nyilatkozata mindenesetre elmozdulást jelenthet a holtpontról, bár ehhez feltehetőleg az is kellett, hogy 28 szakszervezet (köztük néhány, a versenyszférát képviselő szervezet is) sztrájkbizottságot alakított. Következő ülésük január hatodikán lesz.

Hat éve nincs emelés

Boros Péterné elmondta, hogy inflációt jelentősen meghaladó emelés azért szükséges, mert az utolsó emelés óta eltelt hat évben teljesen elértéktelenedett a közszférában dolgozók fizetése.

"Ha Magyarország jobban teljesít, akkor ebből miért nem részesülnek a közalkalmazottak, a kormánytisztviselők és a köztisztviselők, amikor ők közvetlenül is befolyásolják az ország teljesítményét" - vetette fel a főtitkár, aki úgy véli, az emelés a szakmai színvonal megtartása miatt is fontos. Jelenleg ugyanis a vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 238 900, míg a közszférában - a nem közfoglalkoztatás keretében - foglalkoztatottak 221 800 forintot keresnek. Ez azonban csak az átlagot jelenti, Boros Péterné elmondása szerint ugyanis a 700 ezer közalkalmazott és köztisztviselő közül 410 ezren bérkompenzációra szorultak, hogy ne vigyenek kevesebbet haza, mint 2010-ben. Kétszázezren pedig minimálbért, azaz nettó 65 ezer forintot visznek haza.

A szociális szféra biztosan kap emelést

Balog Zoltán, az emberi erőforrások miniszterének múlt heti bejelentése szerint a kormány elkezdi a szociális életpályamodell kidolgozását, amelynek része a béremelés is. Az ágazati bérpótlék összege személyenként 5-11 százalékos béremelést jelent, ami havi 6-17 ezer forinttal emeli meg a szociális, a gyermekvédelmi és gyermekjóléti területen dolgozók fizetését. A kormány 9,2 milliárd forintot különített el az ágazati béremelésre.

Balog Zoltán elmondta: a szociális szférát érintő életpályamodellt kell kidolgozniuk, annak első lépése a béremelés. Ez összesen mintegy 73 ezer szakdolgozót és körülbelül 20 ezer technikai munkatársat jelent. A magasabb összeget először jövő márciusban kapják majd meg, de visszamenőleg, tehát az már a januári bérükre is vonatkozik.

Az elmúlt években a tanárok és az egészségügyben dolgozók is kaptak béremelést, de Boros Péterné elmondása szerint, rajtuk és szociális dolgozókon kívül még mindig van több százezer dolgozó, akiknek már hat éve nem emelkedett a bére.

Az MKKSZ főtitkára további problémaként említette az alacsony létszámot. Nem véletlen, hogy Kósa Lajos korábban felvetette a ki nem vett szabadságok kifizetését, hiszen gyakran túl kevesen vannak ahhoz a közszférában, hogy mindenki kivegye a neki járó pihenőidőt. "Ezt az ötletet természetesen mi támogatjuk, de látni kell, hogy ez nem oldja meg a kis létszámú állomány problémáit" - fogalmazott Borosné, aki szerint azt is át kellene gondolni, hogy pontosan milyen feladatokat vállal magára az állam és ehhez kellene igazítani az erőforrásokat is.

Az elmúlt 6 évben a magyar kormányok a közszférában dolgozók létszámát 670 ezerről 630 ezerre, vagyis mintegy 40 ezerrel csökkentették. Magyarországon az uniós átlagnál alacsonyabb a közszolgálatban dolgozók aránya, pedig egy 2012-es felmérés rámutatott: azokban az európai országokban, ahol magas ez az arány - például Dániában, Svédországban -, a gazdasági teljesítmény is jobb.

A HR Portal megkereste a minisztériumot is, hogy számíthat-e a közszféra jövőre béremelésre vagy, hogy megfogadják-e Kósa Lajos felvetését, azonban semmilyen válasz sem érkezett.