Csatlakozz hozzánk a Viberen
Megjelent: 2 éve

Nem lehet a munkaidőt egyenlegként számolni

A munkaidő elszámolása nem egyszerű egyenlegként történik, ahol a le nem dolgozott órák és a rendkívüli munkaidő kiegyenlítené egymást. A beosztható óraszámnál kevesebb teljesítés és az esetleges túlóra - a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségéből eredően - nem vonható össze - írja az Adó Online.

images

images

Az oldal elmagyarázza a rendkívüli munkaidő fogalmát és példával is bemutatja, hogy kell számolni. A rendkívüli munkaidő egyaránt magában foglalja a beosztástól eltérő munkaidőt és a munkaidőkereten felüli munkavégzést. A munkaidő-beosztástól eltérő munkaidő azt jelenti, hogy az előre közölt munkaidő-beosztástól eltérően foglalkoztat a munkáltató. A törvény szerint a munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. A munkáltató az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, legalább négy nappal korábban módosíthatja.

Ha a munkáltató az eszerint előre közölt beosztáson kívül kötelezi munkavégzésre a munkavállalót, az beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő lesz. Hozzá kell tenni, hogy a beosztás közlésére vonatkozó határidőtől kollektív szerződés a munkavállaló hátrányára is eltérhet, és rugalmasabb, rövidebb határidőt is meghatározhat. A munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidőt teljesítése után már nem lehet „kiegyenlíteni” azzal, hogy később a munkáltató arányosan kevesebb órát oszt be.

A rendkívüli munkaidő másik típusa a munkaidőkereten felüli munkavégzés. Itt arról van szó, hogy a munkáltató a munkaidőkeret tartama alatt eleve több órát oszt be a munkavállalónak, mint amennyit a munkaszerződés alapján lehetne. A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapul vételével kell megállapítani, azzal, hogy ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni.

Egy havi munkaidőkeretben az általános munkarend szerint húsz munkanap (hétköznap van), ebből a napi nyolc órás teljes munkaidőt feltételezve a beosztható óraszám 160 óra. Az így megállapított óraszám feletti munkaidőt kell munkaidőkereten felüli túlóraként elszámolni.

A két különböző típusú rendkívüli munkaidőt azonban nem szabad összekeverni! Elképzelhető, hogy a munkavállaló egy adott hónapban a beosztásától eltérően is dolgozik, ám ez a beosztás a fenti képlet alapján meghatározott beosztható óraszámnál csak kevesebb munkaidőt tartalmazott.

Ha a munkáltató nem osztja be az adott munkaidőkeretben beosztható összes órát, úgy nem tesz eleget foglalkoztatási kötelezettségének. Az így kieső órákat állásidőként kell elszámolni, amelyre a munkavállalónak alapbére jár (illetve a beosztásától függően a bérpótlékai is).

Ha szüksége van egy munkaidő-nyilvántartás mintára, töltse le tőlünk.

Mindezt egy példán is bemutatja a lap:

A havibéres munkavállaló egyhavi munkaidőkeretben dolgozik, a beosztható munkaidő 168 óra. A munkáltató ténylegesen 165 órát osztott be, viszont a hónap során az egyik munkanapon három óra rendkívüli munkaidő is felmerült, egy váratlan feladat miatt.

Ekkor a munkavállaló a 165 óra teljesített munkaidőn felül jogosult a három óra állásidőre és mindezeken felül a három óra rendkívüli munkaidő ellenértékére is.

Ha a 168 órás keretben egy munkavállalót eleve 171 órára osztanak be. Ekkor munkaidőkeret felüli túlóráról beszélünk. Ez a három plusz óra ilyenkor e jogcímen minősül túlórának, tehát akkor is akként számolandó el, ha nem volt eltérés a beosztástól, azaz elrendelése során a munkáltató a fentiek szerinti előzetes közlési határidőt megtartotta.


Adó Online
Follow hrportal_hu on Twitter