Három területről szívesen képzik át magukat programozóvá a munkavállalók

Újfajta megközelítéssel kísérletezik a kollégáival egyetemben Pulay Gellért, az „IThon.info” alapítója. Több éves tapasztalattal rendelkeznek az IT toborzás területén és felismerték, hogy az óriási munkaerőhiány egyik oka sokszor az információhiány. Egy-két kivételtől eltekintve nem tudunk eleget a hazai projektekről, azokról amelyekre jogosan büszkék lehetünk, valamint az elhelyezkedési és oktatási lehetőségekről sincs elegendő mennyiségű hír. Ezeknek a hiányosságoknak az orvoslására létrehoztak egy platformot, amelyen cégek mutatják be az IT-s szakmának azokat a projektjeiket, amelyeken dolgoznak. A fiatalok számára ez a bemutatkozás sokkal vonzóbb bármely employer branding kampánynál. Az, hogy hány fős a leendő team, milyen technológiai eszközöket használnak, vagy vannak-e a cégnél továbbképzési vagy tréning lehetőségek gyakran sokkal fontosabb paraméterek mint a fizetés, hiszen az legtöbb esetben így is az átlag felett van. Ezzel a bemutatkozással arra kapnak lehetőséget a cégek, hogy az esetleg külföldön lévő, vagy oda távozni kívánó IT-s szakemberek megismerhessék a tevékenységüket.

„A cél most még csak annyi, hogy strukturáltan mutatkozzanak be a cégek, mondjanak többet magukról, és váltsanak irányt abban is, hogyan láttatják magukat. „Sok cég a saját portálján termékeket, piaci helyzeteket ír le, ami nem mond semmit egy IT-s fejlesztőnek. De ha már lokációkról, projektekről, munkavégzési módszerekről beszélnek, az egyből vonzóvá teheti számukra is ezeket a munkákat”.

A közgazdaságtan és a számítástechnika határterülete nagyon keresetté vált

Az IT a jövőben még a jelenleginél is sokkal hangsúlyosabb területté válik. Egyértelmű, hogy fejlesztői oldalon érezhető a leginkább a hiány, de azok az adatelemzői munkakörök, ahol a közgazdaságtan találkozik az IT-vel, szintén nagyon keresettek most is, és lesznek még inkább azok.

A mai magyar IT-s piacon különböző szintű pozíciókban nagyon jelentős munkaerőhiány van. Azt, hogy mekkora is ez a létszám, csak becsülni lehet. Pulay Gellért a 16 ezertől a 30 ezres létszámig szintén sokféle adatot ismer. De szinte mindegy, mekkora ez a számháború, a lényeg az, hogy ez a „szakadék”, amely a mai kereslet és kínálat közt van, nőni fog.

„A mai adminisztrációs területek nagy része - például a papír alapú szerződéskötések - el fognak tűnni. Az e-dokumentáció térnyerése pedig azt a fajta back-office munkaköröket is megszünteti, ahol az aktahegyeket rendezték, a papírokat hozták-vitték, lefűzögették. Helyettük úgynevezett „alkalmazás-gazdák” fogják a felelősséget vinni”- mutatott egy közeli jövőképet Pulay Gellért. Egy csoport adminisztrátor helyett egy alkalmazás lesz az azt irányító IT-ssel. Ennyivel kevesebb lesz a munkavállalója egy-egy banknak, biztosítónak, de ez a folyamat már évekkel ezelőtt elkezdődött.

Még drasztikusabban tűnnek el a hús-vér munkavállalók az ipari termelésből. „Ipar-4.0” -nak nevezik azt a folyamatot, amely során minden, amit csak lehet automatizálttá tesznek. Itt is elég lesz egy gyárcsarnokot egy alkalmazásgazdának felügyelnie, Sok szakmunkás pozíció részben a betanított munka teljes egészében el fog tűnni.

A gyártáson kívül a szolgáltató szektorban is olyan mértékű fejlődésen ment át a mobil-fejlesztés, hogy lassan minden szervezetnek saját mobilalkalmazása lesz, amelyhez rengeteg fejlesztőre, adatelemzőre is szükség van. A sokféle fejlesztési projekt pedig munkát ad a projektmenedzsereknek, tesztelőknek, gazdaságinformatikusoknak is.

Az EU-s pályázatok is növelni fogják a hiányt ezen a téren

A világ az IT-szektor tükrében hatalmas ugrásokkal növekszik. Ez nemcsak idehaza van így, minden országban, minden területen, szakmában és iparágban az IT, az automatizálás erősödni fog. Ami magyar specifikum, az a kedvező környezet. Pulay Gellért szerint sok cég azért érkezik ide, mert viszonylag kedvező adó-, és ár környezetbe érkezhet, illetve még európai viszonylatban is jól képzettek az embereink. Jó mutatója ennek a folyamatnak az, hogy milyen sok startup indul Budapestről. A harmadik jelentős oka a megnövekedő IT-s igényeknek az elérhetővé váló EU-s pályázati források. Ezen pályázatok szinte mindegyikének van IT-s lába, amelyet szintén újabb fejlesztéseket indít el. Ekkora pénzeket visszadobni csak azért, mert nincs elegendő szakember, nagy luxus.

„Gyorstalpalókban” képzik a jövő munkavállalóit

A nagyarányú munkaerőhiányt a külföldre költözött szeniorok hazacsábításával, a végzettek itthon tartásával, és képzéssel lehet megoldani. A magyar iskolarendszer ezen a területen sem muzsikál megfelelően. Elavult struktúrában, nem a legkorszerűbb módszerekkel régi anyagot tanítanak, keveseknek. Ahhoz képest, amekkora igény van IT-területen dolgozókra, egy-egy iskolai, végzős évfolyam a tizedét sem elégíti ki ezeknek a kívánalmaknak, igényeknek.

A piac azonban most is talált megoldást. Létrejöttek olyan gyorstalpaló, szakképző oktatási intézmények, ahol 2 hónaptól másfél évig terjedő időszakban programozást tanítanak. Pulay Gellért szerint a kereslet és a kínálat közt a hidat rövid távon ezek az iskolák jelentik.

A programozás nemcsak akadémiai keretek közt oktatható

Boda József, a Codecool nevű, programozó, szakképző oktatási intézmény egyik alapítója, és egyben ügyvezetője. Az alapító társaival egyetemben ő is dolgozott egy sor olyan munkahelyen, ahol programozók tevékenykedtek, és tudja mi kell ahhoz, hogy ma valaki meg tudjon tanulni programozni, illetve hol van az a terület, amely hiányosságokat mutat. „A Codecoolt azért alapítottuk, mert akartunk egy olyan szakképző intézményt, amely gyakorlatiasan mutatja meg azt, amire tudjuk, hogy szükség van. Biztos vagyok abban, hogy nemcsak egyetemi, akadémiai körülmények között lehet ma programozást tanítani” - mondta a HR Portálnak Boda József. Ők csak a programozóképzéssel foglalkoznak, de ebből a szakmából - az erős fókusz miatt -, a legjobbat szeretnék nyújtani. Jelenleg Miskolcon már vannak végzősök is, akiknek garantált állást tudtak adni, Budapesten és Krakkóban pedig a másfél éves képzés második évfolyamánál tartanak.

Aki elhasalt a vizsgán, programozó még lehet

Boda József szerint háromféle típusú diák választja őket. Egyrészt, aki „kisodródott” a felsőoktatásból, többnyire matematikából vagy más, alapozó tárgyból „hasalt el”. De ettől még kiváló programozó válhat belőle.

A másik típusba azok tartoznak, akik valamilyen diplomát már szereztek, de az nem bizonyult elég erősnek, piacképesnek, vagy az is lehet, hogy elment a kedve a fiatalnak az eredeti szakmájától. Sok bölcsész, jogász, pedagógus tanul most a Codecool-nál programozni, aki nem szeretne tovább a közigazgatásban vagy közalkalmazottként dolgozni.

A harmadik csoportba tartozókat Boda József „kalandorként” írta le. Ők azok, akik keresik - nem ritkán egy életen át - az érdekes lehetőségeket, és valamiért a programozás felkeltette az érdeklődésüket, és beiratkoztak. Ami meglepő, hogy egyik típusú diák sem gyengébb a másiknál. Aki végez, mehet rögtön dolgozni.

„Ahhoz, hogy valakiből programozó válhasson, van néhány készség, amire feltétlenül szükség van. Az egyik ilyen a kitartás. A megfelelő szintű elszántság, a tanulni, és a tenni akarás. És persze az angol nyelv értő ismerete, ami nálunk bemeneti követelmény.”

Mindezek mellett kell egy alapvető logikai képesség is, és felhasználói, rutinszerű géphasználat. A lassú gépelés például nagyon megnehezíti a tanulást. Diszlexiával, -gráfiával, -kalkuliával, vagy egyéb, tanulási nehézséggel rendelkező tanulóval Bodó Józseféknek még nincs tapasztalatuk, de most szinte biztosan állítja a szakember, hogy kellő motiváltság mellett bárki megtanulhat programozni. Csak az nem mindegy, mennyi idő telik el addig.

Programozni ugyanis nem könnyű. Az alapokat, csak az elméletet kell egy éven át nagyfokú elmélyüléssel tanulni, és közben jöhet a gyakorlat.

Változtatni kell a HR politikán

A helyzet az, hogy az IT-s területen dolgozókból - legyen az programozó, tesztelő, projektmenedzser, adatelemző, vagy akár rendszergazda -, folyamatosan nőni fog a hiány. Ez a dolgok természetéből fakadó jelenség.

A vállalatok a kiválasztás során arról már „leszoktak”, hogy felsőfokú végzettséget igazoló diplomamásolatot kérjenek, és inkább a gyorsan, kitartóan tanulni, fejlődni akaró, potens juniorokat keresik. Akik ezt felismerték, és - sok esetben - rá is játszanak. De mivel a helyzet rövid távon nem fog változni, a vállalati oldalnak kell változtatnia a HR politikáját úgy, hogy például ne a jelenlegi szakmai tudásszint jelentse a beválást, hanem a tanulási potenciált nézzék, mérjék egy-egy jelöltnél. Azt pedig, hogy mennyire kényeztette el a piac az adott jelöltet, és képes-e még szakmai alázattal dolgozni, együttműködni- a valóban komolyan vett - próbaidő alatt lehet csak, élesben lemérni.