kapubanner for mobile
Szerző: Polgár Zita
Megjelent: 16 éve

Az anyaság munkaerő-piaci megítélése napjainkban

Korunkban a nők többsége nem kíván "csak" gyermeket nevelni, a munkahelyi karrier éppúgy fontos tényezővé vált életükben, mint az anyaság. Mindez nem jelentene problémát addig, míg e két elkülönülő szerepkör betöltése maradéktalanul teljesíthető lenne, és a nők minden segítséget és támogatást megkapnának feladataik teljesítéséhez.

images

Gyakran a két szerep egymást gyengíti, esetleg ki is oltja. A dolgozó anyák a gyest csak rövid ideig veszik igénybe, gyakran jelentős anyagi áldozatok árán szereznek segítséget a gyermekneveléshez, vagy éppen anyaságuk állítja őket kényszerpályára, amely során le kell mondaniuk a komolyabb munkahelyi sikerekről.


Jelentősen megváltoztak a gyermekvállalási szokások



Minden kornak megvolt a sajátos preferenciarendszere, melyben a tényezők megléte többé-kevésbé állandó volt, csak a sorrend alakult másképp. A családalapítás a (magyar) társadalom legnagyobb része számára - eltekintve attól, hogy nőről, vagy férfiről beszélünk - az emberi lét egyik fontos, ha nem a legfontosabb állomását kell, hogy jelentse. Ugyanakkor jelentős változásokat figyelhetünk meg a mai társadalom gyermekvállalási szokásaiban. Statisztikai elemzésekkel támasztható alá, hogy a dolgozó nők és férfiak értékrendjében még mindig jelentős szerepet tölt be a család, de nem feltétlenül az első helyet kapja a sorban, ugyanis 1960-ban még 22 év volt az első gyermek vállalásának átlagéletkora, és főleg a munkaerőpiaci hatások idézték elő az azóta lezajlott változást. Napjainkban a magyar anyák általában 26 évesen szülnek először, náluk idősebben kerülnek ebbe az élethelyzetbe a felsőfokú végzettségűek.

Hazánkban a diplomás nők körében a gyermekvállalás életkora több mint 4 évvel tolódott ki az utóbbi 10-15 évben. A felsőfokú végzettségűek jelenleg átlagosan 29 éves korban szülnek először, 37 százalékuk viszont jóval később, 30-34 éves korában vállal először gyermeket.

Az, hogy az első gyermek születését későbbre tervezik a nők (a párok) részben az álláspiaci állapotokra és gazdasági okokra vezethető vissza. Azzal, hogy a nők továbbtanulnak, esetleg halmozzák a diplomákat, nemcsak első gyermeküket szülik meg későbbi életkorban, hanem jelentősen csökkentik a második utód születési esélyeit. Minél később ad valaki ugyanis életet egy kisgyermeknek, annál kevésbé fog még egyet felnevelni. Fontos megemlíteni, hogy a mai társadalom preferenciarendszere is változáson ment keresztül; ugyanis a karrierépítés, a lakás, az autó és egyéb "nélkülözhetetlen" tárgyi dolgok megszerzése esetenként előrébb való, mint a gyermekvállalás. Mindezek elérése, a megfelelő egzisztencia megteremtése sok időt vesz igénybe, ha egyáltalán sikerül.


Fontosabbá válnak az egyéni törekvések



A szakemberek figyelmeztetnek minket arra a tényre, hogy olyan társadalomban dolgoznak a nők, ahol az anyaság rendkívüli gazdasági szankciókat is jelent: az állás elvesztésének lehetősége, a szülés miatt kieső kereslet és a mérsékeltebb karrierlehetőségek mind az ellen szólnak, hogy egy nő szívvel-lélekkel vágyjon anya lenni. Napjainkban pedig minden eddiginél fontosabbá váltak az egyéni törekvések a jobb állás, a szakmai önmegvalósítás, a társadalmi elismertség felé. Ezen tényezők mindaddig pozitívnak mondhatók, míg olyan mértékben előtérbe nem kerülnek, hogy rontják a házasságkötési és a gyermekvállalási hajlandóságot. A húszas-harmincas éveiben járó korosztály központi gondolkodásába a mérlegelés és a rangsorolás került - és közülük egyik sem kedvez a családalapításnak.

