Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő Megjelent: 1 éve

Átalakítják a munkaköröket, hogy ne kelljen többet fizetni

Jellemzően a kisebb cégek élnek azzal a trükkel, hogy átalakítják egy adott dolgozó munkakörének leírását, úgy hogy ahhoz ne kelljen szaktudás, mert akkor nem kell garantált bérminimumot fizetniük - írja a Magyar Idők.

images

images

Ahogyan a minimálbér, úgy a garantált bérminimum is emelkedett 2018 januárjában, ez utóbbi már 181 ezer forint, amit nem minden vállalkozó tud kifizetni. Így trükközniük kell, ezek egy része legális. Például számos vállalkozó úgy módosítja a foglalkoztatott munkakörét, hogy ahhoz már ne kelljen szaktudás vagy végzettség, így számukra nem kell kifizetni a magasabb bért - írja a lap.

A Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke szerint a dolgozóknak nem szabadna aláírni a munkakörök módosítására vonatkozó szerződésmódosítást. A munkaerőhiány és a végkielégítési kötelezettség miatt valószínűleg nem rúgnák ki emiatt a munkavállalót, de ha mégis egészen biztosan talál az adott környéken, akár ugyanabban az ipari parkban munkát. A jelenség az északi régiókban elterjedtebb, beleértve a dunántúli, a középső, valamint a tiszántúli megyéket is.

Jellemző az is, hogy az új munkatársakat magasabb bérért veszik fel, mint az évek óta ott dolgozókat, ami bérfeszültségekhez vezet. A bónuszok fizetése sem a legjobb módszer, ugyanis valahol már betegszabadságra se mennek el emiatt. Több helyen ugyanis a munkaadó viszonylag alacsony alapbért fizet és annak fényében, hogy a munkavállaló mennyit hiányzott 10-30 ezer forintos bónuszt fizet.

Vannak olyan vállalatok, ahol jelenléti bónusz az első hónapban 10 ezer forint, ha valaki egyetlen napot sem hiányzik, a következő hónapban már 20 ezer és havonta emelkedik. De ha valaki hiányzik, akkor rögtön visszaesik a 10 ezer forintos összegre.

Továbbra is feszültséget jelentenek a külföldi vendégmunkások is, akik ugyanannyi fizetést kapnak, mint a hazaiak, de amellett lakhatási, utazási támogatás is jár nekik.

Még mindig jellemző, hogy a minimálbéren felüli összeget a munkavállaló zsebbe kapja.

A Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke azt nyilatkozta ezek egy része valóban nem jogsértő, de semmiképp sem segíti a munkaerőhiány csökkentését, vagy a munkaerő elvándorlását.

Fotó: Pixabay
Magyar Idők
Follow hrportal_hu on Twitter

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár