Aki válaszol: Csépai Martin
HR Szubjektív rovatunkban Csépai Martin, a Deloitte HR Tanácsadási Üzletág vezetője kérdez, miután válaszolt Friedl Zsuzsa, a Magyar Telekom Chief People Officerének kérdésére: Miért érdemes adatalapú megközelítést használni a HR-ben és hogyan segítenek az adatok a stratégiai döntésekben?
Az utóbbi években a vállalatokban megfigyelhető transzformációk egyik kiemelt területe az adatalapú működés masszív térnyerése, ezt számos kutatás, többek között Deloitte-os globális és régiós felmérések is megerősítették. Ide tartozik a „big data”-ban rejlő üzleti lehetőségek kiaknázása, mesterséges intelligenciával támogatott adatelemzési algoritmusok alkalmazása, kognitív megoldások bevezetése… és még hosszan lehetne sorolni a kapcsolódó, időnként már-már „elcsépelt” irányokat. Számos vállalati terület működésére - legyen szó értékesítésről, ügyfélmenedzsmentről, termelésről, de akár az IT-ról vagy a pénzügyről – markáns hatást gyakorolnak ezek a trendek, jelentős mértékben átalakítva azokat.
Ehhez képest a HR mintha egy kis lemaradásban volna, legalább is Magyarországon: néhány kiemelkedő példától eltekintve kevésbé tapasztaljuk, hogy a stratégiai HR területeken - mint a toborzás-kiválasztás, megtartás és ösztönzés, képzés-fejlesztés, utánpótlás-tervezés - a HR funkciók figyelemfelkeltő újításokkal, adatalapú megoldásokkal állnának elő. Ami véleményem szerint azért baj, mert ez a HR terület szervezeten belüli reputációját, stratégiai megítélését erodálja: ha minden más szakterület öles léptekkel halad az adatalapú működés irányába, a HR viszont lemarad, az komoly kérdéseket vethet fel a HR jövőjére nézve.
Persze az alapok azért jellemzően – legalább részben – megvannak: sok vállalatban készül havi-negyedéves rendszerességgel HR dashboard, amely kulcs HR mutatók aktuális szintjét ill. időbeli alakulását prezentálja, de standard gyakorlatnak tekinthető a munkavállalók megkérdezése elkötelezettségi felmérés és egyéb kérdőíves vizsgálatok, vagy akár az exit interjúk formájában, amelyek mind adatokat és információt szolgáltatnak, de csak a múltra vagy a jelenre vonatkoztatva.
Ami viszont tapasztalatunk szerint kevésbé jellemző, az a HR-nél a munkavállalókkal, vagy akár a pályázókkal kapcsolatban rendelkezésre álló adatok tudatos, prediktív, jövőbeli trendeket, kezelendő kihívások feltárását célzó elemzése. A kulcsszó a prediktív: igazi érték abban van, ha a HR az üzleti vezetőket olyan meglátásokkal, várhatóan bekövetkező események előre jelzésével tudja támogatni, amelyek megelőző, problémamegoldó vagy az eredményességet növelő intézkedések alapjául szolgálnak.
Hogy mi ennek az oka? Valószínűleg – ahogy más esetben is – több faktor kombinációja, amiből kettőt mindenképpen kiemelnék: egyrészt a támogató HR IT rendszerek fejlett(len)ségi szintje és töredezettsége (túl sok különálló rendszerben vannak tárolva HR adatok), másrészt a HR csapatokban a data science, adatelemzési és –feldolgozási kompetenciák hiánya.
És hogy miért érdemes mégis a HR-nek invesztálnia az adatalapú működésbe (a belső reputációs kockázat kezelésén túl)? Egyrészt, segítheti a közös nyelv erősítését az üzleti vezetőkkel – akik sokkal inkább „számokban gondolkodnak” -, ezen keresztül pedig a stratégiai támogató szerep erősebb betöltését és demonstrálását. Másrészt olyan haladó megoldásokat lehet az adatokra építeni, amelyek az üzleti vezetők számára tudnak „aha élményt” adni, másrészt a HR csapat munkáját tudják eredményesebbé tenni.
Gondoljunk arra, milyen jó lenne magas megbízhatósággal tudni, hogy kik azok a munkavállalók – mondjuk a felső 5-10% -, akiknél a legmagasabb a kockázata annak, hogy a következő 3-6 hónapban elhagyják a céget, és akikkel így proaktívan, célzottan megelőző jelleggel foglalkozhatna a vezetőjük, megerősítendő maradási hajlandóságukat. Vagy akár azt, hogy egy pozícióra történő direkt keresés során kik azok a lehetséges jelöltek, akik a legnagyobb valószínűséggel nyitottak lesznek a megszólításra, így csökkentve a pozíció betöltési idejét, és hatékonyabbá téve a recruiter munkáját.
