Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő Megjelent: 9 hónapja

A fokozódó aggodalmak ellenére világszerte optimisták a felső vezetők

Rekordszintet ért el a gazdasági környezetet - legalábbis rövid távon - derűlátóan megítélő cégvezetők aránya. Ez az egyik fő megállapítása a mintegy 1 300 döntéshozó bevonásával készített felmérésnek - derül ki a PwC sajtóközleményéből.

images

images

A vállalatvezetők 57 %-a úgy véli, hogy a globális gazdaság növekedési üteme gyorsulni fog a következő 12 hónapban. Ez majdnem kétszerese a tavalyi szintnek (29%), és a legjelentősebb növekedés 2012 óta, amióta felmérjük a globális gazdasági növekedés kilátásaira vonatkozó véleményeket.

Az Egyesült Államokban az elnökválasztást övező bizonytalanság időszakát követően több mint duplájára nőtt a globális gazdasági növekedéssel kapcsolatos optimizmus (2017: 24%, 2018: 59%). Brazíliában is jelentősen (38 százalékponttal 80%-ra) nőtt azoknak a cégvezetőknek az aránya, akik a globális gazdasági növekedés ütemének gyorsulására számítanak. A világgazdasági növekedéssel kapcsolatos optimizmus tavaly óta több mint kétszeresére nőtt még az olyan kevésbé derűlátó országokban is, mint Japán (2018: 38%, szemben a 2017-es 11%-kal) vagy az Egyesült Királyság (2018: 36%, szemben a 2017-es 17%-kal).

„A magyar gazdaság növekedésével kapcsolatban nagyon bizakodó vagyok. A világgazdaság alakulásáról azt gondolom, hogy általában befolyásoló tényező lesz az USA és Kína. Ahogy azonban a világ vezérigazgatóinak optimizmusa is tükrözi, alapvetően sokkal nyugalmasabb év elé nézünk, a kínai gazdaság jól teljesít és az eurózóna körüli kedélyek is elcsitultak. Itthon választási év van, ezért is izgalmas, hogyan vélekednek az általunk megkérdezett magyarországi vezérigazgatók a saját növekedési lehetőségeikről, illetve a gazdasági környezetről” - mondta Nick Kós, a PwC Magyarország vezérigazgatója.

Fokozódó bizakodás a rövid távú bevételnövekedésben

A gazdasággal kapcsolatos általános derűlátás a cégvezetők saját vállalatuk kilátásaira vonatkozó várakozásaiban is megjelenik, bár itt a növekedés szerényebb mértékű. A megkérdezett vezérigazgatók 42%-a „nagyon bizakodó” saját cége bevételnövekedési kilátásait illetően a következő 12 hónapra nézve, a tavaly mért 38%-hoz képest.

Az Egyesült Királyságban, ahol a Brexit-tárgyalások kapcsán csak nemrég történt jelentősebb előrelépés, nem meglepő, hogy a vállalatvezetők kevésbé optimisták a bevételek rövid távú növekedését illetően (2018: 34%, a 2017-es 41%-kal szemben). A következő 12 hónap kilátásait a technológiai (48% „nagyon bizakodó”), az üzleti szolgáltatási (46%) és a gyógyszeripari és élettudományi (46%) szektorban ítélik meg a legderűlátóbban - ezekben az ágazatokban a „nagyon bizakodó” vezérigazgatók aránya rendre meghaladja a 42%-os globális átlagot.

A növekedési stratégiák a tavalyi felméréshez képest nagyrészt változatlanok - a vállalatvezetők a szerves növekedésre (79%), a költségcsökkentésre (62%), a stratégiai szövetségek létrehozására (49%), valamint a fúziókra és felvásárlásokra (42%) terveznek támaszkodni. Kismértékben emelkedett a vállalkozókkal, illetve startup vállalkozásokkal történő együttműködés iránti érdeklődés (33%, a tavalyi 28%-kal szemben).

Élen az Egyesült Államok Kínával szemben

A nem amerikai cégek vezérigazgatói is egyre bizakodóbbak az Egyesült Államokkal kapcsolatban, melyet a következő 12 hónapban elérhető növekedés szempontjából ismét a legjobb piacként értékeltek. Az USA tovább növelte előnyét Kínával szemben (USA 46% - Kína 33%, ami 2017-hez képest 2 százalékpontos különbség-növekedést jelent).

A legvonzóbb piacok rangsorában 2018-ban Németország megtartotta harmadik helyét. Negyedik helyen az Egyesült Királyság követi, míg India Japánt megelőzve az ötödik helyen végzett.

A vezérigazgatók 54%-a tervez létszámbővítést - a digitális készségek miatt aggódnak

A bevételek rövid távú növekedését illető bizakodás a munkahelyek bővülésére is hatással van, amit jól mutat, hogy a vezérigazgatók 54%-a tervez létszámbővítést 2018-ban (2017-ben ez az arány 52% volt). A cégvezetők csupán 18%-a fog várhatóan létszámot csökkenteni.

