A gyenge forint segít megtartani az állásokat
Ha a munkáltatók oldaláról nézzük, akkor a gyenge forint árfolyam elsősorban az exportszektornak kedvez, és jó hatással van a munkaerőpiacra, mivel a cégek kevésbé kényszerülnek létszámcsökkentésre. Az euró bevezetése nem gyorsítaná a magyar bérek felzárkózását, és az erősebb forinttal nem biztos, hogy sokkal közelebb jutnánk ahhoz, hogy hazatérjenek a külföldön dolgozó magyarok. Azt is megtudtuk, hogy igazából az importőröknek és az MNB-nek sem okoz egyelőre nagy problémát a gyenge forint. Tardos Gergely, az OTP Bank Elemzési Központjának vezetője segített eligazodni a forint körüli kérdésekben.

Tardos Gergely szerint az igaz, hogy az importőröknek kevésbé kedvez a gyenge árfolyam, de ők a jelenlegi erős belső kereslet miatt nem szembesülnek olyan problémákkal, mint az export orientációjú cégek. Kifejtette, az a tapasztalat, hogy globális recessziós vagy lassulásos időkben a fix árfolyamú, vagy sok devizahitellel rendelkező országokban lényegesen jobban emelkedik a munkanélküliség, mint ott, ahol nem okoz problémát az árfolyam gyengülése.
Elmondta, hogy mivel a kormányzat és az MNB az elmúlt évben rengeteg erőfeszítéssel jelentősen lecsökkentette a hazai gazdaság devizakitettségét (a vállalatoknál 60%-ról 40%-ra, a háztartásoknál 70%-ról lényegében zérusra, az államadósságban pedig 50%-ról 20%-ra csökkent a devizaadósság súlya, így a nemzetgazdaság külfölddel szembeni devizaadóssága a GDP 90%-áról 30%-ára mérséklődött, ennél immár több a nemzetgazdaság által birtokolt külfölddel szembeni adósságtípusú követelés.
Ez pedig Tardos következtetése szerint lehetővé teszi azt, hogy a jegybanknak nehéz időkben ne kelljen kamatot emelve védenie az árfolyamot, mélyítve a recessziót, hanem azt teheti, amit a fejlettebb országok, hogy kamatcsökkentéssel és a forint likviditás növelésével támogassa az állampapír- és a hitelpiacot, illetve engedheti gyengülni a forintot mindaddig, amíg az nem jelent veszélyt az inflációs célra. Mivel a jelenleg az inflációs cél a mostani árfolyammal sincs veszélyben, ezért a jegybank nyugodt lehet.
Az euró bevezetése nem gyorsítaná a magyar bérek felzárkózását
Véleményem szerint, az euro bevezetése nem tudná tartósan és fenntarthatóan gyorsítani a bérkonvergencián, vagyis a magyar bérek uniós szintű felzárkózásán. Tardos Gergely elmondta, hogy a hosszú távú és fenntartható bérkonvergencia alapvetően a reálgazdasági konvergenciától függ. Ha sikeres a felzárkózás, az biztosítja, hogy a bérek euróban is fenntarthatóan emelkedjenek. „Mivel az euró bevezetése csökkenti a jegybank mozgásterét abban, hogy a külső sokkokat az árfolyammal enyhítse, ezért valószínűleg jobb megtartani a forintot mindaddig, amíg a konvergenciában nem halad lényegesen előbbre a magyar gazdaság” - mondta Tardos Gergely.
Felvetettük, hogy mérhető-e és ha igen hogyan, hogy a külföldre távozott magyar munkavállalók a forint gyengülés miatt kevésbé jönnek haza. Tardos Gergely erre ezt a választ adta: „Rövid távon jobb lenne, ha erősebb lenne a forint, mert akkor euróban magasabbak lennének a hazai bérek, de ennek valószínűleg az lenne az ára, hogy erősebben lassulna a hazai gazdaság és csökkenne a munkaerő-kereslet, főként az exportszektorban.” Tehát az erősebb forinttal nem biztos, hogy közelebb jutnánk ahhoz, hogy hazatérjenek a külföldön dolgozó magyarok.