A vendégmunkások nem jelentenek orvosságot mindenre - de van, amire igen
A külföldiek stabilabbá teszik a gyártást, kisebb a fluktuáció és gyakran a munkamorál is jobb. Sok cégnél már évek óta gyakorlat, mások frissen kezdenek bele harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatásába. A recruiTECH BLUE toborzási konferencián még arra a gyakran felvetett kérdésre is érkezett válasz, hogy miért nem a magyaroknak adják az erre szánt pénzt?

Az idei RecruiTECH Blue egyik fő témája a harmadik országból érkező, elsősorban kékgalléros (fizikai munkát végző) munkavállalók voltak, akikkel számos gyártócégnél próbálják megoldani a létszámhiányt, és akiknek a közvetítésébe-kölcsönzésébe számos cég belekezdett. A határok nélküli munkaerőpiacon szerzett tapasztalatokról Bosnyák Ágnes, a székesfehérvári autóipari beszállító, Denso HR menedzsere és Mucsi Emese a Fornetti HR vezetője osztotta meg többek között a tapasztalatait, akik Göltl Viktorral, a WHC ügyvezető igazgatójával beszélgettek. A Denso 4800 dolgozójából 3000 kékgalléros munkavállaló, köztük számos külföldi nemzet tagjai találhatók meg: ukránok, filippínók, kirgizek és kazahok egyaránt dolgoznak a gyárban. A cég 2014-15-ben kezdett először szállásoltatni az országon belül, majd Erdély, később Ukrajna felé fordultak, először magyar ajkú munkavállalókkal. Azonban, mint a HR menedzser elmondta olyan munkaerőigényes folyamataik vannak, amihez nem volt elég ez a piac, ráadásul egészségügyi problémák is gyakran felmerültek a magyar munkavállalók körében, mert sokan nem alkalmasak állómunkára.
A Fornettinél 1300 ember dolgozik összesen: Magyarországon (740 fő, fele kékgalléros), Romániában és Bulgáriában. Két éve ukrán vendégmunkásokat kezdtek foglalkoztatni, most pedig a romániai Sri Lanka-iakkal szerzett tapasztalatok után a Fülöp-szigetekről hoznak kölcsönzött dolgozókat. Mucsi Emese kijelentette, hogy körülbelül a létszám 25%-át kölcsönzött munkavállalókkal kell feltölteniük, mert csak így tudnak megfelelő termelékenységet elérni. A fagyasztott pékáruval foglalkozó cég is először csak egyre távolabbról toborzott országon belül, céges járatokkal hozták be a dolgozókat a gyárba, a kör azonban egyre tágult.
Mint a cégek képviselői elmondták több tényező fordította őket az ázsiai munkaerő felé, a Densonál a Fülöp-szigetekiek mellett döntő érv volt az angol nyelv tudása, a munkamorál és a költségszint. A Fornettinél az állandó újra toborzás és betanítás költsége volt a döntő, illetve a piaci tapasztalatok. Ők még csak most kezdik az ázsiai munkások foglalkoztatását. Az ázsiai munkavállalók mellett szól, hogy a fluktuáció 20%-kal csökkent a tavalyi évhez képest, ez stabilitást biztosít a gyártásnak, a dolgozók motiváltak, és a hiányzási ráta is csökkent.
Bosnyák Ágnes és Mucsi Emese
Miért nem adják ezt a pénzt a magyar dolgozóknak?
Göltl Viktor felhozta az egyik leggyakrabban felmerülő kérdést: mennyi plusz költséget jelent a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatása, és miért nem adják oda ezt a pénzt a magyar dolgozóknak? A Fornettinél, ha mindent összeadnak (ebben benne vannak a korábban jelentős fluktuáció költségei is) minimális plusz kiadást jelent az ázsiaiak kölcsönzése. A Densonál szintén nem lenne jelentős bérfelhajtó hatása a HR menedzser szerint, ha odaadnák ezt az összeget a többi munkavállalónak. Bosnyák Ágnes kijelentette, a helyzet az, hogy nincs elég munkaerő Magyarországon, és bár a magyar toborzás az elsődleges számukra, a szükségleteket muszáj külföldről kiegészíteni. A lakhatás biztosítása (ami szintén gyakran kritikaként fogalmazódik meg, hogy a magyar dolgozóknak miért nem biztosítanak a lakhatást) pedig nem juttatás, hanem toborzási eszköz. Amikor szállásoltattak az ország más részeiről, a magyar dolgozóknak is biztosították a lakást, hiszen a helyszínen nincs hol lakniuk egyébként a vendégmunkásoknak.
