Megjelent: 15 éve

A távmunka gyakorlati megvalósításának esetleges nehézségei

A távmunkások aránya az EU-ban 13 százalék, Németországban 17 százalék, Ausztriában 13 százalék szemben a magyar 4-5 százalékos rátával, ám lényeges fellendülés tapasztalható ebben a kérdésben a magyar munkaerőpiacon, ami indokolttá teszi a téma aktualitását.

Magyarországon 2004. május 1-jén lépett hatályba a távmunka jogi szabályozása, az Mt. X./A. fejezetének megalkotásával. A törvény szerint távmunkáról akkor van szó, amikor a munkáltató működési körébe tartozó tevékenységet a munkavállaló rendszeresen az általa választott, a munkáltató székhelyétől, telephelyétől elkülönült helyen, információtechnológiai és informatikai eszközzel végzi és a munkavégzés eredményét elektronikus eszközzel továbbítja.

Vagyis szemben a hagyományos munkavégzéssel, távmunka esetén a munka 'utazik' a telekommunikáció segítségével a dolgozóhoz és nem fordítva.

A Munka Törvénykönyvben (193/H. § (1) bekezdése )meghatározott tartalmi elemek mellett (személyi alapbér, munkakör és munkavégzés helye) a munkaszerződésben rögzíteni kell azt is, hogy:
- a munkavállaló távmunkás lesz,
- a munkáltató és a távmunkás közötti kapcsolattartás feltételeit, valamint
-a távmunkavégzéssel összefüggésben a munkavállalónál szükségesen és indokoltan felmerülő költségek elszámolásának módját. (pl. bérleti díj, papírfelhasználás, telefonköltség, a számítástechnikai eszköz javítási költsége stb.)

A távmunkában történő foglalkoztatás előnyeiben - a dolgozó saját igényei és biológiai órája szerint, a munkahelytől független egyéb helyen tudja elvégezni a rábízott feladatokat - rejlik ezen munkavégzési mód hátránya is. A gyakorlatban jellemzően az alábbi négy téma okoz nehézséget:

1; a munkavégzési kötelezettség és az elvégzendő feladatok leszabályozása

Az Mt. szerint a távmunkás feladatainak meghatározásánál a munkáltatónak tekintettel kell lennie a távmunkát végző munkavállalóval azonos vagy hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló, ilyen munkavállaló hiányában pedig az érintett szakmában dolgozók által elvégzett munka természetére, mennyiségére, a szükséges fizikai vagy szellemi erőfeszítésre. Eltérő megállapodás hiányában a távmunkás maga határozza meg a munkaidő beosztását, felhasználását.

A távmunka-szerződésben célszerű a lehető legalaposabban meghatározni az elvégzendő munka eredményét, a határidőket, a folyamatos visszacsatolás, beszámolás gyakoriságát és körülményeit. A gyakorlatban ugyanis a dolgozók által elküldött e-mail áradat jelentősen hátráltatja a feletteseket napi munkavégzésükben. Szerződésben indokolt rögzíteni a munkáltató és munkavállaló közötti kommunikáció gyakoriságát, a dolgozó beszámolási kötelezettségének rendszerességét és formáját (pl. telefonon, e-mailben stb.).

A távmunkával kapcsolatosan a munkaidő megállapítása, a szabadságolás, és a betegszabadság kérdésének jogszabály vagy törvény általi korlátozása nincs, így ezeket a jogvitát eredményezhető pontokat is célszerű a felek között előre, írásban leszögezni.

2; A munkavégzés helyének munkáltató, munkavédelmi hatóság és egyéb ellenőrző szerv (pl. munkavédelmi képviselő) általi kontrollja

A munkavédelmi törvény szabályi szerint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése a munkáltató feladata. Távmunkavégzés csak a munkáltató által munkavédelmi szempontból előzetesen megfelelőnek minősített munkahelyen folytatható. A munkahelyen a munkavállaló csak a munkáltató hozzájárulása alapján változtathatja meg a munkavédelmi szempontból lényeges munkakörülményeket.