Új belépőkre leginkább az egészségügyi (71%), a technológiai (70%), az üzleti szolgáltatási (67%), a kommunikációs (60%), valamint a vendéglátás és szabadidő (59%) ágazatban van szükség.

A vezérigazgatók 22%-a tart a digitális készségek hiányától a munkavállalók között; 27%-uk, illetve 23%-uk pedig attól, ezek a készségek az iparágukban, illetve vezetői szinten nem állnak rendelkezésre.

A cégek számára a legcélravezetőbb stratégia az, ha korszerű munkakörnyezetbe történő beruházásokkal, képzési és fejlesztési programokkal, valamint más szolgáltatókkal való együttműködéssel igyekeznek a szükséges digitális készségekkel rendelkező munkavállalókat magukhoz vonzani és fejleszteni.

Digitalizáció, automatizálás és átképzés

A közelmúltban végzett kutatásunk szerint a munkavállalók optimisták a technológia munkaerő-piaci kilátásaikra gyakorolt hatását illetően, a cégvezetők elismerik, hogy a munkavállalók átképzése, valamint az automatizálás és a mesterséges intelligencia foglalkoztatásra gyakorolt hatásával kapcsolatos átláthatóság növelése számukra egyre fontosabb kérdés.

A vezérigazgatók kétharmada úgy véli, hogy felelős azon munkavállalók átképzéséért, akiknek a munkakörét kiváltotta a technológia, főként a gépgyártásban és az építőiparban (73%), valamint a technológiai (71%) és a kommunikációs (77%) szektorban. A cégvezetők 61%-a az automatizálás és a mesterséges intelligencia munkavállalókra gyakorolt hatásával kapcsolatos átláthatóság megteremtésével erősíti a bizalmat a munkavállalói körében, legalább bizonyos mértékig.

A digitalizáció és az automatizálásra való átállás különösen kritikus a pénzügyi szolgáltatási szektorban. A bankszektorban, a tőkepiacokon és a biztosítási ágazatban a cégvezetők csaknem negyede (24%) tervez munkaerő-csökkentést: a bank- és tőkepiaci szektorban a munkahelyek 28%-a fog várhatóan megszűnni nagyrészt a technológia és az automatizálás hatására.

A növekedést fenyegető tényezők - a vezérigazgatók a befolyásukon kívül eső, szélesebb körű társadalmi kockázati tényezőktől tartanak

A világgazdasággal kapcsolatos optimizmus ellenére egyre több üzleti, társadalmi és gazdasági tényezővel kapcsolatban nőnek az aggályok. A vezérigazgatók a geopolitikai bizonytalanságtól (40%), a számítógépes fenyegetettségtől (40%), a terrorizmustól (41%), a szakemberhiánytól (38%) és a populizmustól (35%) „tartanak nagyon”. Ezek a fenyegetések jobban aggasztják a cégvezetőket, mint az üzleti növekedési kilátásokkal kapcsolatos olyan ismert tényezők, mint például az árfolyam-ingadozás (29%) és a változó fogyasztói magatartás (26%).

A változást jól mutatja, hogy a terrorizmus miatt kétszer annyian aggódnak komolyan (2018: 41%, 2017: 20%) és hogy a terrorizmus az első tíz helyen álló, növekedést fenyegető tényező közé került.
A vezérigazgatók még mindig a túlszabályozás miatt aggódnak legjobban (42% nagyon tart ettől), több mint egyharmadukat (36%) pedig továbbra is a növekvő adóterhek aggasztják.

Egy évvel azt követően, hogy a párizsi klímaegyezmény aláírásával 190 ország a klímaváltozással és az alacsony szén-dioxid- kibocsátás elérésére irányuló befektetésekkel kapcsolatos önkéntes intézkedésekre vállalt kötelezettséget, 31%-ra, vagyis kétszeresére nőtt azoknak a vezérigazgatóknak az aránya (2017-ben: 15%), akik a növekedési kilátásokat a klímaváltozással és a környezeti károkkal összefüggésben fenyegető tényezők miatt aggódnak.

A szélsőséges időjárási jelenségek és az Egyesült Államok párizsi klímaegyezményből történő kilépése ráirányította a figyelmet a klímaváltozás kockázataival, a szabályozással és az ellenálló képesség fokozásával kapcsolatos üzleti intézkedések jelentőségére. Kínában a vállalatvezetők több mint fele (54%) tart nagyon a klímaváltozástól és a környezeti károktól mint a saját cégük növekedését fenyegető tényezőktől, egyező mértékben a geopolitikai bizonytalansággal és a protekcionizmussal kapcsolatos aggályaikkal.

„A fokozott aggodalom hátterében sokkal inkább a jelentősebb társadalmi és geopolitikai változások, semmint az üzleti vezetők saját piacainak dinamikája áll”- nyilatkozta Bob Moritz, a PwC globális vezetője.