Harmadik országbeliek foglalkoztatásának 5 tipikus buktatója
A beszélgetésen Földiné Rusa Marianna, az Accell Hunland Kft HR vezetője és Weinhardt Zsolt, a HumaNext Group ügyvezetője vett részt, őket Sinka Judit, a Jobtain HR Szolgáltató Kft. HR vezetője kérdezte. Az Accell 700 fős gyártócég, ahol a dolgozók nagyjából 25%-a (162 fő) külföldi. Vannak köztük ukránok, kazahok, kirgizek és filippíno kollégák. Vannak olyan külföldiek, akikkel már 5 éve együtt dolgoznak a cégnél, és át is vették őket belső állományba. A kiválasztás néhány fontos tényezőjére hívta fel a figyelmet Rusa Marianna:
- fontos a kapcsolat a gyár és a kölcsönadó cég között
- pontos feladatleírás, fizikális elvárások megfogalmazása
- angol nyelvtudás
- ők is kaptak anyagot a kölcsönzőtől a munkavállalók igényeiről
- bekapcsolódtak az online interjúkba a kiválasztás során.
A HumaNext Group szállásoltatással foglalkozik, mint az ügyvezető elmondta, fontos, hogy a szállás mindenkinek megfelelő legyen. A körülmények kialakításához és az együttélés szempontjából sem mindegy, hogy milyen kulturális háttérrel érkeznek a munkavállalók, mekkora különbség van közöttük, mennyire szabálykövetők. Arra például odafigyelnek, hogy vallási különbségek ne nagyon legyenek egy-egy szállón. Egy szálláson előfordul, hogy 4-6 náció is él, így időnként tartanak tájékoztatókat, kulturális esteket az együttélés megkönnyítésére.
Sinka Judit, Rusa Marianna, Weinhardt Zsolt
Az Accell saját maga szállásolja a dolgozókat, és mint mondták fontos, hogy a munkahelyen kívül is komfortosan érezzék magukat. A HR vezető kiemelte a kommunikáció, a tájékoztatás kulcs szerepét, ugyanis például rendszeresen előfordult, hogy a szárítógép elromlott a szálláson, amíg kiderült, hogy tele van vízzel, mert nem ismerték a gép rendeltetésszerű használatát. Valamint fontos, hogy amikor a beillesztésről van szó, ne a saját ismereteink alapján próbáljunk gondolkodni, hanem vegyük tekintetbe a különbségeket. A cég saját dolgozóit is felkészíti a külföldiek fogadtatására, a szokásaikról is tájékoztatnak, tolmácsok és többnyelvű feliratok is segítik az együttműködést. Persze tapasztalják azt is, hogy vannak olyan külföldiek, akik ugródeszkának használják a lehetőséget, és volt, aki már a reptérről elindult Németország felé.
Weinhardt Zsolt még hozzátette, hogy a közelmúltan elindítottak egy kezdeményezést a harmadik országbeli munkavállalók érdekképviseletének összefogására.
Így néz ki makro szinten a magyar álláspiac
Az elmúlt időszakban számos tényező befolyásolta a gazdasági folyamatokat, ebből csak néhány példa: inflációs nyomás, energiaválság, jövedelemcsökkenés, túlköltekezés, az államháztartás egyensúlyának felborulása, költségvetési megszorítások – sorolta nyitó előadásában Madár István, a Portfolio vezető elemzője. A munkaerőpiacon azonban az elemző szerint nem történt döntő változás. Ugyan enyhén növekedett összességében a munkanélküliség, számos területen a munkaerőpiac feszessége - vagyis a munkaerőhiány -, továbbra is fennmaradt. Nagyjából 300 ezer ember van, aki inaktív, munkanélküli vagy nehezen foglalkoztatható, és ezt a számot már nem lehet jelentősen csökkenteni a szakember szerint. A természetes munkanélküliség 4-5% körüli, miközben megkerülhetetlen tényező a munkaképes korú népesség folyamatos csökkenése.
Madár István: A helyzet kezelésének legjobb módja a hatékonyság növelése lenne, tanulással és nagyobb hozzáadott érték előállításával.
Az infláció következtében a reálbérek elkezdtek esni, az éves egyszeri béremelés általában nem volt elég, 2023-ban a reálbér körülbelül a 2021-es szinten van. A szakember megjegyezte, hogy a cégek nagyon nehéz helyzetben vannak a bérezés kérdése terén, ugyanis óriási a bizonytalanság és a változékonyság, így nem könnyű arról dönteni, hogy mennyivel emeljenek. Ebben döntő tényező a munkaerő-kínálat az adott szektorban. Mint mondta, érezhető, hogy a cégek kevésbé panaszkodnak a munkaerőhiányra, mint két éve, ugyanakkor a helyzet nem javult jelentősen. Ha a recesszió elmúlik, továbbra is termeléskorlátozó tényező lehet ez a hiány. A helyzet kezelésének legjobb módja a hatékonyság növelése lenne, tanulással és nagyobb hozzáadott érték előállításával, ez azonban eddig sem működött, így rövid távon marad a migráció, a vendégmunkások behozatala, ami azonban nem orvosság mindenre. Többek között, a mérnök, tanár és IT szakemberhiányt nem oldja meg…
- 2023.12.07IV. euChance KLUB Negyedik alkalommal és idén utoljára gyűlik össze az euChance Klub! Az izgalmas témák mellett értékeljük majd a Klub első évét is: sikerek és megoldásra váró feladatok számba vétele és a következő év tervezése.
Részletek
Jegyek
- 2023.12.31Készüljön fel a külföldön való jelenlétre a Global Mobility modullal! A külföldi üzleti jelenlét komoly versenyelőnyt kínál, ám egyúttal számos jogi kérdést is felvet. Ha a szervezet nincs tisztában a hatályos jogi háttérrel (pl. nemzetközi közjog, közösségi jog, társasági jog, munkajog, adójog, társadalombiztosítási jog, idegenrendészeti jog), akkor számos probléma, kockázati tényező merülhet fel. Az alap szintű modul tartalmazza a szükséges jogi szabályokat, folyamatábrákat (pl. Közvetlen befektetési lehetőségek, Tartózkodási, letelepedési és munkavállalási közjogi szabályok, Munkajogi szabályok, Adózási szabályok). A plusz szint egy online kurzussal egészül ki.
Részletek
Jegyek
- 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig.
Részletek
Jegyek
A külföldiek stabilabbá teszik a gyártást, kisebb a fluktuáció és gyakran a munkamorál is jobb. Sok cégnél már évek óta gyakorlat, mások frissen... Teljes cikk
Az utóbbi években fokozódó tendencia, hogy egyre több magyar állampolgár hagyja el hazáját, hogy külföldön találjon munkát és boldogulást. Ez a... Teljes cikk
Miért választották Magyarországot? Hogyan érzik magukat? Milyen a munka? Mennyire elégedettek a fizetésükkel? Egyebek mellett erről kérdeztünk... Teljes cikk
- Vendégmunkásokra cserélheti dolgozóit a makói Continental? 4 napja
- Von der Leyen: legális alternatíva kell a bevándorlóknak mert nincs munkaerő 4 napja
- A német vállalatok halogatják a munkaerő-felvételt 4 napja
- Óriási veszteségeket okoz a cégeknek az "interjúhalál" 5 napja
- Veszélyesek a vendégmunkástörvény kiskapui? 5 napja
- Mi jelentheti a kiutat a közepes jövedelem csapdájából? 5 napja
- Óriási ütemben nő a hazánkban dolgozó vendégmunkások száma 6 napja
- Milyen a tökéletes munkahely a Z-generáció szerint? 1 hete
- Sikeres toborzás a KKV-knál: élményt nyújtani költséghatékonyan 1 hete
- Itt az alkalmazottat bejelentés nélkül foglalkoztatók legújabb listája 1 hete
- Napi 60 ezret lehet keresni ezzel a munkával karácsony előtt 2 hete