Szerző: Filius Ágnes Megjelent: 1 éve

A munkaidő beosztása elidegeníthetetlen munkáltatói jog

A Kúria elvi döntése értelmében a hiányosan vezetett munkaidő-nyilvántartások esetében nem fogadható el az a gyakorlat, hogy a beosztás szerinti munka- és pihenőnapokat a munkavállalók egymással rendszeresen cserélgették, és a munkáltató erre hivatkozhatott. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára egyetért ezzel a döntéssel. Elmondta lapunknak, hogy a munkaidő beosztásával azért gazdálkodik a munkaadó, mert az ebből eredő felelősség is az övé. Kiemelte, hogy a rugalmas foglalkoztatás érvrendszere az anyagi felelősségen dől meg, ami a munkáltatót terheli.

Egy céget 4 millió forintos bírsággal súlytottak az ellenőrzést követően a felügyeleti szervek még 2009-ben a nem megfelelő munkaidő-nyilvántartás miatt. A cég a végzés kézhezvétele után jogi útra terelte az ügyét, és a többéves pereskedés alapján elmondható, hogy a munkáltató nem vezetett megfelelő dokumentációt. Pedig volt jelenléti ív, szabadságos tömb, mindent teljesen szabályosan vezettek papíron. Csak éppen a munkavállalók önkényesen cserélgették a műszakokat, és egyénekre bontva nem teljesült a megfelelő mennyiségű pihenőidő és munkaidő váltakozása. Az Adózóna a témáról írt cikkében ezt a konkrét esetet emelte ki, de valószínűleg számtalan hasonló esettel is találkozhatunk a gyakorlatban.

A per során a munkáltató arra hivatkozott, hogy a munkavállalók elcserélgették önkényesen a műszakokat, és ez volt az oka a hiányos adminisztrációnak, de a Kúria elvi döntése értelmében ez nem jelenthet jogalapot a munkáltatónak. A gyakorlatban ezután sok helyen nem fogják engedélyezni a beosztástól való eltérést, hiszen többmilliós bírságot is kaphat az a munkáltató, amelynek nincs rendben a munkaidő-nyilvántartása.

Régi, rossz beidegződésből béren „kívüli” juttatás

Mindenki ismeri azt a Kádár-korszakból itt maradt gyakorlatot, amikor igazából mindegy volt, ki vesz részt az aznapi termelésben, csak a létszám legyen meg, akik a sor mellett állnak, vagy a bolt nyisson ki. Ha készült is beosztás, senki nem vette komolyan, opcionális mozgástérnek tekintették a dolgozók a többműszakos munkarendet. Sokan direkt azért kerestek folytonos munkarendben, 12/24 órás, vagy még jobban tömbösített munkahelyeket, hogy nagyobb mozgásteret kapjanak a családi ügyek, vagy éppen egy másik munkahelyen való munka elvégzéséhez.

Ez a gyakorlat azonban annyira beidegződött, hogy szinte ez lett az egyik csábító eszköz a toborzáshoz, illetve a megtartásnál is jelentős szerepe lett a „cserebere” lehetőségének. Nagyon sok, több műszakos, vagy beosztással dolgozó munkavállaló gondolja úgy, hogy elképzelhető, máshol pár tízezer forinttal magasabb lenne a fizetése, de a jelenlegi munkahelyről legalább nem kell elkéredzkedni, ha orvoshoz, vagy egy szülői értekezletre kell menni.

A foglalkoztási szempontok alapján a rugalmasság vállalkozói érdek

A Kúria azért hozott egy elvi döntést, amely alapján nem lehet a munkavállalóknak önkényesen elcserélni a műszakokat, mert ezzel a munkavégzés tervezhetősége, a munkaidő-nyilvántartás ellenőrzésének lehetősége szenved csorbát. (Keretes írásunk részletezi az elvi döntések jelentőségét - a szerk.)

„Az új Munka Törvénykönyvét 2012-ben olyannak alkottuk, amely a lehető legnagyobb rugalmasságot biztosítja a magyar piacgazdaság hazai tulajdonú motorjainak, a mikro-, kis- és középvállalkozások számára, ugyanakkor előnyösek a multinacionális vállalatoknak is”- mondta megkeresésünkre Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Éppen azért kellett változtatni az addig érvényes jogszabályokon, mert a 2010 utáni piacgazdaság már egyáltalán nem tükrözte a korábbi, 1992-es állapotokat. Lebomlottak azok az állami nagyvállalatok, amelyek a régi korszakban a legtöbb munkavállaló számára a foglalkoztatási keretet jelentették, és a hatékony működés lett a legfontosabb vállalati munkaszervezési elv.

A főtitkár szerint, ha a foglalkoztatási szempontokat vizsgálunk, azokba abszolút beleillik az a fajta rugalmasság, amelyeket a műszakcserékkel el lehet érni. Mivel ő maga is munkáltató, pontosan ismeri azt az igényt, ami egy-egy ünnepi időszakot megelőz, vagy az iskolai szünidőkben keletkezik: „Nyilván intézni kell ezeket az ügyeket, és a foglalkoztatók úgy tudnak bizalommal teli légkört kialakítani, ha figyelembe veszik az egyén kéréseit. Úgy lehet elköteleződést elérni, és hosszútávon együttműködő, a munkavégzésnek keretet adó, jelentős vagyont felelősségteljesen működtető környezetet teremteni, ha olyan emberekkel dolgozunk együtt, akik szeretnének az őket támogató légkörben együttműködni.”