A munkavégzés helyére a munkáltató csak akkor léphet be, ha ez a munkavégzéshez kapcsolódó utasítás, tájékoztatás vagy ellenőrzés, továbbá a munkavégzéshez szükséges eszköz üzembe helyezése, karbantartása, illetve eltávolítása érdekében szükséges.

A munkáltató köteles tájékoztatni a munkavállalót a munkahelyi munkavédelmi tanácskozási és érdek-képviseleti lehetőségekről és gyakorlatról, továbbá az ezzel összefüggő feladatot ellátó felelős személyekről, elérhetőségük adatairól. A munkavégzési helyként szolgáló ingatlan területére a munkavédelmi képviselő a munkavállaló beleegyezésével léphet be és tartózkodhat.

A munkáltató indokolt esetben ellenőrizheti a távmunkát végző munkavállalót. Az ellenőrzés során azonban nem tekinthet be a távmunkásnak azokba az adataiba, amelyeket a munkavégzéshez használt információtechnológiai és informatikai eszközön tárol, de a munkaviszonyból származó jogokkal és kötelezettségekkel nem függnek össze.

Amennyiben a felek eltérően nem állapodnak meg, a munkáltató határozza meg az ellenőrzés módját, és határozza meg, hogy mennyi idővel előtte kell értesíteni a távmunkást az ellenőrzésről.

3; Az eszközhasználat nehézségei

A munkavállaló számára a munkavégzési eszközöket a munkáltató biztosítja, azt a dolgozó jegyzék / elismervény alapján veszi át, a Munka Törvénykönyvének 169. §.-ban foglaltaknak megfelelően. Mivel ezeket az eszközöket a munkavállaló kizárólagosan használja, és kizárólagos őrizetében tartja, az azokban bekövetkezett hiány esetében a teljes kárt köteles megtéríteni vétkességre tekintet nélkül.

Ettől eltérően a távmunkavégzés - a munkáltatóval kötött megállapodás alapján - a munkavállaló által biztosított munkaeszközzel is történhet, de azt a munkáltató előzetes munkavédelmi szempontú vizsgálata kell, hogy megelőzze.
A munkaszerződés megkötésével egyidejűleg a munkavállalót tájékoztatni kell a munkáltatói ellenőrzés, az informatikai és elektronikus eszközök használatának korlátozásának, valamint a kártérítési felelősségnek a szabályairól is. A tájékoztatást a munkaszerződés megkötésétől számított 30 napon belül írásban is meg kell kapnia a munkavállalónak.

Amennyiben a munkaeszközt nem a munkáltató biztosítja, a távmunkásnak a munkaszerződés megkötésével egyidejűleg tájékoztatnia kell a munkáltatót a kapcsolattartáshoz szükséges elektronikus eszköz elérhetőségének adatairól is. A munkavégzés során felhasznált, illetve keletkezett adatok védelmének feltételeiről pedig a munkáltató köteles gondoskodni.

4; a költségek és a munkavégzéshez kapcsolódó kiadások rendezése
Az 1995. évi SZJA Tv. 3. sz. mellékletének 24-es pontja szerint a jellemzően előforduló költségek, elszámolható kiadások – feltéve, hogy a kiemelt kivételekkel részben sem szolgálják a magánszemély személyes vagy családi szükségleteinek kielégítését - a következők lehetnek:
a) a távmunkavégzéshez, valamint a kapcsolattartáshoz szükséges nem anyagi jószág, számítógép, számítástechnikai eszköz megszerzésére fordított, 50 ezer forintot meg nem haladó kiadás,
b) a távmunkavégzéshez, valamint a kapcsolattartáshoz szükséges nem anyagi jószág, számítógép, számítástechnikai eszköz megszerzésére fordított, 50 ezer forintot meghaladó kiadás esetében 33 százalékos leírási kulcs alkalmazásával értékcsökkenési leírás címén megállapított összeg,
c) az Internet-használat díja (ideértve különösen az egyszeri, a havi, a forgalmi díjat),
d) a munkáltató székhelyétől, telephelyétől elkülönült munkavégzési hely bérleti díja, a fűtés, a világítás és a technológiai energia díja, azzal, hogy ha a lakás és a munkavégzési hely műszakilag nem elkülönített, akkor e kiadás(oka)t a távmunkavégzéssel arányosan, az adott költségre jellemző mértékegységek (munkaidő, m2, m3 stb.) alapulvételével lehet figyelembe venni.

