Amit a munkavállalói költségek megtérítéséről tudni érdemes
A munkavégzéssel összefüggésben a munkavállalónak költségei merülhetnek fel. A munkavállaló ugyanis a munkavégzéshez kapcsolódóan használhatja az autóját vagy például a saját telefonját. Az Mt. 51.§ (2) bekezdés ezzel összefüggésben kimondja, hogy a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak azt a költségét, amely a munkaviszonybeli kötelezettségek teljesítésével indokoltan felmerül. Ennél a rendelkezésnél az „indokoltan” szón van a hangsúly, hiszen nem minden költség viselése tolható át a munkáltatóra csupán azon költségeké, amelyek nélkül a munkaviszonybeli kötelezettségemet nem tudtam volna teljesíteni, és amely költségek a munkáltató érdekében merültek fel.
Tegyük például fel, hogy felhív egy ügyfél, akit vissza kell később hívnom. Amennyiben a mobiltelefonomról hívom vissza az ügyfelet, abban az esetben mondhatja azt a munkáltató, hogy a vezetékes munkahelyi vonal rendelkezésemre állt, így a költség nem szükségszerűen merült fel. Abban az esetben ugyanakkor, amennyiben egy külföldi ügyfelet sürgősen vissza kell hívnom a szabadságom alatt, hivatkozhatok arra, hogy a költség szükségképpen, a munkáltató érdekkörében merült fel. Amennyiben a térítés ennek ellentételezésére irányul, abban az esetben nem munkabérről azaz, köznapi értelemben nem jövedelemről beszélünk, hanem költségtérítésről. Abban az esetben pedig, amennyiben a költségtérítés a költségek összegétől elszakad, már a munkabérre vonatkozó munka- és adójogi szabályokat kell alkalmazni (BH2008.73). Az Mt. 51.§ (1) bekezdés alapján a felek abban is megállapodhatnak, hogy a munkavégzéshez szükséges feltételeket (telefon, laptop) a munkavállaló biztosítja. Ebben az esetben is áll ugyanakkor az a munkáltatói kötelezettség, hogy az ezekhez kapcsolódó költségek a munkáltatót terhelik. Ez ugyanis egy olyan jellegű alapvető munkáltatói kötelezettség, amelytől érvényesen eltérni munkaszerződésben vagy külön megállapodásban nem lehet.
Tanfolyam, belépőkártya, munkaruha költségei
Egyre több olyan munkaszerződést látni, melyben a felek abban állapodnak meg, hogy amennyiben a munkaviszony meghatározott időpont vagy időtartam előtt megszűnik, abban az esetben a munkavállaló köteles megtéríteni az alkalmazásával összefüggésben felmerülő költségeket vagy azok egy részét. Ezzel összefüggésben szükséges rögzíteni, hogy az általános szabálynak megfelelően ezen költségek viselése is a munkáltató és nem a munkavállaló kötelezettsége. A munkavállalóra legfeljebb a számára átadott eszközökben okozott kárt lehet áthárítani feltéve, hogy erre az Mt. kártérítésre vonatkozó rendelkezései alapján lehetőség van. Ilyen a gyakorlatban csupán szélsőséges esetekben képzelhető el. Kárigény érvényesítése esetén ugyanakkor a munkáltató kötelezettsége a munkavállalói kötelezettségszegés, az un. felróhatóság, a kár, valamint az ok-okozati összefüggés bizonyítása. A munkáltató ráadásul a kárigényét fő szabály szerint bírósági úton és nem önhatalommal érvényesítheti. Ismételten rá kell arra mutatni, hogy az Mt. hatályos szabályaitól sem a munkaszerződés, sem pedig a felek megállapodása a munkavállaló hátrányára nem térhet el.
A belföldi kiküldetés költségei
Az Mt. előbb ismertetett általános szabályát egészíti ki belföldi kiküldetés esetére a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítéséről szóló 437/2015. (XII.28.) korm.r., mely kimondja, hogy a munkavállalónak többletköltségei fedezésére a kiküldetés tartamára munkabérén felül napidíj jár. Ezt a napidíjat számlával igazolt összegként vagy átalányként lehet elszámolni. Az elszámolás feltétele, hogy a kiküldetés időtartama a 6 órát meghaladja, illetve a kiküldött munkavállaló a kiküldetés helyén ellátást ne kapjon. Átalányként a munkavállaló napi 500 forint összegre jogosult. A munkáltató azt is megteheti, hogy nem napi költségtérítést, hanem havi átalányt fizet a munkavállalónak. Ezt a napi átalány és az átlagos havi kiküldetések alapján kell kiszámolni. Belföldi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árufuvarozóként foglalkoztatott magánszemély részére adható napidíj átalány összege 3.000 forint, feltéve, hogy a munkáltató a kiküldetés többletköltségeire más juttatást nem ad, valamint hogy a munkáltató nem él az 500 forintos napi átalány lehetőségével.
