Az Aldi olcsó, a probléma pedig megoldható - munkavállalói útmutató a jog- és érdekérvényesítéshez

Okos és ne okoskodó legyen a munkavállaló

A munkaviszonyban a feleket az Mt. 6. §-a alapján együttműködési kötelezettség terheli. Nem kell azonban ahhoz jogi előírás, hogy automatizmussá váljon, hogy a problémák megoldását meghatározott, bevált módszerek segítségével oldjuk meg. Az első lépés pedig minden esetben az, hogy tisztázzuk a probléma mibenlétét. Amennyiben nem értjük például a bérpótlék számítás módját, vegyünk igénybe ehhez szakembert. Ezzel egyidejűleg a munkáltatótól is időpontot kérhetünk, és vele is tisztázhatjuk a felmerült kérdést. Számos esetben előfordul, hogy a vitás kérdés mögött ugyanis pusztán félreértés vagy félinformáció húzódik meg. Akármi is legyen azonban a vitás kérdés mögötti ok, nem kell vitát generálni, amíg nem vagyunk minden részlettel tisztában.

A joghoz és a gyógyításhoz mindenki ért, de azért van aki jobban

Amennyiben olyan munkajogi problémánk van, amellyel nem tudunk magunk megbirkózni, célszerű segítséget igénybe venni. A segítség ugyanakkor soha ne baráti vagy kollegiális tanács legyen. Általános emberi dolog ugyanis, hogy a saját helyzetünket az átlagosnál rosszabbnak, a környezetünk segítségét pedig hasznosabbnak értékeljük, mint amilyen az a valóságban. Ennek következtében a munkavállalók fejében számos olyan téveszme rögzül, amely később konfliktusok értelmetlen forrásává válik. Ilyen például az, amikor a munkavállaló figyelmét felhívják arra, hogy kapnia kellene délutáni pótlékot, holott azt a törvény nem is ismeri. Tudatosítsuk magunkban azt a szabályt, hogy a joghoz az ért, aki azt tanulta. Szakemberek segítségét keressük tehát, és kerüljük az internetes segítőket, áltanácsadókat, akik jogi végzettséggel nem is rendelkeznek. Kik is tehát a szakemberek? Elsősorban az ügyvédeket emelném ki azzal, hogy mint minden szakmában, itt is vegyes a felhozatal. Az ügyvédi szolgáltatások azonban nem olcsóak, így érdemes az ingyenes vagy lényegében ingyenes szolgáltatásokat is számba venni. Léteznek ingyenes jogsegélyszolgálatok, értékes segítséget nyújthatnak a szakszervezetek, valamint sok esetben a munkaügyi felügyelet eljárása is kezdeményezhető. Nézzük ezeket egyenként:

1. Nemzetgazdasági Minisztérium ügyfélszolgálata

Az első lehetőséget a Nemzetgazdasági Minisztérium képviseli, amelyik munkajogi ügyfélszolgálatot működtet. Habár nem rendelkezem ennek működésével összefüggésben gyakorlati tapasztalattal, érdemes lehet ezt a lehetőséget is igénybe venni. Az ügyfélszolgálat telefonon keresztül a 06-1-795-7977-es számon, hétfő-csütörtök: 9.00-15.00, péntek: 9.00-13.00 óra között, elektronikus úton pedig az [email protected] email címen érhető el.

2. Jogpont(ok) Hálózat

A JOGPONT projektek évek óta hatékony segítséget nyújtanak a munkaviszonnyal összefüggő viták rendezésében, jogi tanácsadásban. A szolgáltatás egy újabb projekt keretében további 3 éven át - 2019. június 30-ig - nyújt jogi segítséget a rászorulóknak. Ezen rendszer része lesz egy Alternatív Vitarendezési Szolgálat is, amelynek a felállítása jelenleg folyamatban van. A projekt keretében a korábbiakhoz hasonlóan nem csupán a munkajog, hanem más egyéb területeken (cégjog, TB jog, adójog) is jogi segítséget lehet kérni. A projekteket működtető országos munkáltatói érdekképviseletek és szakszervezetek - ÁFEOSZ-COOP Szövetség, IPOSZ, OKISZ, KISOSZ, Munkástanácsok Országos Szövetsége, ÉSZT - gyakorlott jogászokkal dolgozó rendszert állítottak fel, amelyben több formában vehető igénybe szolgáltatás, így személyesen vagy akár elektronikusan is segítséget kaphat az érdeklődő jogi kérdése, problémája kezelésében. A szolgáltatás ezen a linken érhető el.

