Megjelent: 18 éve

A külföldi orvosoknak is a nyelvtudás okoz problémát

Sokat hallani arról, hogy a külföldön szerencsét próbáló orvosaink nyelvtudása nem az igazi. Arról azonban kevesen tudnak, hogy a hazánkat választó doktorok nyelvtudása is hagy némi kívánnivalót maga után. Ám a kórházvezetőknek nincs túl sok választásuk a szakemberhiány miatt: alkalmazzák a messziről jött idegeneket.

Angliában komoly gondot okoz, hogy a külföldi orvosok nem beszélik jól a nyelvüket. Magyarokra is érkezett már ilyen panasz. A nyelvtudás hiánya azonban nálunk is okoz gondokat - számos hazai kórházban dolgozik külföldi orvos. A testület 2006-ban ötezer panaszt vizsgált ki, amelyből háromszázat követett fegyelmi meghallgatás, és legsúlyosabb büntetésként 54 orvost töröltek is a szakmai névjegyzékből, vagyis megvonták tőlük a praktizálás jogát.

A tiltólistára kerültek döntő többségükben külföldi doktorok voltak - egy magyar orvost például megtévesztésért büntettek ily módon. Sok panasz érkezett a külföldi orvosokra azért is, mert nem beszélik megfelelően az angol nyelvet, és ez olykor a biztonságos betegellátást is veszélyezteti.

A magyarok kiközvetítésével foglalkozó Metaforum, Karrierfejlesztő és Mobilitás központ vezetője szerint szinte mindegyik, külföldi munkára jelentkező magyar orvos nagyon komoly nyelvi felkészítésre szorul, de a munkájukra eddig sehonnan nem érkezett panasz. Pillanatnyilag 1200 magyart regisztrálnak az angol kamarában - számol be a Népszabadság.

- Akik már kijutnak, valóban jól tudnak angolul, anélkül nem is dolgozhatnának. Ráadásul tudni kell, hogy a brit egészségügyet valójában az idegen anyanyelvűek tartják fenn: a doktorok 46 százaléka ugyanis nem angol - mondja a közvetítő cég vezetője.

Szerinte a szűrő szigorú, de a patológusok, onkológusok, radiológusok vagy pszichiáterek könnyen kijuthatnak, a nálunk klasszikus hiányszakmák iránt viszont nem biztos, hogy ott is nagy a kereslet. Asztalos Zoltán szerint egyébként annak ellenére, hogy a Magyarországon frissen végzettek 66 százaléka mondja, hogy külföldre menne dolgozni, csak minden tizedik tesz is ezért valamit, s jó, ha a jelentkezők töredéke kijut. Az arány: harminc jelentkezőből egy elmegy.

Dr. Gyenes Géza főtitkár a Népszabadságnak azt nyilatkozta, hogy jelenleg a világ különböző pontjain 2600-an dolgoznak a magyarok közül, most épp Svédországba készül egy háziorvosi csapat. Ők fél éve tanulják intenzíven a svéd nyelvet, indulás előtt ugyanis vizsgát kell tenniük.

A nyelvtudás egyébként elvileg a hazai kórházakban is nehézséget okoz: van olyan intézmény ugyanis, amelyben a doktorok vagy más egészségügyi dolgozók negyede külföldi. A nálunk dolgozó afrikai, iráni, arab vagy éppen mongol orvosoknál bizony, akadnak gondok a nyelvtudással.

A kórházak vezetői is elismerik: vannak olyan kollégáik, akiket valóban nagyon nehéz megérteni. A dr. Eszényi Géza vezette ózdi kórházban a doktorok harminc százaléka határon túli. A külföldiek fele nem magyar anyanyelvű.

- Van olyan doktorom, akit én is nagyon nehezen értek meg, s érkezett már ilyen panasz a betegektől is. Ez az orvos viszont már húsz éve él itt, s a munkáját nagyon jól végzi. De ha gond lenne vele, akkor sem igen tudnék mit tenni: állandósult az orvoshiány lényegében minden szakmában, tehát nemigen van más választásom, mindenképpen alkalmaznom kell - mondja a főigazgató, akit egyébként épp a napokban akartak Angliába csábítani, forintban számolva havi két és fél milliós fizetésért.

A sátoraljaújhelyi kórház vezetője viszont nem hallott még panaszt doktoraira. Dr. Antal Gabriella azt mondja, hogy a náluk lévő külföldi orvosok 10-15 éve gyakorolják a magyar nyelvet, így nemigen van gondjuk a gyógyításban és a kommunikációban.

Népszabadság
  • 2026.01.09Foglalkoztatás és jóllét: az értékes munkaerő megszerzése és megtartása a folyamatosan változó munkaerőpiaci környezetben Foglalkoztatás és jóllét: az értékes munkaerő megszerzése és megtartása a folyamatosan változó munkaerőpiaci környezetben. A konferencia ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A program és a regisztráció a jegyek menüpont alatt.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.01.28Vezetés- és szervezetfejlesztés szakmai konferencia Bokor Attila Aranykalitkában című kutatásának harmadik fejezetéhez érkeztünk, amely ötven vezetői életúton keresztül három évtized szervezeti és vezetői tapasztalatát mutatja be. Az OD Partner is mérföldkőhöz érkezett: 30 évesek lettünk. Kinyitjuk szakmai műhelyünket és megosztjuk, hogyan gondolkodunk vezetésről, szervezetről, és aktuálisan milyen témákban mélyedünk el.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.01.29Bértranszparencia irányelv és diszkrimináció-tilalom Szakmai képzés a bértranszparenciáról és a diszkriminációról HR szakembereknek és vezetőknek. Készüljön fel munkajogászainkkal az EU új bérátláthatósági szabályaira!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.01.31Vállalati szimuláció Valós piaci helyzetben egy-egy döntés meghozatalakor helyt kell állnia mind vezetői, mind kontrolleri képességeinknek. Mennyivel egyszerűbb lenne, hogyha mi is úgy gyakorolhatnánk, mint egy pilóta, aki éles felszállás előtt, a szimulátorban tanulja meg a vezetést, míg kellő rutinra tesz szert. Ez megvalósítható ma már az üzleti életben is. info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Mennyország vagy rémálom a munka jövője? A techguruk nem értenek egyet

A munka jövője körül forrnak az indulatok: míg Dario Amodei szerint az AI akár a fehérgalléros állások felét is eltüntetheti pár éven belül,... Teljes cikk

Világszintű pályakezdőválság: miért a Z generáció lép be a legnehezebb a munkaerőpiacra?

A Z generáció világszerte a modern munkaerőpiac egyik legnehezebb rajtjával szembesül. Miközben a fiatalok munkanélkülisége több kontinensen... Teljes cikk

Dolgoznának, de nem tudnak – 26 millió ember rekedt a munkaerőpiac szélén Európában

Az Európai Unióban a 15–74 éves népesség 11,7 százaléka – mintegy 26,7 millió ember – nem tudja teljes mértékben kihasználni munkaerejét,... Teljes cikk