A recesszió sem fogja enyhíteni a munkaerőhiányt

Hiába ajánl egy gyártó vállalat az átlagosnál magasabb fizetést, emellett számos juttatást, egyre nehezebb betanított munkásokat vagy szakembereket találni. Ugyan több éve látható ez a trend, de a megugró infláció, az emelkedő kamatok miatt még nehezebb a helyzet. A pénzügyi nehézségeknek többféle hatása is van.

„Az alacsony pénzügyi tudatosság miatt a magas kamatkörnyezetben egyre többen kerülnek gondba a nem fizetett hitelek, a jelentősen megugró közüzemi számlák vagy a nem fizetett büntetések, telefonszámlák emelkedő kamatai miatt” – mondja Csikós-Nagy Katalin, a HR-Evolution Kft. ügyvezetője. Ilyen helyzetben sokan a nem bejelentett állásokat keresik, hogy ne tudják levonni a fizetésükből a tartozásukat.

„Sokan bíznak abban, hogy a küszöbön álló gazdasági megtorpanás, recesszió csökkenteni fogja a munkaerőpiaci nyomást, de ez hiú ábránd. Évente közel 30 ezerrel többen mennek nyugdíjba, mint amennyien munkába állnak a fiatalok közül, nem fog csökkenni a munkaerőpiaci nyomás” – figyelmeztet a fluktuációkezelési szakértő.

Szerinte míg a termelésben nem érdemes a helyzet javulásában bízni, a szolgáltatások, a kereskedelem esetében árnyaltabb a helyzet. A kata kivezetése miatt lehetséges, hogy többek számára vonzó lesz bejelentett állást vállalni.

Ebben a helyzetben a vállalatoknak egyre többet kell megtenni a megfelelő munkaerő megtalálásáért. Ami néhány éve elképzelhetetlen volt, ma már mindennapos: a hirdetésekben ott szerepelnek a fizetések. Sőt, egyre több cég pontosan megjelöli az adott pozícióban kifizetett nettó átlagbéreket is. Sokan így szembesülhetnek vele, hogy ma már 500 ezer forintos bruttó bér felett is lehet keresni gyári munkásként. 

A fizetésnek lehet szerepe a toborzásban, de a munkaerő hosszú távú megtartásához ez önmagában biztosan kevés. A munkavállalók számára elvárás lett a home office, aki ezt nem biztosítja, jelentős versenyhátrányba kerül. Azok a cégek is egyre nagyobb gondban vannak, akik inkább szavakban veszik komolyan az employer branding programjaikat, és a gyakorlatban kevésbé.

A rugalmasság egyre jellemzőbb elvárás a munkavállalók részéről. A koronavírus-helyzet miatt sokaknak kellett a gyermekeik felügyeletét és a munkát egyszerre megoldani, vagy éppen ápolni, segíteni megbetegedett hozzátartozókat. Amikor a munkaadó partner az ilyen helyzetek kezelésében, az sokkal fontosabb lehet a lojalitás emelésében, mint a fizetés mértéke.

Érthető módon leköti a cégeket az akár többszöri, évközi béremelés, ami néhány éve még szinte elképzelhetetlen volt. A gazdálkodási kihívások mellett azonban a vezetői és munkahelyi kultúrára is fontos lenne figyelmet fordítani, hiszen ezek nélkül nem lehet sikeres a munkaerő megtartása.

Csikós-Nagy Katalin arra figyelmeztet, hogy a koronavírus-járvány alatt sokan kivártak a munkahelyváltással, átmenetileg csökkent a fluktuáció. A gazdasági nehézségek, a megugró áremelkedés viszont pont ellenkezőleg hat, egyre többen érzik úgy, hogy már csak az anyagi kihívásaik miatt is érdemes most váltani, amit csak felerősíthet, ha a munkavállalók nem érzik úgy, hogy partnerként tekintene rájuk a munkaadójuk.

A fluktuáció megugrását ugyan kezelheti, ha recesszió következik be, és csökken a munkaerőigény, a vállalatoknak azonban ilyen helyzetben kétszer is érdemes meggondolni, kit és mikor érdemes elengedni.

Érdemes a munkavállalóknak például egyre több tanácsadással, támogatással segíteni a munkavállalóikat. A munkahelyi mellett a magánéleti kihívásokat is meg kell próbálni segíteni, aminek része lehet a pénzügyi tanácsadás, a magánéleti segítségnyújtás, de a vezetőkkel kapcsolatos konfliktusok kezelése is.

A kékgalléros munkaerőhiány kezelésének lehetőségeiről ebben a cikkünkben, a toborzási szokások változásairól pedig itt írtunk.