Szerző: Dr. Poór Ferenc
Csatlakozz hozzánk a Viberen
Megjelent: 12 éve

A tréner és a tréningvezető

images

images

Milyen felkészültség szükséges a tréningek vezetéséhez?
A tréning vezetését végző személyt illetően a személyiség tulajdonságaira vonatkozó és felkészültségbeli követelmények fogalmazódnak meg. Az adottságbeli (vele született pszichikus, fiziológiás) tényezők elemei előnyösek, alapvetően erre kell építeni a tréning vezetésére való felkészítésnek. Az a tapasztalatunk, hogy az örökletes (az adottság ezt jelenti) személyiségbeli feltételekre építeni lehet, ezek feltárása nélkülözhetetlen, amelyek a megfelelő személyre szabott képzéssel fejleszthetőek. Itt a nagy felelőssége mindazoknak, akik a tréning vezetésére készítenek fel, hogy feltárják-e a jelentkezők személyiségét jellemző tényezőket és ezt figyelembe véve biztosítanak-e megfelelő személyiségbeli többletet azoknak, akik ezzel a képzési formával akarnak foglalkozni.

Az elméleti ismeretek elsajátítása, ezek gyakorlatban való alkalmazása pedig egyértelműen a felkészítésen múlik. Meghatározó tényező, hogy miként dolgozzuk fel és illesszük a képzési gyakorlatba a pedagógia és az andragógia tételeit, törvényszerűségeit. Kellő pszichológiai ismeretek birtokába jutnak-e a képzés időszakában a későbbiekben tréninget vezető személyek. Lényeges, hogy a tréninges képzésben nélkülözhetetlen módszertani ismereteket miként dolgozzuk fel, mód nyílik-e arra, hogy ezek gyakorlati próbájára is sor kerüljön a felkészítés keretében. Tapasztalatunk azt igazolja, hogy jó képző munkát csak az tud végezni, aki saját élményű gyakorlattal összekapcsoltan sajátítja el az alapvető elméleti ismereteket. (W. Milon kutatás, vizsgálata igazolta, hogy az önmagunk által kifejtett és tevékenységben való alkalmazással összekapcsolt ismeretek 80-90 százaléka tartós, folyamatosan alkalmazható ismeretté válik. /W. Milon: "Audio-Vision - nur Vision?" Österreichische Milchwitschaft, 1974. 11. sz./)

A tréning a módszerek legszélesebb körét felhasználó képzési eljárás. A tréning vezetésére felkészítő munkában nagy jelentősége van annak, hogy a megismert módszereket alkalmazni is tudják a hallgatók. Kimondhatjuk tehát, hogy a tréning vezetését vállaló személynek a legváltozatosabb helyzetekben, a legmegfelelőbb módszer alkalmazására kell képesnek lennie. Tehát a módszertani ismeretek olyan szintű birtoklása szükséges, hogy azt bármikor alkotó módon tudja alkalmazni a tréninget vezető személy.

Az elméleti felkészültség tekintetében a tréning célját szolgáló tartalom ismerete képezi a további fontos feltétel. A tréning vezetéséhez kellenek az andragógiai, pszichológiai, módszertani ismeretek alkalmazásképes szinten, de a "mit adjunk át a képzésben" témakörben való felkészültség is alapvető! A vezetéselmélet, a marketing, a tárgyalás elmélet és hasonló ismeretkörök is fontos feltételét képezik az eredményes képzésnek, a jó tréningnek, tehát kinek-kinek az általa vezetett tréning tartamát képező tudományos háttér birtokában is kell lennie.

Fel kell tennünk a kérdést, hogy az a 10-szer 4 órás trénerképzés, amelyet az interneten "jutányos tandíjjal" hirdetnek, képes-e a személyiségre, az alapvető ismeretek feldolgozására és alkalmazására biztosítani a feltételeket. A "szakma" ezt a képzési ajánlatot remélhetőleg nem veszi és nem veheti komolyan. Úgy véljük, hogy aki valóban tréninget akar vezetni és nem csak a felelőtlen pénzszerzés lehetőségét látja a "trénerképzés" elvégzésnek háttereként, az komolyan nem is gondolhat az ilyen képzésbe való részvételre. Ez csak szemfényvesztés!