A legszomorúbb mégis az, hogy sok nő eljut arra a pontra, hogy felteszi magának a kérdést; érdemes-e gyermeket vállalnia. Az érzelmi oldal és a nőkben rejlő anyai ösztön az esetek többségében szerencsére jóval erősebb annál, mint hogy e felmerülő gondolat végül valóban azt eredményezze, hogy egyáltalán ne szüljenek. A középfokú, vagy annál magasabb képzettséggel rendelkező nők (és férfiak is) 45 éves koruk alatt több gyermeket szeretnének, mint amennyit később ténylegesen vállalnak. Átlagosan több mint két utódot terveznek, melyből az esetek többségében egy, maximum két gyermek látja meg a napvilágot. Igen fontos lenne, ha ezek a gyermekek a kívánt számban megszületnének, hiszen a magasabban képzett szülők utódjai egészségesebbek, és a társadalom hasznos tagjaivá válnak felnőttkorukban. A gyermekvállalás továbbá magában rejt egy úgynevezett védelmi funkciót is, amely egyrészt a nők egészségét fizikai értelemben őrizheti meg, valamint a gyermek(ek) a boldogság egyik legjelentősebb forrását jelenti(k).


A gyermekvállalás megváltoztatja az addigi életrendet



A szülést követő időszakot azonban szintén másként képzelik el, illetve valósítják meg a dolgozó kismamák. Ugyanis ahelyett, hogy - különösen az első hónapokban - csak gyermekükre koncentrálnának, sokan rövidebb munkaszünet után megszervezik a gyerekfelügyeletet és visszamennek dolgozni. Hogy ki miként oldja meg ezt a kérdést, az változó, legtöbb esetben a nők édesanyja segít, azután, hogy a gyermeket el kell hozni az óvodából, iskolából, ez idő tájt ugyanis a legritkább esetben érnek haza munkából a szülők. A gyermekvállalás törést (!) jelenthet a család életében, mivel a kismamákat és a kisgyermekes anyákat napjainkban több tényező is sújtja:

  • A munka a társadalmi hasznosság érzetét adja, fontos meghatározója a társadalmi kapcsolatoknak. Ha az édesanya otthon van gyermekével, ezt egy időre elveszíti.
  • Az anyagi helyzet erőteljes romlása figyelhető meg a többgyermekes családokban, a gyermekszám növekedésével ugyanis arányosan nőnek a kiadások, míg a bevételek és a család életszínvonala rendkívüli mértékben csökkennek. Magyarországon az egyik fél keresetének kiesése óriási kiesést jelent a háztartásban, amelyet a párok többsége nem engedhet meg magának.
  • A kisgyermek - főleg a születés utáni időszakban - állandó figyelmet igényel az anyától, sok esetben meglazulnak a rokoni, baráti, kollegiális kapcsolatai, mely elmagányosodáshoz vezethet. A családtagokon és a barátokon kívül a munkáltató és a munkatársak felelőssége is, hogy tegyenek ezen állapot kialakulása ellen.
  • A munkaerőpiaci (időszakos) kirekesztettség nagy veszélyt jelent napjainkban, mert olyan mértékben gyorsult fel az információk áramlása, és bővül a hatékony munkához szükséges ismeretek köre, hogy egy-két év "kihagyás" is komoly lemaradást eredményezhet. Továbbá az otthonmaradás, és az anyagi lehetőségek szűkössége következtében a kismamák nehezebben jutnak hozzá a szükséges információkhoz, amely nehezíti a munkába való visszatérési esélyeiket. A mai információs társadalomban azonban mindez nem jelenthet problémát, ha az édesanyák számára biztosítják azon eszközöket, tanfolyamokat, tréningeket, részmunkaidős, stb. lehetőségeket, amelyek ismereteik frissen tartását illetve továbbfejlesztésében komoly segítséget jelenthetnek.
  • A szűkösebb anyagi helyzet állandó feszültséget okoz a házastársak között, ebben az időszakban esetleg felmerül a másodállás szükségessége (főleg) az apa, illetve a részmunkaidős állás az anya részéről, amelynek aránya hazánkban még mindig jóval elmarad az uniós átlagtól.
  • A megfelelő tájékoztatás hiányából kifolyólag nem ismerik, és így nem is használják ki azokat a támogatási lehetőségeket, melyek könnyíthetnének anyagi helyzetükön, segítséget nyújthatnának a munkaerőpiacra való visszatérést segítő képzések elérésében, társadalmi kapcsolataik megtartásában.
  • A kisgyermekes anyák többnyire nincsenek tisztában jogszabály adta lehetőségeikkel sem, így ha valamilyen hátrányos megkülönböztetés éri őket munkahelyükön, vagy elbocsátják őket azzal az indokkal, hogy már nem alkalmasak ugyanazon munkakör betöltésére, ritkán tesznek valamit, hogy jogaikat érvényre juttassák.


