Szerző: Berta László Megjelent: 2 éve

A jó álláskereső befészkeli magát a HR-es elméjébe

Szomorú arcú férfi, aki sokat élt külföldön - ez maradt meg a HR-esben Márton önéletrajzának olvasása után. Aztán megismert egy vidám, informatikailag ügyesnek mondható, amerikai focin edződött srácot az állásinterjún. Itt valami nem kerek.

images

Egy informatikai multi irodájában ülünk. Márton lába egyenletesen pumpálja a padlót, mintha egy lyukas gumimatracot akarna felfújni. Érdekes személyiség Márton. Konzervatív, biztonsági játékos, aki nemrég utasított vissza egy jutalékos állást, és első benyomásra túl válogatós, mert olyan munka kell neki, ahol mozgásban lehet, vagy egyszerűen arról van szó, hogy tudja, mi való neki. Majd kiderül. Annyi biztos, hogy nem ideges, lassan, megfontoltan válaszol a kérdésekre. Azért jár a lába, mert nem szeret egy helyben maradni.

Márton júliusban kapta meg BSc diplomáját, és azóta már fel is mondott első munkahelyén, mert nem volt elégedett a cégvezetéssel és a cégpolitikával. Tehát a tudatossággal nincs baj.

Keresési stratégiája Borus Gergő toborzási szakértő szerint is érett: diákmunkásnak jelentkezett egy multihoz, hogy így könnyebb lesz „egy rendes, teljes állást megszerezni egy cégnél” - mondja Márton. Jól kiszámította, mert három hónap után alkalmazásba vették. Igaz, hogy a nővére ajánlásával, de Gergő szerint rendjén való kihasználni az ilyen kapcsolatokat. Főként azért, mert Márton majdnem a semmiből jött, egy vidéki egyetemről, és ezzel nem az oktatás színvonalát minősítettük, hanem azt, hogy négy év után újra kellett építenie a fővárosi kapcsolatrendszerét.

Azóta eltelt pár hónap, kilépett, és most ismét állást keres. Az álláskeresési stratégiája annyiban változott, hogy biztossá vált: multinál szeretne elhelyezkedni proaktívabb, kommunikációigényesebb munkakörben: „Ilyen a cash collectori állás (ahol kintlévőségkezeléssel kell foglalkozni), de szinte minden munkára nyitott vagyok, ahol egy új szakmát is ki tudok tanulni” - mondja.
álláskeresés

Márton sportszervezőként végzett, de nem abban akar elhelyezkedni, mert úgy tapasztalta, ez nem kiforrott szakma Magyarországon. Nincs annyi állás, mint Nyugat-Európában, ahol a munkahelyek, iskolák sportéletét, egészséghez való kötődését fejlesztik.

„Magyarországon a kapcsolatrendszeren keresztül lehet eljutni a sportba, ami nekem a professzionális múlt hiányában nem volt meg, ezért új szférában próbálom ki magam. Az bosszantó, hogy az adófizetők pénzén kitaníttatott emberek helyett angolul és magyarul megszólalni képtelen volt futballistákat látni ezekben az állásokban” - mondja Márton.

A kettőt lehet ötvözni? Multinacionális cégnél sporttal kapcsolatos állást találni - kérdezi Gergő. Igen, Márton ezt is megpróbálta, és két helyről visszautasították, mert a gazdasági végzettséggel rendelkezőket részesítették előnyben.

Érzésem szerint eddig tökéletes álláskeresőt mintázza. Ráadásul felsőfokon beszél angolul és élt Londonban is egy ideig.

Azután Gergő rátér a CV-re, és néhány tégla mozogni kezd a falban, de azért nem fog összedőlni. Rövid és áttekinthető, amerikai, de a fotóval valami hibádzik. „Ezen egy elég szomorú fiatalembert látunk, pedig Te nem vagy az. Érdemes egy olyan vidámabb képet választani, ami professzionalistást és önbizalmat sugároz egyszerre” - javasolja a toborzási szakértő. Darabra is rendben van, mert két oldalnál hosszabbat nem szabad írni. Egy HR-es fél percet tölt el átlagosan egy CV átnézésével.
álláskeresés

Ezért abban Mártonnak is előre kell lépni, hogy mivel lehet megragadni a HR-es fejében:


  • a megpályázott pozícióhoz releváns munkatapasztalatokkal érdemes kezdeni a CV-t - ha sok a tapasztalat, érdemes ezeket csoportosítani.
  • amíg nincs sok munkatapasztalat, érdemes felsorolni az egyetemi főtárgyakat, kihegyezve a különlegesebb dolgokra, ami túlmutat a képzésen. Ezzel is eladhatja magát az ember.
  • hiányzik az önéletrajzból, hogy nincs leírva, mit csinált és mennyi ideig és milyen nyelven az eddigi munkái során - magától nem fogja tudni a HR-es. Fontos az angol rövidítések kiírása: lehet, hogy a megjelölt munkakör releváns, ilyesmit keres a cég, csak éppen nem beszél angolul, vagy nem ismeri ezt a munkaterületet.
  • érdemes a puritán „német alapfok” megjelölést azzal bővíteni, hogy „passzív nyelvtudás”, mert biztosan rá fognak kérdezni, hogy mennyi idő alatt tudja aktivizálni. Sok cég keresi a németül beszélőket.
  • Márton nem írt bővebben az „internet usage”-ről, pedig - mint az az interjún kiderült - sok informatikai rendszert, programot használ, és azt sem írta le a CV-ben, hogy a hardware részhez is ért. Az informatika annyira fontos a cégeknek, hogy érdemes a CV-ben kiemelni (félkövér betűkkel) - Gergő szerint erre így biztosan rákérdeznek az interjún. „Az sem baj, ha szabadidődben foglalkoztál vele” - mondja.
  • az olyan általános dolgokat, mint a jó kommunikációs készség, nyomás alatt jól teljesítés, egyszerre több mindenre figyelés képessége nem érdemes feltüntetni, ezeket mindenki beírja, ezért nem szoktak foglalkozni velük a HR-esek.

Gergő szerint: „Érdemes beírni, amiben bizonyítottan kiemelkedően jó vagy; jobb, mint az átlag, és felkelti a felvételiztető érdeklődését. Az én fejemben például egy olyan CV ragadt meg, ahol a jelölt szabadidejében darbukán (afrikai dob) szeretett játszani. Írd be, hogy amerikai fociztál, még jól jöhet egy állásinterjún.”
álláskeresés

És mi az, amit nem érdemes leírni a CV-ben?

A lakcímet nem érdemes minden esetben feltüntetni, mert elképzelhető, hogy a HR-es nem hívja fel a kőbánya-kispesti címen jelentkezőt egy újpesti állásra. Érdemes kihagyni a hol és mikor született kategóriát is, mert bár nem lehetnek előítéletesek a HR-esek, de ők is csak emberből vannak. Tehát Borus Gergő azt javasolta Mártonnak, hogy a lakcím és a születési idő, hely inkább ne legyen a CV-ben, hogy ne befolyásolja a HR-est. Úgyis megkérdezheti az állásinterjún, ha érdekli.

Szóval, Márton úgy van ezzel, mint bizonyára sokan mások, hogy személyesen sokkal jobb benyomást tett, mint önéletrajzával, amit most Gergő segítségével feljavít, és újabb címekre küld ki.

Hogy mi történt Mártonnal, arról nemsokára beszámolunk.

Mellesleg Gergő sok mindent elmondott Mártonnak a HR szerepéről is, ami fehér folt az álláskeresők fejében. Ezért néznek rá sokan olyan ellenségként, aki általánosságokat kérdez, és kiderül róla, hogy nem is ért sokat ahhoz a szakmához, amiről szó van stb., mivel általában a pályázók azt sem tudják, hogy nem a HR-es dönt a felvételről, hanem egy szakmai vezető, aki adott esetben alig szólalt meg, de hűvös vagy meleg kézfogása sorsdöntő lesz.
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Több száz munkaerő-közvetítőt számolt fel a NAV

Milliárdos kárt okozhattak a munkaerő-közvetítők a költségvetésnek, ugyanis több ezer embert foglalkoztattak, és a munkavállalók után nem... Teljes cikk

Bérnővéreket és bérműtősöket visznek a kórházakba

Egyre több kórház kényszerül bérnővérek, bérműtősök foglalkoztatására, főként a fővárosban, de az ápolóhiány továbbra sem enyhül - írta a Magyar Nemzet. Teljes cikk

Ezer munkahely közül válogathattak a miskolci állásbörzén

Hatvanhárom munkáltató, 116 munkakörben több mint 1000 állást ajánlott szerdán a miskolci állásbörzén, amelyet a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei... Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár