A munkaerő elvesztése - az érem két oldala

A vezetői oda nem figyelés és egy tanulságos felmondás esete

Egy 17 éve a piacon lévő, 30 fős nyomdaipari vállalkozás, ami folyamatosan prosperál váratlan pofonként élte meg egyik kulcsemberének elveszítését. Ha azonban megvizsgáljuk a történet előzményeit, az ide vezető folyamatok rögtön nyilvánvalóvá válnak. Az ügyvezető és egyben tulajdonos egy rendkívül korrekt, higgadt üzletember, nevezzük őt Gyurinak. Az évek során 2 kulcsembert nevelt ki maga mellé: a termelés vezetőt és a kereskedelmi vezetőt. Ők hárman jól együtt tudtak működni. A kereskedelmi vezető, a példa kedvéért nevezzük Karolinának, nyitott volt a fejlődésre, nemcsak szakmailag, de vezetőként is meg szeretett volna felelni - ennek érdekében folyamatosan fejlesztette magát. 2016 novemberében Karolina egy komoly krízis szituációval találta szembe magát: 3 kollégája felmondott. Karolina Gyurihoz fordult segítségért, ő viszont arra hivatkozva, hogy Karolina egy jó vezető, és képes mindezt egyedül is kezelni, magára hagyta a problémával. A 2016-os év kiemelkedően jól zárult a cég számára, sok új megbízást kaptak, óriási volt a hajtás. Karolina, aki egy lojális és elkötelezett munkatárs, aki korábban soha nem akart váltani, szerette a munkáját és jó volt a viszonya a felettesével, ennek az időszaknak a kihívásai alatt szinte összeroppant. A teljes csapata napi szinten 2-4 órát túlórázott, nem tudták tartani a határidőket a partnereik felé, ezt a stresszt pedig már nem tudta elviselni. Gyuri nem figyelt rá, nem kapott kellő támogatást, a következmény pedig talán már egyértelmű. Karolinát rövid időn belül 3 konkurens cég is megtalálta ajánlatával - ezek közül az egyik lehetőség pedig elég meggyőző volt ahhoz, hogy otthagyja a céget, ahonnan egyébként egyáltalán nem tervezett elmenni.

Gyuri cégének története egy fontos üzenetre világít rá: sokszor az orrunk előtt zajlik a folyamat, ami végül a felmondáshoz vezet.

Mit tanulhatunk Gyuri cégének történetéből?

A motivált, lojális munkatársakról se feledkezzünk meg! - Vezetőként fel kell ismernünk, ha munkatársaink túlterheltek. Ha egy munkatárs segítséget kér, akkor biztosítsuk a támogatásunkról. Ellenkező esetben úgy érezheti, nem fontos a cég számára. Ne hagyjuk odáig fajulni a dolgot, hogy egy korábban lojális kulcsemberünk jó ötletnek tartsa a váltást.

Ne hagyjunk magára senkit, aki segítséget kér! - A segítségkérésnél nincs nyilvánvalóbb jele annak, hogy emberünknek szüksége van ránk. Lehet, hogy egy kiemelkedően jó munkaerőről van szó, és mi úgy érezzük, egyedül is képes megoldani a problémát, de ilyenkor gondolkodjunk a munkavállaló fejével. Ha segítséget kért és visszautasítást kapott válaszul, annak az üzenete a következő: magamra hagytak.

Gondoljunk bele, mennyibe kerül egy kulcsemberünk elveszítése! - Ha úgy érezzük, túl sok időt és energiát emészt fel a munkatársak megtartásának kérdése, tegyük mérlegre a megtartás és az elveszítés „árát”. Gyuri cégének esetében a felmondott kolléga utódjának megtalálása kb. 3 hónapba kerül, a betanítása pedig további legalább 6 hónap. Mindez legalább 9 hónapos kiesést, azaz veszteséget jelent. Ezt nem lehet összehasonlítani azzal, amit a kért segítségnyújtás megkívánt volna időben és pénzben.

Ha már megtörtént a baj, tárgyaljunk! - Erre azért van szükség, hogy a felmondás során ne a dac és a harag irányítsa a feleket. Adjunk időt egymásnak, nézzünk magunkba, keressük meg, hogy hol van a mi részünk mindebben. Kérdezzük meg, tudunk-e tenni valamit annak érdekében, hogy maradjon.

Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy a kulcs a rendszeres odafigyelésben rejlik. Ez segíthet abban, hogy időben felismerjük azt, hogy mire van szüksége munkatársainknak ahhoz, hogy továbbra is elkötelezettek, motiváltak és lojálisak legyenek. Gyuri cégének esetében a vezetői felelősségvállalás kulcskérdés lett volna a felmondás megelőzésben. Egy több éve kimagaslóan jól teljesítő és motivált kolléga esetében sem engedhetjük meg magunknak azt a kényelmet, hogy elfelejtünk odafigyelni rá.

Csikós-Nagy Katalin Fluktuációkezelő szakértő és Tóth Nikolett pszichológus, HR gyakornok