    Nők és férfiak - eltérő karrierutakon



    Ebből egyenesen következik, hogy női és a férfi karrier alapvetően különbözik egymástól társadalmi megítélésük szempontjából. Az előbbinek több típusa is van, melyek függnek a gyermekvállalás időpontjától és a nők társadalmi munkamegosztásban elfoglalt helyétől és szerepétől. A férfi karrier alatt azonban minden egyéb tényezőtől függetlenül a munkahelyi sikereket és a kenyérkereső szerep betöltését értjük. A karriert építő nőkre ugyanakkor sokan rossz szemmel néznek, de az anyaság társadalmi presztízse sem kielégítő. Ezeket az előítéleteket nagyrészt a társadalom helytelen vélekedése alakította ki, mely nem tekinti karriernek az anyaságot. Ennek következményeként sem a munkaadók (többsége), sem a mindenkori kormány nem veszi kellő mértékben figyelembe a gyermekvállalás fontosságát. Pedig a rendezett családi háttér biztonságot ad, és akár jobb teljesítményre is ösztönözhet.

    Ráadásul a nők szívesebben végzik el a házimunkát, ha mellette más (kereső) tevékenységet is folytathatnak. Habár a családokban mindkét fél sokszor anyagi kényszerből (is) dolgozik, a kettős karrierű család sem ritka manapság. A nők éppúgy vágynak a munkahelyi elismerésre, mint arra, hogy gyermekeket hozzanak a világra, de a kettő nehezen egyeztethető össze és előfordul, hogy munkahelyükön is kevésbé ismerik el teljesítményüket.


    Nagy a társadalom felelőssége is



    A nők gyermekszülés miatti biológiai egyedülállóságából adódó társadalmi hátrányok további csökkentése az egyik legnagyobb kihívást jelenti az állam, a társadalom és az egyén számára is. A szakirodalom egybehangzó véleménye szerint ennek egyik feltétele a gyermeknevelés további társadalmasítása, a család jelentőségének, az apaszerepnek a tudatosítása, és nem utolsó sorban az anyaság méltó társadalmi megbecsülése. Az anyává válás gyakran jelent egyet a munkahely elvesztésével, hiába védik törvények a kismamák jogait. Szükség lenne tudatosítani az emberekben azt is, hogy az arányosabb családi munkamegosztás jelentősen megkönnyítheti a nők mindennapjait, és ezzel bizonyos mértékű terhet vehet le vállukról. Nagymértékben felelős a társadalom azért, mert propagandájával és magatartásával alakítja a neki tetsző szemléletet helyes, vagy éppen helytelen irányba, és nagy hibát követ el, ha az anyaság társadalmi presztízsét nem hajlandó elismerni.

    Polgár Zita
    • 2024.05.23Külföldiek foglalkoztatása Magyarországon – Dr. Fehér Dániel Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismeretiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni.info button Részletek ticket button Jegyek
    • 2024.05.24Kiváló vezető képzés Tanteremben, 6 képzési napon, 4 szakmai vezetőtől tanulhat kis létszámú csoportban alap vezetői kompetenciákat, hogy HR vezetőként is versenyképes legyen! Most 15% kedvezmény!info button Részletek ticket button Jegyek
    • 2024.06.10Szakemberből vezető A szerepváltás nézőpontváltással is jár, nem csak névjegykártyád változott meg. Ha szakemberből lettél vezető érdemes feltenned a kérdéseket: Mi a feladatom? Miért vagyok felelős? Mi változott? Ez a képzés abban segít, hogy tisztábban tudd megfogalmazni és megérteni a saját vezetői szerepedet, az ezzel kapcsolatos változásokat és elvárásokat.info button Részletek ticket button Jegyek
    • 2024.06.13Tudatos delegálás - vezetői tréning Programunk két fontos vezetői készség fejlesztésére irányul. Az egyik a tudatos delegálás, mint elengedhetetlen vezetői időfelszabadító, munkatárs-fejlesztő készség, a másik az ehhez szükséges asszertív kommunikáció, amely ezt a folyamatot segíti.info button Részletek ticket button Jegyek
    További cikkek
    Legyen naprakész a társadalombiztosítási jogokkal és kötelezettségekkel!

    Ismerje meg a BNO kód jelentőségét az egészségügyi diagnózisok és adókedvezmények szempontjából. Használja ki a betegszabadság kalkulátor... Teljes cikk

    A közszolgálati jogviszony szabályai: illetmények, szabadságok, felmentési idő nagyító alatt

    A közszolgálati tisztségviselők életében az illetményalap és a szabadságrendszere kiemelt jelentőséggel bír. A 2024-es minimálbér-emelkedés... Teljes cikk

    Foglalkoztatottság, nyugdíj, keresetek - jobban teljesítünk, mint 20 éve?

    Lemaradunk a visegrádi országoktól, vagy épp az élre törünk? Tényleg megelőzött minket Románia? Május 1-én uniós csatlakozásunk 20.... Teljes cikk