Aki kérdez: Komócsin Laura
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatHR Szubjektív rovatunkban Komócsin Laura PCC, Business Coach Kft. ügyvezető, és Mentor Oscar díj zsűrielnök kérdez, miután Dr. Szemerédi Katalin, az EGIS Nyrt. HR-igazgatójának kérdésére válaszol.
– Mit lát mentoring rendszerek bevezetése során a legnagyobb nyereségnek és a legnehezebben leküzdhető nehézségnek?
– 2010-ben azért alapítottuk meg a Mentor Oscar díjat, hogy megismerjük és elismerjük azokat a vállalatokat, illetve személyeket, akik mentorálnak. Már ezekből a pályázatokból is sok információt gyűjtöttünk a fenti kérdésekre, illetve számos vállalatnál támogattuk mentoring rendszerek bevezetését és fejlesztését (ezért a nemzetközi best practicet is tanulmányoztuk), de 2013 őszén megvalósítottuk az első magyarországi mentoring kutatást, ami további inputot adott, azaz válaszaim ezekre épülnek.
A kutatásban megkérdezettek 94 százalék százaléka nyilatkozta, hogy a mentoroknak megéri a befektetett idő és energia az alábbiak miatt:
a mentor is tanult, fejlődött a folyamat hatására
új kihívást, inspirációt kapott
új kapcsolatokra, szövetségesekre tett szert a szervezetben
őszinte visszajelzést kapott, olyan információkhoz jutott, amit a mentoring nélkül nem kaphatott volna
értékteremtésként élte meg, mintha CSR tevékenységet folytatna, örömmel töltötte el, hogy segíthet
magasabb szintre emelte a tudását azáltal, hogy át akarta adni
megtiszteltetésnek élte meg, hogy mentor lehet, ami motiválta, lojálisabbá tette őt is, nemcsak a mentoráltat
A válaszolók 96 százalék százaléka esetében a szervezetüknek, a vállalatnak is megtérül az invesztíció az alábbiak miatt:
megnövekedett elkötelezettség
kisebb fluktuáció (mentoráltaknál és mentoroknál egyaránt)
lerövidült betanulási idő, hamarabb termel profitot a vállalatnak az új kolléga (az átlag 5 hét rövidülés)
javította a szervezeten belüli együttműködést, lebomlottak a silók, falak, lecsökkent a hierarchia szerepe
jobban képzett kollégák javították a cég versenyképességét
A kutatások szerint, azok a kis- és középvállalatok, ahol mentoringot alkalmaztak, 70 százalék százalékban öt évig, vagy tovább fennmaradnak, amíg, ahol nem kerül sor mentoringra, csak 36 százalék volt a túlélési arány.
Egyéni szinten a mentorok legnagyobb kihívásnak értékelték a generációs különbséget, ahol releváns volt, ott a kulturális illetve a szakmai háttérbeli eltérést.
Szervezeti szinten az alábbiakat találtuk nehézségként:
a mentoringot sokféleképpen lehet csinálni. Akkor működik jól, ha egyrészt önmaga is egy rendszer (azaz tervezetten azonosítottak a résztvevők, tudatos a párok kialakítása, van „mérési rendszer” a hatásosságra, van a mentoroknak képzés, támogatás) illetve illeszkedik más rendszerekhez (például teljesítménymenedzsment, karriermenedzsment). Ehhez pedig egy viszonylag komplex rendszert kell kialakítani (és működtetni!), ezt az invesztíciót nem minden cég vállalja, még akkor sem, ha hamar megtérül.
Nagy a kockázata annak is, ha valaki „nem szakszerűen” csinálja a mentoringot. Nagy kárt ugyan nem lehet okozni vele, ugyanakkor egy kevésbé képzett vagy tudatos mentor hosszú távra elveheti az eszköz működőképességébe vetett hitet.
Az is kockázat, ha a mentoringot nem a szervezeti teljesítménynek az egyéni hozzájárulásokon keresztül történő támogatására használják, hanem más célt szolgál (például a HR-szervezetnek fel kell mutatnia valamilyen „fejlesztést”, vagy olyan vezetőknek akarnak „elfoglaltságot” biztosítani, akiket már egyébként vezető szerepre alkalmatlannak ítéltek).
A mentoring sok szervezetben tűnhet úri passziónak. Csak olyan kultúrában érdemes alkalmazni, ahol az egyéni teljesítmény fontos, ahol ez az eszköz valóban segíti a tudásátadást, motivációt, elkötelezettséget.
KÉRDÉS:
Kérdésem a Tesco kiskereskedelmi HR-igazgatójához, Bőhm Györgyhöz szól:
Milyen jó, megosztható tapasztalatai és tanulságai vannak a Tesconak a diákok foglalkoztatása terén?
A kutatásban megkérdezettek 94 százalék százaléka nyilatkozta, hogy a mentoroknak megéri a befektetett idő és energia az alábbiak miatt:
A válaszolók 96 százalék százaléka esetében a szervezetüknek, a vállalatnak is megtérül az invesztíció az alábbiak miatt:
A kutatások szerint, azok a kis- és középvállalatok, ahol mentoringot alkalmaztak, 70 százalék százalékban öt évig, vagy tovább fennmaradnak, amíg, ahol nem kerül sor mentoringra, csak 36 százalék volt a túlélési arány.
Egyéni szinten a mentorok legnagyobb kihívásnak értékelték a generációs különbséget, ahol releváns volt, ott a kulturális illetve a szakmai háttérbeli eltérést.
Szervezeti szinten az alábbiakat találtuk nehézségként:
KÉRDÉS:
Kérdésem a Tesco kiskereskedelmi HR-igazgatójához, Bőhm Györgyhöz szól:
Milyen jó, megosztható tapasztalatai és tanulságai vannak a Tesconak a diákok foglalkoztatása terén?
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?