3. Szakszervezetek, mint az érdek- és jogérvényesítés legfőbb szervei

A jog és érdekvédelem leghatékonyabb módja azonban az, amennyiben a munkavállaló szakszervezeti tagként, egy nagyobb közösség részeként lép fel érdekei védelmében. A szakszervezeti tagság több előnnyel is jár. Egyrészt a tagság létszáma alapján a szakszervezet, mint érdekképviselet számos olyan ügyben is érdekeket tud érvényesíteni, amelyben az egyes munkavállaló önmagában súlytalan.

Erre példa az országos érdekegyeztetés területe, amelyen keresztül a munkajogi szabályokon kívül például az egészségbiztosítási vagy akár a nyugdíjra vonatkozó szabályokat is alakítani tudják. Erre azonban csupán akkor van lehetőség, amennyiben a szakszervezet kellő taglétszámmal rendelkezik. Ezen túlmenően a szakszervezet természetesen az egyes, konkrét viták megoldásához szakmai tanácsadással, valamint képviselettel is hozzá tud járulni. A havi néhány ezer forintos ráfordítás pedig elenyésző összeg ahhoz képest, amekkora segítséget baj esetén nyújtani tudnak. A szakszervezet ráadásul mindig karnyújtásnyira van, ami a többi jogsegély formáról nem mondható el.

4. Munkaügyi ellenőrzés

A munkaügyi ellenőrzés Magyarországon magas szakmai színvonalon folytatja a tevékenységét. Azért erre tértem azonban ki utoljára, mert úgy gondolom, hogy ez ultima ratio azaz, végső eszköz csupán. Nem célszerű ráadásul a felügyelet egyébként is szétforgácsolódó energiáit olyan panaszokkal lekötni, melyek annak közreműködése nélkül is megoldhatóak lennének. Amennyiben mégis eljárást szeretnénk, a következőket kell tudnunk: a munkaügyi felügyelet többszöri átszervezést követően a kormányhivatalok kötelékében található. Vizsgálja többek között a munkaviszony létesítésével, az ún. sérülékeny csoportok (nők, fiatalok, megváltozott képességű munkavállalók) foglalkoztatásával, a munka- és pihenőidővel, a munka díjazásával, valamint a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos munkajogi előírások teljesülését. Amennyiben ezen területekkel összefüggésben bejelentést tennénk, meg kell jelölni a bejelentéssel érintett személy, gazdálkodó szervezet nevét, lakcímét, székhelyének címét, a munkavégzés helyét, címét, a bejelentés tárgyát, a probléma részletes leírását, továbbá a bejelentés szempontjából lényeges körülményeket. A tényállás tisztázásához célszerű megadni a panaszos, illetve bejelentő személyes adatait is bár ez nem kötelező és az adatok zárt kezelése is kérhető. A panaszt célszerű a munkáltató székhelye szerinti kormányhivatalnál benyújtani, de az sem tragédia, ha máshol kerül benyújtásra. Az eljárás azonban hivatalból kerül majd lefolytatásra. A felügyelet jogkörében eljárva a helyszínre beléphet, tanúkat hallgathat meg, és iratokat is bekérhet.

Amennyiben a tényállás alapján indokoltnak tartja, arra is jogosult, hogy a jogviszonyt átminősítse azaz, megállapítsa, hogy például a megbízási jogviszony keretében foglalkoztatott személy valójában munkaviszony keretében dolgozik (legalább is abban kellene neki). Bírságot is kiszabhat, sőt bizonyos esetekben arra köteles is. Végezetül a felügyelettel kapcsolatos legfontosabb információk még mindig a www.ommf.gov.hu oldalon érhetőek el, habár ebben a formában a felügyelet már nem létezik. Arra is érdemes figyelni, hogy a weboldalon feltűntetett adatok nem mindig kerülnek aktualizálásra. Legyünk tehát körültekintőek.

dr. Kéri Ádám
ügyvéd
KRS Ügyvédi Iroda