„Egyértelmű, hogy a bevételek növekedésére vonatkozó optimizmusukat közép- és hosszú távon olyan fenyegető tényezők fogják vissza, amelyek közvetlen kezeléséhez az üzleti világ nem szokott hozzá.”

Bizalom és vezető szerep: a cégvezetők megosztottak abban a kérdésben, hogy a jövőbeli gazdasági növekedés előnyeiből mennyien részesülnek

A Világgazdasági Fórum idei témájával összhangban a cégvezetők elismerik, hogy megosztott világban élünk. Ők maguk is megosztottak abban a kérdésben, hogy a jövőbeli gazdasági növekedés előnyeiből sokan vagy csak kevesen részesülnek. A világ megítélésük szerint olyan irányba halad, hogy a jövőbeli jólét méréséhez új, sokrétű mérőszámokra lesz szükség.

„A szélesebb társadalmi kockázati tényezőkkel kapcsolatos fokozódó vezetői aggodalmak meghatározók arra nézve, hogy a cégek hogyan boldogulnak egy egyre megosztottabb világban. Az általunk megkérdezett vezérigazgatók országtól és régiótól függetlenül felismerik azt a tényt, hogy a növekedés és a profit mérésének eddigi módjai a jövőben önmagukban már nem lesznek elegendőek. Ez különösen igaz a fenntartható fejlődési célok tekintetében, ahol további erőfeszítésekre lesz szükség olyan mérőszámok kidolgozására, amelyek egy vállalkozás célkitűzéseit valóban megragadják, és az érintettek számára releváns módon képesek azokat kommunikálni” - mondta Bob Moritz, a PwC globális vezetője.

Az üzleti vállalkozások iránti bizalmat érintő legfőbb kihívások közül a cégvezetők számára a fő kihívást a kívánt eredmény elérésére rendelkezésre álló rövidebb idő jelenti (60%). Azonban ezt követően jelentős elmozdulás tapasztalható: a megkérdezettek többsége növekvő nyomásról számolt be a vezetők személyes felelősségre vonhatóságával kapcsolatban (59%), például szabályszegés miatt. A vezérigazgatók több mint egyharmada számolt be arról, hogy a munkavállalók és az ügyfeleik részéről növekvő nyomást érzékel arra vonatkozóan, hogy a vállalat foglaljon állást társadalmi, illetve politikai kérdésekben (38%).

A bankszektorban és a tőkepiacokon (65%), az egészségügyben (65%) és a technológiai szektorban (59%) az átlagosnál kiemeltebb szerepet töltött be a vezetők elszámoltathatóságának kérdése. Az ezzel kapcsolatos elvárások is magasabbak voltak az Egyesült Államokban (70%), Brazíliában (67%) és az Egyesült Királyságban (63%). A sokszínűséggel, a bevándorlással, a társadalmi befogadással és a béregyenlőséggel kapcsolatos nagy horderejű viták hatására a munkavállalók egyre inkább elvárják vezetőiktől, hogy szerepet vállaljanak politikai és társadalmi kérdésekben, különösen az Egyesült Államokban (51%), Kínában (41%) és az Egyesült Királyságban (38%).
Follow hrportal_hu on Twitter

Fizetésemelésre számítanak a fiatalok

A 19-29 éves fiatalok többsége dolgozik: 52 százalékuk kap főállásból fizetést, 25 százalékuk pedig mellékállásból szerez jövedelmet. A dolgozó fiatalok 52 százaléka számít kisebb mértékű fizetésemelésre, ez rekordmagas arányt jelent a felmérés több mint ötéves történetében - derül ki a K&H ifjúsági indexéből.tovább..

További cikkek
Az aktív munkavállalókat már kifizette a Palóc Nagykereskedelmi Kft. felszámolója

Nógrád megye egykori legnagyobb foglalkoztatója, a felszámolás alatt álló salgótarjáni Palóc Nagykereskedelmi Kft. volt aktív munkavállalói már... Teljes cikk

Emelkednek az öregségi nyugdíjak Csehországban

Januártól átlagosan 4,7 százalékkal, mintegy 900 koronával (11 160 forint) emelkednek az öregségi nyugdíjak Csehországban - írja az MTI. Teljes cikk

A legkevésbé a munkahely miatt aggódnak jelenleg a fiatalok

A fiatalok többsége stabilnak érzi a munkahelyét és sokan számítanak fizetésemelésre is. Bár egy szűk rétegnek az ételt is nehéz előteremtenie nap nap után. Teljes cikk

Kizsákmányolják az Amazonnak dolgozó futárokat

Fizetésmegvonással fenyegetik a sofőröket, akik sokszor 16 órát dolgoznak, de WC-re sem tudnak kimenni. Erről nem feltétlenül az Amazon, hanem az... Teljes cikk

Több adót fizet az EU-s munkavállaló, mint a született angol

Sokkal több adóval járulnak hozzá a bevándorlók a brit állam működéséhez, mint a született helyiek -írja a Daily Telegraph. Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár