Nem lehet a munkaidőt egyenlegként számolni

Az oldal elmagyarázza a rendkívüli munkaidő fogalmát és példával is bemutatja, hogy kell számolni. A rendkívüli munkaidő egyaránt magában foglalja a beosztástól eltérő munkaidőt és a munkaidőkereten felüli munkavégzést. A munkaidő-beosztástól eltérő munkaidő azt jelenti, hogy az előre közölt munkaidő-beosztástól eltérően foglalkoztat a munkáltató. A törvény szerint a munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. A munkáltató az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, legalább négy nappal korábban módosíthatja.

Ha a munkáltató az eszerint előre közölt beosztáson kívül kötelezi munkavégzésre a munkavállalót, az beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő lesz. Hozzá kell tenni, hogy a beosztás közlésére vonatkozó határidőtől kollektív szerződés a munkavállaló hátrányára is eltérhet, és rugalmasabb, rövidebb határidőt is meghatározhat. A munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidőt teljesítése után már nem lehet „kiegyenlíteni” azzal, hogy később a munkáltató arányosan kevesebb órát oszt be.

A rendkívüli munkaidő másik típusa a munkaidőkereten felüli munkavégzés. Itt arról van szó, hogy a munkáltató a munkaidőkeret tartama alatt eleve több órát oszt be a munkavállalónak, mint amennyit a munkaszerződés alapján lehetne. A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapul vételével kell megállapítani, azzal, hogy ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni.

Egy havi munkaidőkeretben az általános munkarend szerint húsz munkanap (hétköznap van), ebből a napi nyolc órás teljes munkaidőt feltételezve a beosztható óraszám 160 óra. Az így megállapított óraszám feletti munkaidőt kell munkaidőkereten felüli túlóraként elszámolni.

A két különböző típusú rendkívüli munkaidőt azonban nem szabad összekeverni! Elképzelhető, hogy a munkavállaló egy adott hónapban a beosztásától eltérően is dolgozik, ám ez a beosztás a fenti képlet alapján meghatározott beosztható óraszámnál csak kevesebb munkaidőt tartalmazott.

Ha a munkáltató nem osztja be az adott munkaidőkeretben beosztható összes órát, úgy nem tesz eleget foglalkoztatási kötelezettségének. Az így kieső órákat állásidőként kell elszámolni, amelyre a munkavállalónak alapbére jár (illetve a beosztásától függően a bérpótlékai is).

Ha szüksége van egy munkaidő-nyilvántartás mintára, töltse le tőlünk.



Adó Online