A külföldi kiküldetés költségei
Külföldi kiküldetés esetében is onnan kell kiindulni, hogy a munkáltató a munkaviszonyból eredő kötelezettségek teljesítéséhez kapcsolódó szükséges költségeket (szállás, étkezés, utazás) köteles megtéríteni. Külföldi kiküldetés esetén ugyanakkor a törvény nem határoz meg olyan átalány összeget, melyre a munkavállaló jogosult lenne. A külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló 285/2011. (XII.22.) korm.r. csupán azt fekteti le, hogy mekkora az az összeg, amit a munkáltató igazolás nélkül elszámolni jogosult. Ennek mértéke az Szja tv. rendelkezéseivel összhangban nemzetközi árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott magánszemély esetében napi 60 EUR, egyéb esetekben pedig a napidíj 30 százaléka, legfeljebb azonban napi 15 EUR. Ezzel összefüggésben azonban szükséges arra rámutatni, hogy külföldi kiküldetés esetén az un. posting irányelv rendelkezéseit is alkalmazni szükséges. A külföldi kiküldetés uniós szabályait tartalmazó irányelv ugyanis valamennyi olyan szolgáltatásnyújtásra vonatkozik, amely úgy valósul meg, hogy egy tagállamban letelepedett vállalkozás ideiglenesen egy másik tagállamban nyújt szolgáltatást. Az irányelv az áru első beszerelése, összeszerelése kivételével a kiküldetés első percétől alkalmazandó, a kivételi körben ugyanakkor csak akkor, ha a kiküldetés időtartama a 8 napot meghaladja. Az irányelv értelmében külföldi kiküldetés esetén az első naptól a kiküldetés helye szerinti minimálbér, illetve túlóradíjazás alkalmazása kötelező. Nem véletlen, hogy a német minimálbér törvény elfogadását követően az addig 40 EUR összegű elszámolható költség mértékét a jogalkotó 60,-EUR összegre emelte. A napidíj ugyanis az irányelv értelmében a minimális díjazásba beszámítható, amint azt a Luxemburgi Bíróság döntése is kimondta (C-396/13.). Az uniós tagállamok munkaügyi felügyeletei ezen szabály érvényesülését élénken figyelik. S habár nem kötelező, sok esetben így ajánlott a 60 EUR összegű napidíj kifizetése.
Dr. Kéri Ádám
ügyvéd
KRS Ügyvédi Iroda
Tanfolyam, belépőkártya, munkaruha költségei
Egyre több olyan munkaszerződést látni, melyben a felek abban állapodnak meg, hogy amennyiben a munkaviszony meghatározott időpont vagy időtartam előtt megszűnik, abban az esetben a munkavállaló köteles megtéríteni az alkalmazásával összefüggésben felmerülő költségeket vagy azok egy részét. Ezzel összefüggésben szükséges rögzíteni, hogy az általános szabálynak megfelelően ezen költségek viselése is a munkáltató és nem a munkavállaló kötelezettsége. A munkavállalóra legfeljebb a számára átadott eszközökben okozott kárt lehet áthárítani feltéve, hogy erre az Mt. kártérítésre vonatkozó rendelkezései alapján lehetőség van. Ilyen a gyakorlatban csupán szélsőséges esetekben képzelhető el. Kárigény érvényesítése esetén ugyanakkor a munkáltató kötelezettsége a munkavállalói kötelezettségszegés, az un. felróhatóság, a kár, valamint az ok-okozati összefüggés bizonyítása. A munkáltató ráadásul a kárigényét fő szabály szerint bírósági úton és nem önhatalommal érvényesítheti. Ismételten rá kell arra mutatni, hogy az Mt. hatályos szabályaitól sem a munkaszerződés, sem pedig a felek megállapodása a munkavállaló hátrányára nem térhet el.
