A munkahelyi stressz: út a kiégéshez vagy segítő tünet? - Hogyan kezelhetjük, ha túl nagy a nyomás?

A krónikussá váló munkahelyi stressz számos negatív következménnyel jár mind a munkavállalóra, mind a vállalatra nézve. Az érintett személynek idővel egyre súlyosabb egészségügyi és mentális problémákkal kell megküzdenie, ami a szervezet egészének eredményességét is befolyásolja. A dolgozó motivációja, teherbírása csökken, a teljesítménye romlik, egy idő után pedig már se mennyiségileg, se minőségileg nem képes hozni az elvárt szintet. De hogyan kezelhető a folyamat, és miképp lehet megküzdeni a szinte mindenkit érintő problémával?

Az Ember és szervezet podcast-sorozatunk mostani adásában szó lesz a munkahelyi stressz hatásairól, az eredményes stresszkezelés eszközeiről, a lelki állóképesség jelentőségéről, vagy például személyiségünk rugalmas alkalmazkodóképességének, a reziliencia építésének kulcsfontosságáról is. 

A szakértőkkel készült beszélgetést a cikk végén hallgathatja meg.

Hogyan és miképp fejleszthető a reziliencia?

Nem csupán a 21. században fontos, hanem tulajdonképpen az evolúció alapja, hogy olyan tulajdonságokat alakítsunk ki magunkban, amelyek a stresszhez való alkalmazkodásunkat segítik - veti fel Belső Nóra az adásban. Miközben - a mai trendekkel szemben állva - azt is hangsúlyozza, hogy egyénenként eltérő a reziliencia mértéke, és a rugalmasság, a változásokhoz való hozzáállás nem feltétlenül tanulható. Mi több, a vendégek tapasztalataik alapján úgy gondolják, a kommunikáció vagy az önismeret fejlesztése, valamint a munka-magánélet egyensúlyának kialakítása, a töltődésre szánt idő sokkal hatékonyabb megoldás, mint kizárólag a rugalmasság építésével foglalkozni. 

Belső Nóra

Tünetek helyett az okokra figyelnek

A Libri-Bookline központjában október elsejétől „Péntek az új szombat” mottóval vezették be a négynapos munkahetet. Az itthon még kuriózumnak számító gyakorlattól a kollégák életminőségének javulását, így a motivációjuk és hatékonyságuk növekedését várják. Ami a stresszt illeti, Szeleczky Noémi különösen fontosnak tartja, hogy soha nem a tüneteket, hanem az okokat kell kezelni, ami csak úgy lehetséges, ha felnőtt, saját életükért felelősséget vállaló munkatársakkal dolgozunk együtt.

Út a kiégéshez: állandósult pörgés és magas elvárások

A kiégéshez az állandósult pörgés és a túlbonyolított élet vezet, az, hogy folyamatosan döntéseket kell hoznunk, mind a szabadidőnkben, mind a munka területén – vallja Szeleczky Noémi. Azonban a szorongás és a stressz, nem feltétlenül negatív dolgok. Érdemes segítő tünetként azonosítani őket, hiszen felhívják a figyelmet arra, hogy valami olyasmi történik, amihez alkalmazkodnunk kell, új megoldásra, cselekvésre ösztönöznek – teszi hozzá Belső Nóra a beszélgetésben. 

Szeleczky Noémi

Az adásban többek között körbejárjuk azt is, mi az összefüggés a vezetők és a munkavállalók megküzdési stratégiái között. Miért hatalmas a nyomás a mai vezetőkön, és hogyan hat rájuk, ha úgy érzik, a rengeteg elvárásnak nem képesek megfelelni? Mit tehetünk, ha nem tudunk rugalmasan alkalmazkodni a változásokhoz? Munkáltatóként hogyan kezeljük a különböző attitűdű munkavállalókat egy fontos változás bevezetésekor? Feltétlenül ragaszkodjunk egy olyan a kollégához, aki nem tud, vagy nem akar az adott munkahelyi kultúrába beilleszkedni? 

Bár a téma óriási, mégsem csak a felszínt kapargatják szakértőink a munkahelyi stresszről és a stresszt enyhítő megoldásokról beszélgetve. Sőt, azt is elárulják, nekik személy szerint ellenségük vagy inkább erőforrásuk-e a stressz.

Podcastunkat: A munkahelyi stressz: út a kiégéshez vagy segítő tünet? - Hogyan kezelhetjük, ha túl nagy a nyomás? - Belső Nórával és Szeleczky Noémivel ide kattintva hallgathatják meg:

A podcast-sorozat első részét a generációs konfliktusokról itt érhetik el. 

Nyitóképen (b-j): Szeleczky Noémi, Soós Andrea, Belső Nóra