Áldás vagy átok? - A mesterséges intelligencia lesz a kiégés elleni csodafegyver?

Amióta 2022 novemberében a ChatGPT mindenki számára elérhető, a munkavállalók özönlenek a platformra. A közösségi média tele van tippekkel arra vonatkozóan, hogyan lehet az AI-eszközöket beépíteni a munkafolyamatokba, és néhány kutatás már azt is kimutatta, hogy a generatív AI termelékenységi csúcsokat és nagyobb munkahelyi elégedettséget eredményez. A Microsoft 2023-as Work Trends kutatása is azt mutatja, és azt sugallja, hogy az AI-eszközök könnyíteni fognak a munkaterheken, és segíthetnek a munkavállalóknak a kiégés kezelésében. Úgy tűnik, sok dolgozó egyetért ezzel. A UiPath vállalati automatizálási szoftverekkel foglalkozó cég több mint 6000 válaszadó körében végzett globális felmérésében a megkérdezettek 58%-a mondta azt, hogy az automatizálás képes kezelni a kiégést és javítani a munkahelyi kiteljesedést.

A szakértők szerint a kiégés még mindig széles körben elterjedt munkahelyi probléma. Sokan ígéretes fejleménynek tartják, hogy ezek az egyre népszerűbb eszközök automatizálhatják a hétköznapi, időigényes feladatokat. Ugyanakkor fenntartásaik is vannak az eszközökkel szemben. Miközben a dolgozók az AI-eszközöket a termelékenység növelésére használják, nem világos, hogy a könnyített munkaterhek és a kevesebb fáradság lehetővé teszik-e számukra, hogy fellélegezzenek, vagy egyszerűen csak újabb feladatokat vesznek a nyakukba - írja a BBC.

Sok szakértő egyetért abban, hogy az olyan munka, mint az e-mailek megválaszolása és a megbeszéléseken való részvétel, hozzájárul a kiégéshez. "Az embereknek most sokkal több ismétlődő munkát kell elvégezniük" - mondja Ed Challis, a UiPath AI-stratégia vezetője. Challis úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia eszközei képesek csökkenteni a munkaterhet. "Tényleg olyan lesz, mintha mindenkinek lenne egy személyi asszisztense. Így a munkahelyünkön végzett ismétlődő munka nagy része eltűnik majd" – mondja. Bár még túl korai lenne tudni, hogy az AI-eszközök pontosan milyen hatással lesznek a munkahelyre, a bostoni székhelyű National Bureau of Economic Research nonprofit szervezet által készített kutatás eredményei a technológia termelékenységnövelő hatásaira engednek következtetni.

A Stanford Egyetem és a Massachusetts Institute of Technology (MIT) munkatársai 14%-os termelékenységnövekedést regisztráltak az AI chat-asszisztenssel dolgozó ügyfélszolgálatosoknál. Az AI asszisztens csökkentette a különbséget a legjobban és legrosszabbul teljesítők között, és felgyorsította az új alkalmazottak betanítását is. A tanulmány szerint egy mindössze két hónapos tapasztalattal rendelkező ügyfélszolgálati ügyintéző, akit az AI asszisztens segített, ugyanolyan jól teljesített, mint egy hat hónapos tapasztalattal rendelkező, egyedül dolgozó ügyintéző.  A hosszú távú eredmények - például a kiégés mérséklése - kilátásai azonban nem ilyen egyértelműek. Danielle Li, a tanulmány egyik szerzője egyetért azzal, hogy az AI-eszközök segíthetik a termelékenységet és csökkenthetik a munkaterheket, de nem tudja megjósolni, hogy ezek a tényezők pontosan hogyan hatnak majd a munkavállalókra.