A belföldi kiküldetés költségei
Az Mt. előbb ismertetett általános szabályát egészíti ki belföldi kiküldetés esetére a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítéséről szóló 437/2015. (XII.28.) korm.r., mely kimondja, hogy a munkavállalónak többletköltségei fedezésére a kiküldetés tartamára munkabérén felül napidíj jár. Ezt a napidíjat számlával igazolt összegként vagy átalányként lehet elszámolni. Az elszámolás feltétele, hogy a kiküldetés időtartama a 6 órát meghaladja, illetve a kiküldött munkavállaló a kiküldetés helyén ellátást ne kapjon. Átalányként a munkavállaló napi 500 forint összegre jogosult. A munkáltató azt is megteheti, hogy nem napi költségtérítést, hanem havi átalányt fizet a munkavállalónak. Ezt a napi átalány és az átlagos havi kiküldetések alapján kell kiszámolni. Belföldi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árufuvarozóként foglalkoztatott magánszemély részére adható napidíj átalány összege 3.000 forint, feltéve, hogy a munkáltató a kiküldetés többletköltségeire más juttatást nem ad, valamint hogy a munkáltató nem él az 500 forintos napi átalány lehetőségével.
A külföldi kiküldetés költségei
Külföldi kiküldetés esetében is onnan kell kiindulni, hogy a munkáltató a munkaviszonyból eredő kötelezettségek teljesítéséhez kapcsolódó szükséges költségeket (szállás, étkezés, utazás) köteles megtéríteni. Külföldi kiküldetés esetén ugyanakkor a törvény nem határoz meg olyan átalány összeget, melyre a munkavállaló jogosult lenne. A külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló 285/2011. (XII.22.) korm.r. csupán azt fekteti le, hogy mekkora az az összeg, amit a munkáltató igazolás nélkül elszámolni jogosult. Ennek mértéke az Szja tv. rendelkezéseivel összhangban nemzetközi árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott magánszemély esetében napi 60 EUR, egyéb esetekben pedig a napidíj 30 százaléka, legfeljebb azonban napi 15 EUR. Ezzel összefüggésben azonban szükséges arra rámutatni, hogy külföldi kiküldetés esetén az un. posting irányelv rendelkezéseit is alkalmazni szükséges. A külföldi kiküldetés uniós szabályait tartalmazó irányelv ugyanis valamennyi olyan szolgáltatásnyújtásra vonatkozik, amely úgy valósul meg, hogy egy tagállamban letelepedett vállalkozás ideiglenesen egy másik tagállamban nyújt szolgáltatást. Az irányelv az áru első beszerelése, összeszerelése kivételével a kiküldetés első percétől alkalmazandó, a kivételi körben ugyanakkor csak akkor, ha a kiküldetés időtartama a 8 napot meghaladja. Az irányelv értelmében külföldi kiküldetés esetén az első naptól a kiküldetés helye szerinti minimálbér, illetve túlóradíjazás alkalmazása kötelező. Nem véletlen, hogy a német minimálbér törvény elfogadását követően az addig 40 EUR összegű elszámolható költség mértékét a jogalkotó 60,-EUR összegre emelte. A napidíj ugyanis az irányelv értelmében a minimális díjazásba beszámítható, amint azt a Luxemburgi Bíróság döntése is kimondta (C-396/13.). Az uniós tagállamok munkaügyi felügyeletei ezen szabály érvényesülését élénken figyelik. S habár nem kötelező, sok esetben így ajánlott a 60 EUR összegű napidíj kifizetése.
Ismerkedjen meg a Munka törvénykönyve változó szabályaival a 2016. Május 24. napján a MÜPA Üvegtermében megrendezésre kerülő foglalkoztatási rendezvényen. Az Mt. szabályainak változásán túlmenően a Kúria munkajogi gyakorlatával, a munkaügyi ellenőrzés 2015. évi tapasztalataival, a munkavállalók ellenőrzésének jogszerű módozataival, a kiküldött munkavállalókra vonatkozó változásokkal, a kollektív jogok gyakorlati alkalmazhatóságával, valamint a nők gazdaságban betöltött helyzetével is megismerkedhet.
A rendezvényen az NGM, a Kúria, a Pécsi Tudományegyetem képviselői, illetve neves szakemberek mutatják be az adott terület legfontosabb történéseit. A rendezvényről további információt, illetve a jelentkezésre vonatkozóan adatokat ezen a linken talál.
A rendezvényen az NGM, a Kúria, a Pécsi Tudományegyetem képviselői, illetve neves szakemberek mutatják be az adott terület legfontosabb történéseit. A rendezvényről további információt, illetve a jelentkezésre vonatkozóan adatokat ezen a linken talál.
Dr. Kéri Ádám
ügyvéd
KRS Ügyvédi Iroda
Egy különleges üzleti könyv jelent meg a napokban Digitális sikertörténetek címmel. 
Jön a home office sorozat az "új normálisról"?