Csatlakozz hozzánk a Viberen
Megjelent: 6 éve

Miért nem alakítunk ki másokról megalapozottabb véleményt?

images

Már szó volt róla, mennyi minden szerepet játszik vagy játszhat abban, hogy ugyanarról a személyről vagy ugyanarról a helyzetről milyen első benyomás alakul ki. Most a kiindulópont az a kérdés, hogy mire lehet támaszkodni, ha megalapozottabb véleményt akar valaki formálni.

Az első benyomás kialakításánál három alapvető információra hagyatkoznak az emberek:
1. a másik személy kinézete
2. a másik személy nem verbális kommunikációja: arckifejezés, szemkontaktus, testbeszéd
3. a másik személy viselkedése

A fentiek közül az első benyomás kialakításához a másik személy viselkedése a legfontosabb nyersanyag. Ha azonban az első benyomáson túl is véleményt szeretne valaki formálni egy személyről, akkor valójában a viselkedése okaira vonatkozó következtetéseket kell megfogalmaznia. Erre a legegyszerűbb válasz az lehet, hogy olyan az ember, ahogyan cselekszik. A feltételezés az tehát, hogy mások olyan belső tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek megfelelnek a megfigyelt viselkedésüknek. A viselkedés tehát belső tulajdonságokkal van indokolva. Ez az összefüggés azonban nem minden esetben áll fenn, másrészt az is előfordulhat, hogy a viselkedést külső tényezők is befolyásolhatták. Ezért az előbbi egyszerű feltételezésen túl szükséges minél inkább megismerni egy személy viselkedésének miértjeit, mert annál inkább meg lehet érteni őt magát. A másik személy megértése jelentős mértékben tehát a viselkedés valós okainak feltárásától és megértésétől függ, illetve természetesen ennek mértékétől. Ez komoly gondolkodást és megfontolást kíván, melyhez különböző források és mintázatok állnak segítségre.

Az egyik ilyen forrás az egy adott viselkedéshez kapcsolódó lehetséges okok készlete. Vannak olyan viselkedések, melyek nagyon szorosan összekapcsolódnak egy adott helyzettel, így a közöttük lévő oksági kapcsolat teljesen nyilvánvaló - van egy általános tudás arról, milyen viselkedés várható el egy adott helyzetben. Az ismeretlen helyzetekben ez a tudás gyakran mások megfigyelésén keresztül szerezhető meg. Ha egy adott helyzetben az elvárt viselkedést lehet tapasztalni, akkor az jó eséllyel a helyzet elvárásával indokolható. Sokkal több megfontolást igényel azonban az elvárttól eltérő viselkedés magyarázata.

Egy cselekvés okai feltárásának másik forrása a kulturálisan meghatározott okok készlete. Talán nem szorul különösebb indoklásra, hogy a más-más kultúrából származó emberek más-más okokkal kapcsolhatnak össze egy adott cselekvést.

Egy adott cselekvés okai feltárásának harmadik forrása a hozzáférhető információk készlete. Mint ahogy az első benyomás kialakításánál is szerepet játszottak azok a tényezők, melyek egy adott helyzetben hozzáférhetőbbek (például egy váratlan esemény, mely "az értelmező" számára előhív egy érzést, egy gondolatot, vagy értékek, melyek számára ismertebbek, elfogadottak), úgy egy adott viselkedés okainak keresésekor is nagyobb valószínűséggel használja az értelmező személy azokat a lehetséges okokat egy viselkedés magyarázatára, melyek hozzáférhetőbbek számára (gondolkodásában jobban benne vannak). Minél hozzáférhetőbbek valakinek egyes okok, annál valószínűbb, hogy felhasználja őket egyes adott viselkedések magyarázatára.

Az adott cselekvés okai feltárásakor használt negyedik forrás a kiugró okok készlete. Hasonlóan a hozzáférhető információkhoz, a kiugró okok esetében is hasonló hatás látható, mint az előző cikkben tárgyalt első benyomás kialakulásának vizsgálatakor. A kiugró jellemzők - legyen az akár egy személy, egy esemény, vagy zajok, szokatlan dolgok, amelyek környezetükből kitűnve felhívják magukra a figyelmet - képesek valószínű okká, egy adott viselkedés magyarázatává válni, függetlenül attól, hogy az adott cselekvésnek valóban okai voltak-e. És minél jobban felkelti a figyelmet egy lehetséges ok, annál valószínűbb, hogy az felhasználásra kerül az adott viselkedés magyarázatakor.

Előfordulhat azonban, hogy a fenti források egyike sem ad kellő magyarázatot egy adott viselkedés valószínű okára. Ekkor sem fogynak el a mankók az okok megtalálásában. Ilyen esetekben végig lehet venni azokat a jellemzőket, amelyek jelen vannak az adott esemény megtörténtekor, és nincsenek, amikor az esemény nem történik meg. Ezen jellemzők között az "értelmező személy" megtalálni vélheti a cselekvés mögött meghúzódó okokat.

Egy adott viselkedés mögötti lehetséges okok feltárásának folyamata elvezethet az első benyomás és kezdeti egyszerű feltételezés (olyan az ember, ahogy cselekszik) felülvizsgálatához. E folyamat során a viselkedésnek a belső jellemzők helyett és/vagy mellett más lehetséges okai is felfedezhetőek, a viselkedésnek más használható magyarázatait is meg lehet találni. Ez rendkívül egyszerűnek és logikusnak látszik. Ennek ellenére miért van mégis az, hogy az indokoltnál gyakrabban és időnként nyilvánvaló külső tényezők esetén is belső jellemzőkkel magyarázza az emberek többsége mások viselkedését, illetve közvetlenül a megfigyelt viselkedésből következtet egy személy belső jellemzőire? Ennek oka, hogy az első benyomást és azt az egyszerű feltételezést, hogy "olyan az ember, ahogy cselekszik", erőfeszítés nélkül, szinte automatikusan meg lehet alkotni. Ezzel szemben a viselkedés mögött meghúzódó valós okok feltárása erőfeszítést, odafigyelést igényel.

A másokkal való kapcsolatba lépés során már az is jelentős energiákat emészt fel, ha valaki emlékezni szeretne a nevekre, arcokra, koncentrálni a közlendőjére, figyelmi arra, hogy jó benyomást keltsen. Ez önmagában is megnehezíti azt, hogy pontosabb benyomás alakuljon ki másokról. Ezért ha nincs szándék vagy kapacitás a források alaposabb feldolgozására, könnyen maradni lehet az első benyomásnál, illetve első egyszerű feltételezésnél: olyan az ember, ahogy cselekszik.

Kelló Éva
executive & business coach
Follow hrportal_hu on Twitter