A válságkezelő céges kommunikáció kulcsa - díjmentes webinár
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatA világban, és hazánkban kialakult szomorú helyzet mindnyájunknak új kihívásokat jelent. Olyan szituációkkal kell megbirkóznunk, amikkel még sosem. A Facebookon létrejött egy csoport, ahol a HR szakemberek, cégvezetők számára hétről-hétre új témákkal, előadásokkal segítenek a kialakult helyzet szakszerű kezelésében. Pénteken Varga István beszél majd arról, hogyan lehet jól kezelni kommunikációs szempontból ezt az időszakot. Vele beszélgettünk.
Varga István a Manta Marketing Kft. alapító tulajdonosa, digitális marketing szakember, stratégiai- és kríziskommunikációs tanácsadó, egyes üzleti körökben a bajba jutott cégek megmentőjeként is ismerik. Őt kérdeztük arról, mit okozhat a cégeknek a jelen helyzet nem megfelelő kezelése. A beszélgetést pénteken folytatjuk. Itt csatlakozhat.
A szűkebb környeztemben azt látom, hogy nagyon sok nagy, jó nevű cég is meglehetősen sután kezeli kommunikációs szempontból a kialakult veszélyhelyzetet. Nem tájékoztatnak eleget, jól, vagy éppen jókor. Te hogy látod a jelen helyzetet? Mennyire megy jól a munkavállalók felé a kommunikáció a magyar cégeknek?
Egy karate mester egész életén át tökéletesíti azokat a mozdulatsorokat, amelyeket kicsi gyermekkora óta tanult. A céges kommunikációval sincs másképp. Rengeteg gyakorlással valóban el lehet sajátítani egy magabiztos, reális alapokon nyugvó, nyílt és őszinte vállalati kommunikációt. De ahogy a karate mozdulatok próbája a tatamin zajlik, úgy a vállalati kríziskommunikáció is a céges fogyasztói, a beszállítói és a munkavállalói kommunikációban mérettetik meg igazán.
Gyakorlással ugyan fel lehet készülni egy békeidőben bekövetkező hirtelen vészhelyzetet szimuláló kommunikációs feladatra, de a valóság sok esetben felülírja ezeket a forgatókönyveket. Épp ezért érdemes időről időre kockázatelemzést végezni, mert általában épp akkor üt be a krach, amikor nem is számítunk rá. A másik fontos kérdés, hogy van-e mit kommunikálni. A szükséges intézkedések kiknek az érdekeit képviselik? A board látja-e, figyelembe veszi-e maximálisan a munkavállalók, a beszállítók vagy a piac érdekeit? Vagy csupán az adott krízishelyzetet szeretné valahogy megoldani?
A fentiekből is látszik, milyen sok összetevője van a vállalati külső- és belső kommunikációnak. A magyar cégek sajnos igen kis százaléka van felkészülve egy többváltozós krízishelyzetre.
Valós probléma lehet, hogy a munkavállalók elköteleződésén esik csorba, ha most a cég rosszul kommunikál? Miket eredményezhet ez később?
Egy hibás céges kommunikáció nagy rést tud ütni az amúgy is gyorsan változó fogyasztói- és munkavállalói megítélés pajzsán. Például, amikor úgy tíz évvel ezelőtt egy vezető olajtársaság egyszerűen el akarta süllyeszteni elöregedett olajfúró platformját a Mexikói-öbölben, ahelyett, hogy a jóval költségesebb szétszerelést választotta volna, fogyasztók milliói bojkottálták a társaság benzinkútjait, büntetve őket a kapzsi döntésért. Ez a szégyenhelyzet nyilván hatással van a munkavállalókra is. Hiszen azt érzik, hogy becsapták őket a profit érdekében. Sajnos számos magyar példa is azt igazolja, hogy érdemes a márkaépítés mellett az employer brandingre is időt, energiát és pénzt áldozni.
Mik azok az elengedhetetlen információk, kommunikációk, amiket a HR-nek/cégvezetésnek mindenképp meg kell, vagy kellett volna tenniük ezekben a hetekben?
A krízishelyzetekben a munkavállalók gyorsan elbizonytalanod(hat)nak a cég jövőjével kapcsolatos felsővezetői intézkedések miatt. Pláne, ha ezek az intézkedések érintik őket (is), esetleg korlátozzák az eddig elért juttatásaikat. Ez persze érthető is, hiszen családok sorsa múlik egy-egy intézkedés bevezetésén. Itt sok múlik a menedzsment hozzáállásán, tisztességén, nyílt és őszinte munkavállalói és fogyasztói kommunikációján. Ilyenek pl. a munkabér, a juttatások kérdése, a rugalmas munkaidő bevezetése vagy a távmunka lehetőségének felajánlása. A járvány kapcsán rendkívül fontos a megelőzési és úgynevezett Havária intézkedések meghozatala, és a középvezetők bevonása az eljárásrendek kidolgozásába, majd a munkavállalók felé történő kommunikációjába.
Pályám során kiváló cégekkel dolgozhattam együtt, szerencsésnek mondhatom magam, mert megbízóim majd mindegyik krízis során megértették, hogy a hosszú távú stabilitás megőrzése, az előremutató, nyílt és a munkavállalók érdekeit is szem előtt tartó kommunikáció megmenthet egy céget, vagy átbillentheti őket a bizalmi holtponton.
A beszélgetés arról, hogy István pontosan mit tanácsol a HR-es kollégáknak a következő időszakra, pénteken folytatódik, egy élő, díjmentes webinár formájában.
A csoporthoz az IDE kattintva csatlakozhatnak, és hétről-hétre új előadókkal, témákkal várjuk.
A szűkebb környeztemben azt látom, hogy nagyon sok nagy, jó nevű cég is meglehetősen sután kezeli kommunikációs szempontból a kialakult veszélyhelyzetet. Nem tájékoztatnak eleget, jól, vagy éppen jókor. Te hogy látod a jelen helyzetet? Mennyire megy jól a munkavállalók felé a kommunikáció a magyar cégeknek?
Egy karate mester egész életén át tökéletesíti azokat a mozdulatsorokat, amelyeket kicsi gyermekkora óta tanult. A céges kommunikációval sincs másképp. Rengeteg gyakorlással valóban el lehet sajátítani egy magabiztos, reális alapokon nyugvó, nyílt és őszinte vállalati kommunikációt. De ahogy a karate mozdulatok próbája a tatamin zajlik, úgy a vállalati kríziskommunikáció is a céges fogyasztói, a beszállítói és a munkavállalói kommunikációban mérettetik meg igazán.
Gyakorlással ugyan fel lehet készülni egy békeidőben bekövetkező hirtelen vészhelyzetet szimuláló kommunikációs feladatra, de a valóság sok esetben felülírja ezeket a forgatókönyveket. Épp ezért érdemes időről időre kockázatelemzést végezni, mert általában épp akkor üt be a krach, amikor nem is számítunk rá. A másik fontos kérdés, hogy van-e mit kommunikálni. A szükséges intézkedések kiknek az érdekeit képviselik? A board látja-e, figyelembe veszi-e maximálisan a munkavállalók, a beszállítók vagy a piac érdekeit? Vagy csupán az adott krízishelyzetet szeretné valahogy megoldani?
A fentiekből is látszik, milyen sok összetevője van a vállalati külső- és belső kommunikációnak. A magyar cégek sajnos igen kis százaléka van felkészülve egy többváltozós krízishelyzetre.
Valós probléma lehet, hogy a munkavállalók elköteleződésén esik csorba, ha most a cég rosszul kommunikál? Miket eredményezhet ez később?
Egy hibás céges kommunikáció nagy rést tud ütni az amúgy is gyorsan változó fogyasztói- és munkavállalói megítélés pajzsán. Például, amikor úgy tíz évvel ezelőtt egy vezető olajtársaság egyszerűen el akarta süllyeszteni elöregedett olajfúró platformját a Mexikói-öbölben, ahelyett, hogy a jóval költségesebb szétszerelést választotta volna, fogyasztók milliói bojkottálták a társaság benzinkútjait, büntetve őket a kapzsi döntésért. Ez a szégyenhelyzet nyilván hatással van a munkavállalókra is. Hiszen azt érzik, hogy becsapták őket a profit érdekében. Sajnos számos magyar példa is azt igazolja, hogy érdemes a márkaépítés mellett az employer brandingre is időt, energiát és pénzt áldozni.
Mik azok az elengedhetetlen információk, kommunikációk, amiket a HR-nek/cégvezetésnek mindenképp meg kell, vagy kellett volna tenniük ezekben a hetekben?
A krízishelyzetekben a munkavállalók gyorsan elbizonytalanod(hat)nak a cég jövőjével kapcsolatos felsővezetői intézkedések miatt. Pláne, ha ezek az intézkedések érintik őket (is), esetleg korlátozzák az eddig elért juttatásaikat. Ez persze érthető is, hiszen családok sorsa múlik egy-egy intézkedés bevezetésén. Itt sok múlik a menedzsment hozzáállásán, tisztességén, nyílt és őszinte munkavállalói és fogyasztói kommunikációján. Ilyenek pl. a munkabér, a juttatások kérdése, a rugalmas munkaidő bevezetése vagy a távmunka lehetőségének felajánlása. A járvány kapcsán rendkívül fontos a megelőzési és úgynevezett Havária intézkedések meghozatala, és a középvezetők bevonása az eljárásrendek kidolgozásába, majd a munkavállalók felé történő kommunikációjába.
Pályám során kiváló cégekkel dolgozhattam együtt, szerencsésnek mondhatom magam, mert megbízóim majd mindegyik krízis során megértették, hogy a hosszú távú stabilitás megőrzése, az előremutató, nyílt és a munkavállalók érdekeit is szem előtt tartó kommunikáció megmenthet egy céget, vagy átbillentheti őket a bizalmi holtponton.
A beszélgetés arról, hogy István pontosan mit tanácsol a HR-es kollégáknak a következő időszakra, pénteken folytatódik, egy élő, díjmentes webinár formájában.
A csoporthoz az IDE kattintva csatlakozhatnak, és hétről-hétre új előadókkal, témákkal várjuk.
Ez az írás támogatott tartalom, nem a HR Portál szerkesztőségi anyaga. Az itt szereplő információk a cikk megrendelőjétől származnak.
- 2026.09.09Fókuszban a ,,hard HR” – ingyenes, kétrészes webinár A HR döntések ma már nem választhatók el a jogi, adózási, pénzügyi és bérszámfejtési szempontoktól. A Niveus adózási, jogi és payroll szakértői ingyenes, kétrészes webinár keretében, a munkavállalói életciklus mentén mutatják be a legfontosabb „hard HR” összefüggéseket, tipikus hibákat és gyakorlati megoldásokat. A program a bértranszparencia irányelv gyakorlati hatásaira is kitér.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.17Vezetői képzés - Készségfejlesztés modul (A) Képzésünkkel a résztvevők vezetői tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamint a szervezetekben használt irányítási, problémamegoldási, és hatékonyságnövelési témakörökre fókuszálunk.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Főszerepet kapott az AI-színésznő – új korszak kezdődik a kreatív szakmákban?