Lehetne még hasonló trénerképző ajánlatokat említeni, azonban sajnos a többségük nem az elmélyült, nem az alapos "fundamentumot" biztosítja az elmélet és a gyakorlat tekintetében. A tréning vezetésére való felkészítés elmélyülést igényel hallgató és oktató vonatkozásában egyaránt. Úgy véljük, hogy harminc éves kutató-fejlesztő, tréningvezető és tréningszakértő munkásság alapján kimondhatjuk, hogy csak annak szabad "jogosítványt adni" tréning vezetésére, aki elméletben és annak gyakorlati alkalmazásban megérlelt háttérrel rendelkezik. A másik feltétel, hogy személyisége is megfelel a követelményeknek.

Kiemeljük! A tréning tartamát érintő szakmai felkészültség természetesen fontos, de megfelelő elméleti kérdések ismerete nélkül nem képes eredményes, jó tréninget vezetni a képzési tartalom tekintetben legképzettebb személy sem. A tréning vezetéséhez alapos pedagógiai-andragógiai ismeretek kellenek biztos háttérként, hisz a felnőttel való foglalkozás (az iskolás korosztály esetében is), képzés tudományosan megfogalmazott feltételeit ez biztosítja. Az "ember" megközelítése képezi a másik tényezőt, vagyis melyek azok a módszerek, amelyekkel leghatékonyabban tudjuk közvetíteni az elméleti ismereteket, azok gyakorlatban való alkalmazását, a tevékenységet leghatékonyabbá tevő tényezőket.

A tréning vezetőjének a személyisége
A tréning vezetésére nem csak elméleti felkészültség szükséges, hanem a személyiség megfelelő "minősége" is nélkülözhetetlen. Az oktató-képző tevékenység minden változata az azt vezető "szakember" megfelelő személyiség igényét is felveti, a képző munkához nélkülözhetetlenek bizonyos képességek, ezek követelménye a tréning esetében még kiemeltebben jelentkezik. A tréning intenzív oktatói tevékenységet igényel, ami a személyiség tulajdonságainak széles skáláját teszi szükségessé, s ehhez az "igényhez" való minél teljesebb közelítés az eredményes tevékenység feltétele.

A tréning vezetéséhez - mint általában az oktató-képző tevékenységhez - a kommunikációs képesség magas szintje szükséges. Képesnek kell lenni a szóbeli közlés változatos megvalósítására, az ezt kísérő nemverbális jelcsoportok tudatos alkalmazására. Kiemelt szerepe van a vokális eszközök használatának: a hangszínnek, a hangerőnek, a változatos dallam-vezetésnek, a szünetek alkalmazásának, a beszéd ritmusnak és sebességének. Ez utóbbit azért tarjuk fontosnak, mert a képző tevékenységre való felkészítésben nem minden esetben fordítanak kellő figyelmet. A sokeszközű, tudatos kommunikációra való képesség a tréning vezetésében nélkülözhetetlen, hisz egyben modellt is ad.

A tréningvezető /tréner!/ személyiségét illetően kiinduló feltételnek tartjuk a reális önismeretet és a folyamatos önértékelésre való képességet. Másokkal foglalkozni - érték modellt is adva - csak az tud, aki önmagából is képes nyújtani valamit, vagyis naprakészen ismeri /s folyamatosan fejleszti/ önmagát. Tréning vezetésének a közvetlen emberi - személytől személyig - kapcsolat elengedhetetlen feltétele, tehát a közösségben a közösséggel való tevékenységre kell képesnek lenni a képzés vezetőjének. Az empátia, a beleélés képessége alapkövetelmény mind a hallgatókkal /a társakkal/ való bánásmód, mind a felkészítést igénylő (cég; hallgató-egyén) helyzetét illetően, hogy az elvártnak megfelelő legyen az eredmény. Említenünk kell a beleérző (intuíció) képességet is, a különböző helyzetben, a feladatok megoldása során tudni kell azonosulni a szituációval és az ebben "szereplő" személlyel.

Fontos személyiségjegyként kell megkívánni a gyors felismerő és reagálási képességet. A tréning folyamatában apró történésekre, villanásnyi reagálásokra kerül sor, amelyek egy része feltétlen figyelmet érdemel, és a logikai lánc megtörése nélkül ki kell térni rá, ugyanis a "jelzést adó" hallgató képzési folyamatból való kiesése következhet be. A kis létszámú csoportban folyó munka megköveteli, hogy minden egyénre terjedjen ki az "oktató" figyelme és segítse vissza az "elkalandozót" a közös szellemi körbe. Ebbe a körbe említjük az eredményes felkészítés feltételeként a tréninget vezető problémalátásának, -fel-ismerésének képességét és a megoldásra való készenlétét. Említhetnénk még egy sor tulajdonságot, amelyek a tréneri munka hatékonyságát előmozdítják, azonban nem akartunk "jegyzéket készíteni". Arra törekedtünk, hogy a lényeges, de a személyiségbeli kívánalmak sorában fontosnak nem mindig tartott jegyeket megemlítsük a gyakorlati tapasztalatok visszajelzéseként.