A munkavégzéshez kapcsolódó költségek meghatározása a munkavállalók és munkáltatók közötti viszony legvitatottabb pontjainak egyike, így a szerződés ezen részét célszerű nagy részletességgel meghatározni, és folyamatosan felülvizsgálni különösen nagy odafigyeléssel a költségek elszámolását és annak folyamatát szabályozó részre.

A távmunka-szerződésben és jogviszonyban lehetséges sok nyitott kérdés és nehézség ellenére egyes munkakörök során mégis érdemes fontolóra venni ezen atipikus foglalkoztatás lehetőségét.

A munkáltató és munkavállaló partneri kapcsolata és az egymásba fektetett bizalom viszont elengedhetetlen előfeltételei ezen jogviszonynak. Éppen ezért a magyar munkaerőpiac szereplőinek gondolkodásmód váltása, a munkamorál megváltozása (a munka mint az önmegvalósítás színtere, eszköze és nem elsődlegesen a munkabér megszerzésének alapja) és a távmunka elterjedése a jövőben remélhetőleg kölcsönösen erősítik egymást.


Mohácsi Györgyi
  • 2021.08.10 Munkavédelmi technikus Munkavédelmi technikusra lehet szüksége minden olyan cégnek, amelynél kiemelten fontos a munkahelyi egészség és biztonság megvalósítása. A Munkavédelmi technikus ugyanis elősegíti a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzését, valamint a munkavédelemre fordított költségek optimalizálást. Támogatja a munkáltatót a munkavédelmi kötelezettségek teljesítésében, ezzel hozzájárul a mulasztások és szabályszegések hátrányos személyi és anyagi következményeinek elkerüléséhez Részletek Jegyek
  • 2021.08.28Agilis Transformáció Leader képzés online, videokonferenciás Hazánkban egyre több és több vállalat lép az agilis átalakulás útjára, így felértékelődik az agilis transzformációt vezető szakemberek jelentősége. Az Agile Transformation Leader egy olyan szervezetfejlesztő szakember, aki felkészíti és végig kíséri az agilis átalakulás útján a vállalatot. Ügyfél-fókuszt, Design Thinking szemléletet hoz be, vezetőket coachol, csapatokat mentorál, miközben pozitív, felhatalmazó légkört teremt a szervezeten belül. Részletek Jegyek
  • 2021.09.23HR Basic Sajátítsd el évek helyett 12 napban az operatív HR munka legfontosabb eszközeit! HR gondolkodás e-learning videókkal, esettanulmányokkal, testre szabva gyakorlatorientáltan. Részletek Jegyek
  • 2021.09.28Kötelező visszaélés-bejelentési rendszer bevezetése, alkalmazása Az EU 2019/1937 sz. irányelve új kötelezettséget ír elő. Visszaélés-bejelentési rendszert kell alkalmazni. Minden 50 fő feletti munkavállalót foglalkoztató vállalkozásnak, továbbá a közszférában működő szervezetnek kötelező lesz visszaélés bejelentési rendszert kialakítania és működtetnie. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Változott a távmunka rendelet!

Módosult az otthoni munkavégzésre vonatkozó kormányrendelet. A legszembetűnőbb újdonság, hogy részletes előírásokat tartalmaz a munkavédelmi... Teljes cikk

Aláássa a motivációt és a teljesítményt a tartós home office

Bár a pandémia harmadik hullámát követően egyre több cég dönt a vegyes munkavégzés mellett, és a munkavállalók kétharmada a járványhelyzet... Teljes cikk

Így nőtt a kalóriabevitel a home office alatt

Egy tanulmány szerint tavaly márciusban, a koronavírus-járvány miatt elrendelt zárlat kezdetét követő három hónapban a kalóriabevitel a... Teljes cikk