"Ha az időm nagy részét valami unalmas dologgal töltöttem, és most érdekesebb dolgokat csinálok, az a kiégés szempontjából jó lehet" - mondja Li, az MIT Sloan School of Management technológiai innováció, vállalkozói és stratégiai menedzsment docense. "De nem világos, hogy a nagyobb termelékenység azt jelenti-e, hogy valóban többet pihenünk. Lehet, hogy csak arról van szó, hogy ezek a dolgozók többet tudnak egy adott nap alatt dolgozni"." Li azt is felveti, hogy ha a dolgozók termelékenyebbek lesznek, a munkáltatók úgy dönthetnek, hogy csökkentik a létszámukat, tovább növelve az egyéni munkaterhelést. „A munkaadóknak nagyon könnyű folyamatosan emelni a lécet. A kiégés továbbra is szervezeti probléma marad, és bár a technológia hatással lehet rá, a megoldás módja végső soron a munkaadón múlik. A mesterséges intelligenciát használhatjuk a kiégés enyhítésére, de használhatjuk arra is, hogy sokkal, de sokkal rosszabbá tegyük" - mondja Li. Szerinte a cégek választhatnak: vagy osztoznak a megnövekedett termelékenységből származó előnyökön, például a munkaidő csökkentésével, vagy teljes mértékben a végeredményre koncentrálnak. "Ez egy gyorsító gomb, amelyet megnyomhatunk, és a vállalatok csak nyomogathatják tovább " - mondja Li.

fotó: unsplash

Yehuda Baruch, a Southamptoni Egyetem üzleti karának menedzsmentprofesszora egyetért azzal, hogy az AI-eszközök nem jelentenek csodaszert a kiégés megoldására. Azt jósolja, hogy az AI-nak köszönhetően sok olyan munkára nem lesz majd szükség, amit ma még ember végez, és a többi dolgozó többnyire kreatív és innovatív feladatokra fog koncentrálni. Baruch azonban rámutat egy másik problémára is: a szakértők szerint a kiégést nem csak a túlhajszoltság vagy az ismétlődő feladatok okozzák. Egy 2021-es, Baruch és kínai és hongkongi tudósok által készített tanulmány eredményei azt mutatták, hogy a vendéglátásban dolgozók nagyobb valószínűséggel égtek ki, amikor szorongtak amiatt, hogy a mesterséges intelligencia átveheti a munkájukat. "A kiégésnek sokféle formája lehet" - mondja Baruch. "Amikor azt látod, hogy az összes tudásodat és készségedet, amit éveken át szereztél, egy gép végzi el, az frusztráló. Ezt a kiégést nem az fogja okozni, hogy túl sok a tennivaló, hanem az aggodalom, hogy már nincs rád szükség, ami hasonlóan megviselhet.”

Christina Maslach és Michael Leiter pszichológusok a The Burnout Challenge című könyvükben a kiégést úgy írják le, hogy a jelenség nem egyetlen tényező eredménye, hanem a kimerültség, a cinizmus és az eredménytelenség komplex keveréke. A kiégés általuk azonosított hat különböző oka közül a túlhajszoltság csupán az egyik. Az UiPath kutatás szerint a munkavállalók a kiégés különböző kiváltó okairól is beszámolnak. Bár sok válaszadó a kiégés legalább egyik forrásaként a túlterheltség olyan gyakori tényezőit jelölte meg, mint a "túl sok munkaidő" (40%) és a "túl sok megbeszélés vagy hívás" (25%), de a munkahelyi kultúrát, például a "vezetőség nyomását" (39%) és a munkahelyi bizonytalanságot is említették.

Végső soron a szakértők úgy vélik, hogy a munkáltatóknak jelentős szerepük lesz abban, hogy a mesterséges intelligencia hogyan javíthatja a munkavállalók mentális egészségét - például, hogy több feladattal terhelik-e a munkavállalókat, és csökkentik-e a létszámot. Ez a bizonytalanság pedig - függetlenül attól, hogy a dolgozóknak mennyivel kevesebb unalmas, ismétlődő munkát kell végezniük- már önmagában is hozzájárulhat a kiégéshez.

Ahogy Baruch mondja: "Az AI áldás lehet, de átok is lehet".

BBC

fotó: unsplash