A jó hír az, hogy ez ma már nem utópia, a fenti példákhoz hasonló megoldások léteznek: többek között a Deloitte világban és azon belül Magyarországon is számos modell, applikáció, technológiai megoldás született, amelyeket sikerrel vezettünk be ügyfeleinkkel közösen.
Természetesen nagyon fontos, hogy az egyébként rendelkezésre álló, munkavállalókhoz kapcsolódó adatokat a HR (és a munkáltató) etikusan, a munkatársi bevonzás, megtartás és ösztönzés érdekében használja fel. Ennek a pozitív hozzáállásnak a mentén a HR működés adatalapúságának erősítése lehet a mi szakmánk egyik meghatározó transzformációs potenciálja az elkövetkező években.
Kérdésem Erdei Katalinhoz, a Richter Gedeon Nyrt. HR igazgatójához szól:
Milyen üzleti és szakmai előnyei lehetnek egy modern, átfogó, integrált HR IT megoldás bevezetésének a vállalatban?
- 2026.01.28Vezetés- és szervezetfejlesztés szakmai konferencia Bokor Attila Aranykalitkában című kutatásának harmadik fejezetéhez érkeztünk, amely ötven vezetői életúton keresztül három évtized szervezeti és vezetői tapasztalatát mutatja be. Az OD Partner is mérföldkőhöz érkezett: 30 évesek lettünk. Kinyitjuk szakmai műhelyünket és megosztjuk, hogyan gondolkodunk vezetésről, szervezetről, és aktuálisan milyen témákban mélyedünk el.
Részletek
Jegyek
- 2026.01.29Bértranszparencia irányelv és diszkrimináció-tilalom Szakmai képzés a bértranszparenciáról és a diszkriminációról HR szakembereknek és vezetőknek. Készüljön fel munkajogászainkkal az EU új bérátláthatósági szabályaira!
Részletek
Jegyek
- 2026.02.11HR 2026 – kevesebb mozgástér, nagyobb elvárások? - Mit léphet a HR, ha mégis üzleti hatást akar elérni? Egy intenzív, interaktív délelőtt HR- és vállalati vezetőknek, ahol nagymintás regionális kutatások eredményeit mutatjuk meg: hol tart a magyar HR, és milyen 3–5 prioritással lehet 2026-ban is mérhető üzleti hatást elérni. Kerekasztal és kiscsoportos munka várja a HR-vezetőket a HR öt kritikus területén, felkészülve 2026 legtöbbet hozó HR-fejlesztéseire.
Részletek
Jegyek
- 2026.03.18Six Sigma Green Belt képzés A KÉPZÉS CÉLJA: A tréning résztvevői megismerik a TQM-ben, mint menedzsmentrendszerben rejlő lehetőségeket. A tréning résztvevői gyakorlati jártasságra tesznek szert a 6 Sigma módszertan alkalmazásában, és képesek lesznek önállóan 6 Sigma projekteket vezetni a vállalatuknál.
Részletek
Jegyek
Hogyan tudják összehangolni a vállalatnál a különböző generációk elvárásait, igényeit? HR Szubjektív rovatunkban Lambert Andrea, a Maxon Motor... Teljes cikk
A vezetés nem valami jól megérdemelt jutalom, hanem szakma. Minek a megnyilvánulása a mikromenedzsment, amikor egy vezető mindent egy kézben akar... Teljes cikk
A munkavállalók rettegték, az érdekképviseletek támadták, a munkáltatók visszaéltek vele –sommásan talán így lehetne leginkább jellemezni a... Teljes cikk
- Kiderült, mi számít ma leginkább a munkaerőpiacon – nem a végzettség az 3 hónapja
- A nő, aki megmutatta: az álommelót nem megtalálni, hanem kitalálni kell 3 hónapja
- Miért utálják mindenhol a HR-t – és miért nélkülözhetetlen mégis? 3 hónapja
- Munkahelyi mentális egészség: mit tesz a cég, és mi a felelőssége? 4 hónapja
- Mit lehet tenni az elöregedéssel járó tudásvesztés ellen? 5 hónapja
- Hogyan fog tíz év múlva működni a cég, ha kirúgják a fiatalokat? – kiakadt a vezető 5 hónapja
- AI-generáció: mi lesz, ha a diákok már nem tanulnak meg írni és gondolkodni? 5 hónapja
- Hogyan formálható értékké az irodai jelenlét? 6 hónapja
- A munkavállalók új luxusa: a radikális rugalmasság a gyártó szektorban? - így látja a fejvadász 7 hónapja
- Szórakoztató agytornák: fejleszd az elméd játékosan! 8 hónapja
- Üvegplafon a ma munkavállalójának: még mindig van vele dolgunk? 8 hónapja
A tudás törvényei: a megértés kulcsa