A fogalomban vagy a tartalomban van különbség?
A tréner megnevezés megítélésünk szerint egy szűkebb területet képviselő "oktatót" jelöl. Gyakori eset az, amidőn néhány előadásból álló sorozattal történik továbbképzés és ezt tréningként jelölik. Ebben az esetben az előadó, oktató megjelölés a megfelelő. A tréner fogalom álláspontunk szerint azt jelenti, hogy az illető egy tréning típus, egy tartalom közvetítésre készült fel. Általában a licenc, franchise "hátterű" (mások által kidolgozott) tréningek vezetésére "képzett" személyt jelöl. Ismeri az adott képzési tartalmat, ehhez megtanult bizonyos eljárásokat és a csoport összetételétől, a képzést igénylőtől függetlenül mindig egy sémát alkalmaz. Tartalmat tekintve egysíkú a tréner felkészültsége, személyiségét illető kritériumok szűkebb körével rendelkezvén is el tudja látni a munkáját.

A tréning vezetésére való felkészülés/felkészítés szakmai elméleti és pedagógiai-andragógiai-pszichológiai kérdésekre, a megfelelő helyen a megfelelő módszerek alkalmazására való képzettséget igényel. Az alapvető elméleti felkészültség nélkül csak "másoló" tréneri munka valósulhat meg.

A tréningvezető mindenek előtt alapos elméleti felkészültséggel rendelkezik, az andragógiai-pedagógiai-pszichológiai ismereteit képes adott helyzetre adaptáltan alkalmazni. A módszertani ismeretek birtokában egy adott csoporttal a legmegfelelőbb "eszközök" felhasználására képes. A tréningvezető olyan szakember, aki önálló alkotó munkát végez, bármely tartalmú tréninget meg tud tervezni, szervezni és tudja azt vezetni. Elméleti ismereteinek alkalmazásával egy adott szituációban újabb képzési folyamatot képes létrehozni és optimális eszközrendszerrel feladatát teljes értékűen megoldani.

A személyiségét illetően a tréningvezető megújulásra kész, ismeri önmagát és erre képes alapozni. Ki kell emelni, hogy a tréning vezetőjét az előzőekben felvázolt tulajdonságok mellett fejlett a kreativitásnak, alkotó készségnek kell jellemeznie, így képes a változatos tartalmú és módszerű, eredményes képzés megvalósítására. A gyors reagáló képesség fontos a tervezésnél a csoportra, a megrendelőre vonatkozóan, a tréning folyamatában pedig a hallgatók "közleményeinek" felhasználására, beillesztésére. A személyiségtulajdonságok tekintetében többlet és minőségi különbség jellemzi a tréningvezetőt.

A tréner fogalom véleményünk - s az előzőekben leírtak - szerint egyszerűbb felkészültséget feltételez elméletben és gyakorlatban, kevesebb követelményt a személyiséget illetően. A tréningvezetőt magas szintű elméleti felkészültség, ismereteinek alkotó alkalmazására való képesség jellemzi. A legkorszerűbb módszerek birtokában van és a tartalom, a helyzet megkívánta legmegfelelőbb eljárások felhasználására, azok megújítására képes. Ismeretei mélyek és gyakorlatban való alkalmazásukat helyzet adekvát módon valósítja meg. Kimondhatjuk, hogy a tréner és a tréningvezető fogalmak használata nem szóhasználati, hanem tartalmi különbséget képvisel.

A teljességre törekvés nélkül igyekeztünk arra, hogy a tréner és a tréningvezető szó mögöttes elemeit felvázoljuk, a feltett kérdésre a háttér leglényegesebb elemeinek bemutatásával válaszoljunk. Ma úgy látjuk, hogy a HR munkában dolgozóknak a képzések tervezésénél, szervezésénél, a döntéseknél érdemes mérlegelni a lényeges tartalmi különbséget, hisz ha egy program mélyére tekintenek az oktatóra vonatkoztatott megállapítások vetületét látják/láthatják. Ez utóbbi volt számunkra a fontosabb, hogy ezzel a témakörrel foglalkoztunk/foglalkozunk.

Dr. Poór Ferenc







Follow hrportal_hu on Twitter

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár