A megtartás és elkötelezés alapja a munkahelyi jóllét

Az elmúlt időszakban egyre nagyobb hangsúly helyeződik a munkavállalók jóllétére. A legtöbb szervezet felismerte, hogy ha nem csak a munkavállalóik fizikai egészségével foglalkoznak, hanem a jóllét minden aspektusát igyekeznek növelni - mivel egy nagyon komplex fogalomról beszélünk -, azzal a termelékenység és munkavállalói elköteleződést is fokozhatják. Ez azért is célszerű, mert az ember a legfontosabb erőforrás egy vállalat életében. Éppen ezért kell szem előtt tartani, hogy a munkahelyi jóllétet támogató programok ne csak ideiglenes megoldásként funkcionáljanak, hanem inkább hosszútávon. Ezeknek a programok a munkavállalók érdekeit kell, hogy szolgálják, ha a szervezetek továbbra is szeretnék megtartani versenyképességüket és munkavállalóikat egyaránt. 

De mit is jelent a jóllét? Egy nagyon összetett, komplex fogalomról beszélünk, melynek számtalan definíciója látta meg a napvilágot. Például a pozitív pszichológia egyik központi fogalma, amit gyakran a boldogság szinonimájaként említenek (Oláh, 2012).  A fellelhető fogalmak közül szeretném kiemelni Ryff (2014) meghatározását. Szerinte a jóllét az énfejlődés, személyes növekedés és céltudatos tettek által írható le, mely alapján az egyénben lévő lehetőségek felismeréseként és megvalósításaként jelenik meg. Magát a fogalmat 6 dimenzióra bontotta, melyek a következők: önelfogadás, életcélok, személyes növekedés, másokkal való pozitív kapcsolatok, a környezet hatékony irányítása, és az autonómia. 

A legtöbb pszichológiai kutatásban a munka szerepe a jóllétben csupán az utóbbi években került a figyelem középpontjába (Bowling és mtsai, 2010). Kimutatták, hogy az élettel való elégedettség jobban befolyásolja a munkával való elégedettséget, mint fordítva. A munkahelyi jóllét és a mindennapi életben vett jóllét ok- okozati viszonya pedig a mai napig nyitott kérdéseket tartalmaz és számtalan feltáratlan területe van, amit a jövőben célszerű lenne kutatni. Erre vonatkozóan felméréseket kellene végezni a munkavállalók körében. 

Ha kifejezetten a munkahelyi jóllétre helyezzük a hangsúlyt, akkor az alábbi tényezőket kell figyelembe vennünk:

• milyen az alkalmazottak stressztűrőképessége,
• milyenek a megküzdési mechanizmusaik,
• a munkakörnyezet miként hat az általános egészségi állapotra és boldogságára egyaránt.

Viszont ez a szemlélet csak azokban a szervezetekben működhet, ahol emberközpontú vezetés van, tehát azoknál a vállalatoknál, ahol a legfontosabb erőforrás az ember. Vannak olyan tanulmányok, melyek közvetlen kapcsolatot mutatnak a termelékenység mértéke és az alkalmazottak általános egészsége és jólléte között (Neve és mtsai, 2018). Ha az emberek munkahelyi jólléte magasabb értéket mutat, akkor képesek fejleszteni a bennük rejlő lehetőségeket, sokkal kreatívabbá, produktívabbá válnak, és könnyebben kezelik a stresszt. 

Az általam folytatott interjúk alapján én is alá tudom támasztani, hogy nem csupán a pénz az, ami motiválja az embert, hanem sokszor találkoztam olyan esetekkel, amikor a munkavállalók azért szeretnének máshol dolgozni, mert nincs elegendő fejlődési lehetőségük, vagy nem kapnak elég megbecsülést, mint ahogyan azt megérdemelnék. Egy másik nagyon gyakori ok, ami a váltás mögött áll az, hogy egyszerűen nem tudják a munkát és a családot összeegyeztetni. Úgy érzik nincs életük, egy mókuskerékben élnek, ami másból sem áll, minthogy felkelnek reggel, elmennek dolgozni és este hazaérnek. Voltak olyanok is, akik azt említették, hogy kimaradnak abból, hogy gyermekeik felnőnek. Elmondták, hogy számukra az ideális munkahely olyan, ahol van home office, nincs túlóra és rendszeres visszajelzést kapnak munkájukra vonatkozóan. 

Napjaink rohanó világában kihívás a munka és a maganélet közti egyensúlyt fenntartani, ezért a vezetőknek, szakembereknek a munkavállalók jóllétét és mentális egészségét szükséges előtérbe helyezni, ami szerencsére sok helyen már meg is valósult. A mindennapi élet és a munka közti kölcsönös kapcsolatok megértése kifejezetten fontos a munkahelyi egészség és biztonság javítása szempontjából. 

Kocsis Alexandra, pszichológus
SKULL tréning és tanácsadás