Amihez a munkaerő-kölcsönzők értenek

Az LMP népszavazási kezdeményezésében két kérdést a munkavállalók, egyet pedig az álláskeresők jogainak védelmében fogalmazott meg, nincs ebben semmi furcsa, hiszen a munka világa a politikai küzdőtér közepére tolódott az elmúlt években. Kevés szó esik azonban arról, hogy történnek a munkavállalók számára kedvező változások is, hogy ne menjünk messzire, az új Munka Törvénykönyvében van erre példa.

A dolgozók jogsérelmei kapcsán "elővett" fekete bárány, a munkaerő-kölcsönzés rendre negatív színben tűnik fel a sajtóban, mintha csak a munkavállalók kínzására találták volna ki. Egy-egy nagyobb botrány, milliárdos adótartozás nem védhető, ahogy más gazdasági ágazatban sem, viszont a szakszervezetek folyamatos kritikája sok esetben a kölcsönzés létének jogosságát kérdőjelezi meg, kevéssé indokolható módon. A kölcsönzés negatív megítélésére okot adhat az is, hogy egy időben a vállalatok saját kölcsönző cégeket alapíthattak és "magukkal" szerződtek, ezért furcsállta a kölcsönző szakma, hogy az új Mt. szerint ez a lehetőség ismét megjátszható lesz.

Látrányi Bea, a Job and Career Kft. vezetője úgy látja, hogy nem volt az elmúlt években pozitív kommunikáció sem a kölcsönbeadók, sem a kölcsönvevők részéről és maguk a kölcsönzött munkavállalók sem hangoztatják a jó tapasztalataikat. Pedig mind a három oldalon jelentős erő áll: ezer fölötti a kölcsönző cégek száma és évente 130-160 ezer embert foglalkoztatnak körülbelül 2-3000 partnerüknél ma Magyarországon, tehát lenne mód az előnyök hangoztatására. Látrányi szerint a kölcsönzést és kölcsönbeadókat zömében tisztességes vállalkozók képviselik, bár előfordul néhány "szerencselovag", mint minden ágazatban, viszont az elmúlt évek törvényi szigorításai, ellenőrzései az ő lehetőségeiket is beszűkítik, mérséklik.

Arról viszont kevesebb szó esik, amihez a kölcsönzők jobban értenek, mint mások és a munkavállalóik is hasznát látják. Az biztosan állítható, hogy a válságban talpon maradó kölcsönző cégek többségénél a HR-es munkát magasabb színvonalon végzik, mint néhány kis- és középvállalatnál. Arra szerződtek, ami másnak nem megy: megfelelő szakembereket állítanak munkába a lehető leggyorsabban.

A kölcsönzés akkor működik jól, ha a munkavállaló nem azt érzi, hogy ő ideiglenes, "bérelt" dolgozó, fontos, hogy ugyanúgy bánjanak vele, foglalkoztassák, juttatásai azonosak legyenek a saját dolgozókéval. Látrányi Bea szerint ez akkor valósul meg, ha a kölcsönbeadó HR-es és munkaügyi munkatársai felkészültek, jól kommunikálnak és aktív kapcsolatban vannak a dolgozókkal, valamint a partnercég gondoskodik a béreltek integrálásáról, azonos szociális feltételekről, körülményekről ---- fejtette ki.

Tehát a kölcsönzött munkavállalók magas szintű szakmai tudással rendelkező HR-es csapatokkal dolgoznak együtt. A kölcsönzők HR-esei a nagyobb létszámok és a különféle gazdasági ágazatokban működő cégekkel fenntartott kapcsolatok miatt gyakrabban találkoznak egyedi munkaügyi helyzetekkel, ami ritkábban fordul elő a vállalati HR területén. ---- Előfordul, hogy a bérbeadó munkatársa HR vagy munkaügyi tanácsadással, segítségnyújtással támogatja akár a kölcsönvevőt akár a munkavállalót. Mi rendszeresen képezzük munkatársainkat, legutóbb interjútechnikai és időgazdálkodás tréningeken vettek részt, angolnyelv-tudásukat is fejlesztjük, hogy munkájuk megfeleljen az egyre növekvő elvárásoknak ---- mondta el Látrányi Bea.

A kölcsönvevők és a munkaerő-kölcsönzők HR-eseinek együttműködését persze a közös érdek mozgatja, fontos a jó kapcsolat, a gördülékeny munkavégzés. A súrlódások általában abból adódnak, hogy a vállalatok gazdasági érdekei, lehetőségei, költségkerete év közben változhatnak, és a vállalati HR-eseknek cégük érdekeit kell képviselniük. A szakember szerint elsősorban ezért lehet eltérés a két fél korábbi megállapodása között. A kölcsönbeadók természetesen gyakran érvelnek a kölcsönzöttek megtartásáért, amivel sok esetben a kölcsönvevői HR is azonosul, illetve sokszor átvesznek bérelt dolgozót állandó státuszba, mert elégedettek a kölcsönzött munkavállalóval és a kölcsönző cég munkájával ---- tette hozzá.

Az együttműködést nehezíti Látrányi szerint, hogy a törvényi szabályozás a kölcsönbeadóra hárítja a kötelezettségek 90 százalékát, ugyanakkor a jogok 90 százaléka a kölcsönvevőnél van, ami aránytalanságot szül. A felek viszonyában meghatározó változás, hogy a vállalatok gyakran tendereztetik a kölcsönzőket, melyek ilyenkor szigorú kiválasztási szűrőkön mennek át. A kölcsönbeadóknak is egyre körültekintőbben kell választaniuk, kivel akarnak, tudnak együttműködni, ami a kölcsönzött munkavállalók érdeke is.

Látrányi Bea kiemelte, a legfontosabb a bizalom, a három érintett fél együttműködése csak így lehet hosszú távú. A gazdasági válság első hullámában, ha leépítésre kerül a sor, a béreltektől könnyebben megváltak, de ez a folyamat a rugalmas foglalkoztatásra történő átállás miatt megfordult, a kölcsönzés ismét népszerű lett. ---- Új trend, hogy a vállalatok sok esetben a jobban teljesítő bérelt dolgozót tartják meg, nem a gyengébb színvonalon teljesítő saját munkaerőt, ez pozitív változás ---- mutatott rá Látrányi Bea.