A Kúria a bírósági hierarchia csúcsán helyezkedik el. A legfontosabb feladata az egységes és következetes bírói gyakorlat kialakítása. Ezt a rendkívül fontos feladatát úgynevezett jogegységi határozatok meghozatalával látja el. Ezek a határozatok elvi jellegű iránymutatásokkal szolgálnak, és a bíróságokra nézve kötelező erővel bírnak. Ha a Kúria elnöke vagy kollégiumvezetője tudomást szerez arról, hogy az alsóbb fokú bíróság valamely, a társadalom széles körét érintő vagy a közérdek szempontjából kiemelkedő jelentőségű ügyben elvi kérdésekre is kiterjedő határozatot hozott, dönthet az elvi bírósági döntésként történő közzétételéről.


Ez a felelősség azonban csak a munkáltatóé!

De, e szempontok mellett van egy vezetői felelősségi szint, ami sokkal nagyobb súllyal bír.

„Ha csak egy szempontot vizsgálunk ezen a kérdésen belül, már megdől a rugalmas foglalkoztatásnak az érvrendszere. Ez pedig az anyagi felelősségé” - mondta a HR Portalnak a VOSZ főtitkára. „Képzeljünk el egy kereskedelmi egységet. Ha például szabadságoláskor át kell adni az üzletvitelt, akkor leltárral kell átadni, és átvenni. Az áruátvétel, a -kiadás, a készpénzforgalom mind olyan érzékeny terület, ahonnan könnyen elfolyhat a pénz. Ezért az anyagi felelősséget nevesíteni kell, nem lehetséges az, hogy egy később kibukó leltárhiánynak ne lehessen gazdája azért, mert a vezető tudta nélkül két kolléga műszakot cserélt. Ráadásul az átadás-átvétel idő- és energiaigényes folyamat. Nem lehet mindennap lefolytatni csak azért, mert a kollégák cserélgetik a műszakokat, és ezzel a kasszákat is” - mondta Dávid.

Hasonlóan fontos a munkavédelmi, munkaegészségi kérdés is. Ha egy, a munka törvénykönyve által meghatározottan valamilyen területre nem beosztható munkavállaló cserél egy beoszthatóval, akkor azért is a munkáltatót terheli a felelősség. „Ha egy olyan munkavállaló, aki 1 évnél fiatalabb gyereket nevel, nem osztható be éjszakai műszakba. Egy, ebben az időszakban megvalósuló munkaügyi ellenőrzés során nagyon rosszul jár a foglalkoztató, ha a tudtán kívül ez a fiatal anyuka egy csere során bevállalt volna egy éjszakai műszakot” - mondta Dávid Ferenc.

De, ha valakinek még nem volt meg, vagy már lejárt valamilyen szakmai vizsgája, és ezért nem vállalhat műszakot, akkor sem lehet beosztani, és joggal érzheti magát becsapottnak a munkáltató, ha mégis azt látja, az adott személy felvette a munkát.


Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - A munkaidő beosztása elidegeníthetetlen munkáltatói jog
2. oldal - Munkaszervezés szempontjából maximum 10 fős vállalatig lehet érvényesíteni a „demokráciát”
Follow hrportal_hu on Twitter

Az üzleti titok hatékonyabb védelme?

A szabadságszezonban nem kapott nagy visszhangot az üzleti titok magyarországi újraszabályozása, pedig az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény gyökeresen megváltoztatta az üzleti titokkal kapcsolatos korábbi szabályrendszert. Az üzleti titok védelmének új szabályrendszere augusztusban lépett hatályba, így érdemes megvizsgálni, hogy valóban hatékonyabb védelmet biztosít-e a gazdasági tevékenységet folytatóknak a korábbi szabályozáshoz képest.tovább..

További cikkek
Az üzleti titok hatékonyabb védelme?

A szabadságszezonban nem kapott nagy visszhangot az üzleti titok magyarországi újraszabályozása, pedig az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi... Teljes cikk

Az aktív munkavállalókat már kifizette a Palóc Nagykereskedelmi Kft. felszámolója

Nógrád megye egykori legnagyobb foglalkoztatója, a felszámolás alatt álló salgótarjáni Palóc Nagykereskedelmi Kft. volt aktív munkavállalói már... Teljes cikk

Emelkednek az öregségi nyugdíjak Csehországban

Januártól átlagosan 4,7 százalékkal, mintegy 900 koronával (11 160 forint) emelkednek az öregségi nyugdíjak Csehországban - írja az MTI. Teljes cikk

Kizsákmányolják az Amazonnak dolgozó futárokat

Fizetésmegvonással fenyegetik a sofőröket, akik sokszor 16 órát dolgoznak, de WC-re sem tudnak kimenni. Erről nem feltétlenül az Amazon, hanem az... Teljes cikk

Több adót fizet az EU-s munkavállaló, mint a született angol

Sokkal több adóval járulnak hozzá a bevándorlók a brit állam működéséhez, mint a született helyiek -írja a Daily Telegraph. Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár