Csatlakozz hozzánk a Viberen
Megjelent: 6 éve

A komplex benyomás kialakítása, azaz vélemény az első benyomáson túl

Az első benyomás kialakításánál az emberek kinézete, testbeszéde és tettei az elsődlegesen meghatározók. Azért van ez így, mivel általánosan elfogadott vélekedés, hogy a fizikai megjelenés, a testbeszéd, a viselkedés egy adott személy jellemvonásait tükrözik.

A kinézet, a testbeszéd és a viselkedés hármasából az első benyomás kialakításához a viselkedés a legfontosabb forrás. Mások viselkedésének értelmezését számos körülmény befolyásolhatja: ilyenek lehetnek az értelmező személy elvárásai, vágyai vagy hangulata, az adott szituációról rendelkezésére álló ismeretek, egy véletlen esemény, ami felidéz benne egy fogalmat, és nem utolsó sorban a számára fontos értékek.

Ha az első benyomáson túl is véleményt szeretnénk formálni egy személyről, akkor valójában a viselkedése okaira vonatkozó következtetéseket kell megfogalmazni. Ezen következtetések legegyszerűbbike: olyan az ember, ahogyan cselekszik. Ha azonban nem elégszünk meg ezzel a legegyszerűbb magyarázattal, akkor az okok megfogalmazásához több forrás, magyarázatkészlet is rendelkezésre áll. Ilyen lehet egy adott viselkedéshez kapcsolódó általánosan elfogadott lehetséges okok készlete, a kulturálisan meghatározott okok készlete, a hozzáférhető információk készlete vagy a kiugró okok készlete.

Míg az első benyomás és az az egyszerű feltételezés, hogy "olyan az ember, ahogy cselekszik" erőfeszítés nélkül, szinte automatikusan megalkotható, addig a viselkedés mögött meghúzódó valós okok feltárása erőfeszítést, odafigyelést igényel, és amennyiben nincs szándék vagy kapacitás a források alaposabb feldolgozására, marad az első benyomás, illetve az első egyszerű feltételezés: olyan az ember, ahogy cselekszik.

A másik személyre vonatkozó véleményalkotás folyamatának e pillanatában - bár torzító, egyszerűsítő és sztereotip tényezők által is befolyásolva, mégis -a jellemzőknek és vonásoknak egy halmaza áll rendelkezésre a másik személyről. Ebben a halmazban különböző jellemzők lelhetők fel. A megismerési, véleményalkotási folyamat azonban nem feltétlenül áll meg itt. Azért, hogy ezek a jellemzők (információk) ne látszólag összefüggés nélküli halmazt alkossanak, az emberek - a véleményformálási folyamat következő lépéseként - arra törekszenek, hogy a megfigyelt és/vagy az általuk megalkotott vonásokból egy átfogó és összefüggő egészet hozzanak létre. A korábbi cikkekben leírtakhoz hasonlóan, e folyamatokban is sajátos eljárásokat alkalmaznak.

Hogyan is formáljuk az egyes különálló részeket egy egésszé, milyen eljárásokat alkalmazunk, milyen mintázatokat követünk?

Először is átfogó képet szeretnénk alkotni és kapni, a jellemzők nagyobb mennyiségével rendelkezni. Ehhez elsőként az emberek általában egy személy egy jellemzője alapján az adott személy további vonásaira következtetnek. Ahhoz, hogy a másik személyről átfogó benyomást alakítsanak ki, összekapcsolnak egyes tulajdonságokat másokkal. Pozitívokat pozitívokkal, negatívakat, negatívakkal. Egy jellemző alapján tehát, mindjárt többet is "gyártanak". Hogy mely tulajdonsághoz, mely másokat társítanak, annak lehetnek tágabb kulturális hagyományai, de az adott személy saját tapasztalatai alapján is kialakíthat és alkalmazhat ilyeneket. Az tehát, hogy milyen átfogó képet alakítunk ki másokról, nagymértékben függhet a saját ismereteinktől, tapasztalatainktól.

Következő lépésként, ha egy másik személyre vonatkozóan már kellően sok megfigyelt és/vagy megalkotott jellemző áll rendelkezésükre, az emberek ezeket az információkat megpróbálják egy egységes, összefüggő egésszé formálni. Például felismerik, hogy különböző viselkedés mögött hasonló vonás áll, és ekkor e viselkedésmódokat kapcsolatba hozzák egymással, ezek a viselkedésmódok a fejükben csoportokká állnak össze. Más esetekben az információk összefüggő egésszé formálása történhet bizonyos jellemzők és viselkedésmódok közötti ok-okozati kapcsolat felállításával is.

Fontos tudatában lenni, hogy ezek a következtetések mindenkinek egyedileg a maga által előállított következtetése, ezért eltérhet másokétól és a tényleges összefüggésektől is! Bár a fentiekben ismertetett folyamatok az első benyomás "fogadásán" túlmenően további átgondolást, figyelmet és erőfeszítést kívánnak, egyáltalán nem biztos, hogy kellően pontos képet biztosítanak. A saját tudás és tapasztalat korlátain túl a megítélés pontosságát torzíthatja az a kontextus is, amelyben egy személynek kapcsolata van egy másikkal. A többlet erőfeszítés tehát nem minden esetben eredményez nagyobb pontosságot!

Mi motiválhatja az embereket akkor arra, hogy még további erőfeszítéseket tegyenek és törekedjenek a torzítástól mentes, érvényes jellemzés kialakítására?

Az egyik legfontosabb ilyen ok lehet a pontosság igénye. Ha a másik emberről alkotott jellemzés pontossága különös jelentőséggel bír. Ez a helyzet állhat fenn, ha a kialakított jellemzés pontossága az adott személy felelőssége és negatív megítélését, esetleg felelősségre vonását eredményezheti a pontatlan vélemény. Hasonlóan érdekünk a másik személy pontos megítélése, ha a jövőben együtt kell működni vele, ha tartósan kapcsolatban kell álljunk. Ugyancsak erős mozgósító tényező a másik személy pontos megítélésére, ha kétely merül fel valós motivációival, szándékaival és érdekeivel kapcsolatban.

Önmagában az a tudás, hogy a másokról kialakított vélemény lehet (!) pontatlan és torzított, további erőfeszítések megtételére indíthat. Ilyen lehetőség például a saját megfigyeléseink és benyomásaink összehasonlítása másokéval. Olyanokéval, akiknek más a megfigyelésük és benyomásuk. Gyakran éppen az egyet nem értés, a vélemények különbözősége mozgósíthat elgondolkodásra, további megfigyelésre és elemzésre. Az már csak az élet kedves fintora, hogy kellő idő és gondolkodási forrás nélkül megtéve ezeket a további erőfeszítéseket az újragondolt benyomás ugyanúgy torzított maradhat, mint amilyen az első volt.

Akárhogy is, ezek a benyomások, lehetnek azok akár át nem gondolt első impulzusok, akár átgondoltak, érvényesek vagy torzítottak, a továbbiakban alapját képezik a további gondolkodásnak, ítéleteknek és cselekedeteknek. Saját magunk számára (és csakis önmagunk számára!) érvényes valóságot jelentenek.

Kelló Éva
executive & business coach
Follow hrportal_hu on Twitter