A szakmai gyakorlat alapvető feltétele lett az elhelyezkedésnek

Az álláskereső fiatalok 32,3 százaléka álláshirdetés vagy munkaközvetítő cég útján helyezkedik el. A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola 2010-es felméréséből az derül, ki, hogy a munkáltatók 80 százalékban a gyakorlati tapasztalatokat és a munkakör betöltéséhez szükséges kompetenciákat nézik egy állásinterjún, és mindössze 20 százalék veszi figyelembe a diplomaszerzés helyét.

"A munkáltató elvárja, hogy a jelentkező tudja, mit jelent a munka, hogyan működik egy szervezet és mi önmaga számára a megfelelő munka, mi az, amivel foglalkozni szeretne" - mondja a Kmety Viktória a Trenkwalder Személyzeti Szolgáltató Kft. munkatársa. "Ezekre a kérdésekre pedig csak úgy tud válaszolni a pályakezdő, ha a tanulmányai alatt valóban hasznosan töltötte a kötelező szakmai gyakorlatokat."

A személyzeti tanácsadó szerint a munkatapasztalat annyira fontos, hogy ha egy iskolában ennek megszerzésére nincsen lehetőség, akkor a jelentkezőknek magánúton kell ezt megoldania. Gyakori elvárás továbbá, hogy a pályakezdők tudjanak csapatban dolgozni, jól kommunikáljanak, tudjanak alkalmazkodni a kollégákhoz, kezelni tudják a munkahelyi konfliktusokat. Ezek azonban szintén olyan készségek, amelyeket csak valós munkakörnyezetben lehet fejleszteni.

Kmety Viktória felhívta az álláskeresők figyelmét, hogy az önéletrajzban a személyes kvalitások feltüntetése nem a hely kitöltését szolgálja, hanem releváns, sőt akár elsődleges szempont is lehet bizonyos pozíciók betöltésénél. Állásinterjún fontos a gyakorlati feladatok során szerzett önismeret és persze az őszinteség. "Az elmúlt évek során sokat változott a munkáltatók elvárása, bővült a figyelembe vett kvalitások köre. A multinacionális vállalatok alapesetben hosszú távon gondolkodnak egy munkavállaló alkalmazásakor és számukra fontos lehet, hogy a kiválasztott jelölt ne csak az adott munkakörben állja meg a helyét, hanem adott esetben munkakör rotáció keretében más pozícióban is helyt álljon" - mondja a szakértő.

Munkakörtől függően a legfontosabb tulajdonságok közé tartozhat a határozottság, a kreatív gondolkodás, a jó kommunikáció és az önállóság. Interjún a személyes képességeket is gyakran mérik, szituációs feladatok, illetve írásos tesztek alapján tudják a munkáltatók leszűrni, mennyire erős képessége a pályázónak például a kreativitás.

A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola KarrierCentrumának vezetőjét, Major Szilviát kérdeztük, milyen plusz készségek és képességek szükségesek a diploma és a főiskola szervezésében megszerezhető féléves szakmai gyakorlaton túl. "A szociális készségek és a kreativitás egyre nagyobb hangsúlyt kap, ami egyfajta gondolkodásmódot, az információk megszerzésének képességét, a gyors reakciót, az információk összekapcsolását, ok-okozati összefüggések meglátását is jelenti. 2010 őszén kis létszámú szakmai Tehetségműhelyeket hoztunk létre kiemelkedő hallgatók számára, ahol "on the job" képzési formában éles feladatokon dolgoznak a hallgatók. Ez fejleszti az együttműködési készséget, a felelősségvállalást, és a konfliktusok megoldásának képességét is."

Az iskola, a tapasztalati tanulást támogató tréningrendszerrel biztosítja hallgatói versenyképességét a munkaerőpiacon. Személyes hatékonyság fejlesztése, kommunikációs, prezentációs készségek fejlesztése, tárgyalástechnika, közszereplés- és médiumok kezelése tréningek a tanrend részét képezik, emellett a hallgatók 1750 gyakorlati hely közül választhatnak itthon és külföldön. A BKF irányvonalának tekinti az ötletszerű kreativitás fejlesztését, ami véleményük szerint nem csak az első munkahely megtalálásában, de a pályakezdők munkahelyi eredményességében is segítséget jelent.