Az ülőmunka az új rák? - tegyünk ellene

Legutóbb Tim Cook az Apple vezére fejtette ki, hogy az ülés az új rák. Persze a dolog nem véletlenül került szóba, hanem a cég okosóráját népszerűsítő konferencián. Az intelligens eszköz arra is képes, hogy figyelmezteti használóját, hogy ideje lenne mozogni, ha már túl régóta egyhelyben ül. Az Apple-nél egész óra előtt 10 perccel mindenki felpattan és megmozgatja a tagjait. Mint az igazgató elmondta, ezt a remek dolgot is meg kellett szokni.

Az Egyesült Államokban és világszerte irodai dolgozók százezrei áramlanak be az irodaházakba reggelente, hogy beüljenek az asztaluk mögé a következő sokszor több mint nyolc órára. Este aztán kirajzanak, ahogy számos filmben látható a tipikus amerikai nagyvárosi utcakép az öltönyösök hadáról. De mi zajlik közben a munkahelyeken? Dr. James Levine szerint, aki feltalálta a gyaloglógéppel kombinált asztalt, az ülés veszélyesebb mint a dohányzás, több embert öl meg mint a HIV és csalókább, mint az ejtőernyőzés. Halálra üljük magunkat.

Munkaegészségügyi felkészítéseken már szinte mindenütt elmondják, hogy óránként legalább 10 percre álljunk fel, mozgassuk meg tagjainkat munka közben, de ez gyakran csak a szavak szintjén valósul meg, mert nem jut rá idő vagy egyszerűen elfelejtődik, vagy csak nem mérjük fel a veszélyeket, hogy az intéseket valóban komolyan kellene venni. Mert a 8-9 óra huzamos ülés okozta károkat nem váltja ki, ha utána az edzőteremben izzadunk.

Az Egyesült Államokban a minneapolisi North Memorial kórházban az irodai munkatársak körében elkezdték bevezetni az álló asztalokat, pontosabban az állítható magasságú állványokat. A felső vezetők irodáiban pedig előfordul olyan is, ahol gyaloglógéppel van az asztal összekötve. Egyelőre az irodai dolgozók nagyjából negyede használja ki a lehetőséget.

Barna Gergely ebben a kórházban dolgozik immár negyedik éve a beszerzési osztályon, irodai munkát végez, gyakran túlórázik, így sokszor napi nem nyolc, hanem 10 vagy 12 órát is ülőmunkával tölt. Így kihasználta a lehetőséget, amikor a kórház megrendelte az állványokat, amelyre a monitorokat és a számítógépet elhelyezik. Mint mondja, így a napja 50-70 százalékát már állva tölti, csak reggel és ebédidőben ül le. A vártnál könnyebb volt megszokni, az ő osztályukon már tizenháromból négy ember használja az álló asztalt.

Az eredeti íróasztalt sem vitték ki az irodából, így amikor valakinek úgy kényelmesebb, akár le is lehet ülni, de már a megbeszéléseket is inkább állva tartják, aminek járulékos haszna az is, hogy az állványon lévő monitort állva jobban is látja mindenki, így a meetinget tartó személynek magyaráznia is könnyebb, mintha az asztalon lenne lent a monitor, amihez be kellene tömörülni egy kupacba, hogy mindenki lássa.
Mások labdán ülnek. A betegágyak mellett sokat álló munkatársaknak pedig, úgy nevezett „fatigue padet” szereznek be, amelyek párnázott kádkilépőhöz vagy lábtörlőhöz hasonlítanak, javítják a súlyelosztást, így kímélik a sarkat. Ez a probléma, vagyis a sarokfájdalom az álló asztal esetében is előkerülhet, mint használat közbeni negatívum.

Ahogy korábban Dr. Németh Edit a BME Ergonómiai és Pszichológiai Tanszékének Tanszékvezető helyettese nyilatkozta a HR Portálnak, leginkább a testhelyzetek váltogatására kell törekedni munka közben, mert elsősorban a statikus munkavégzés az, ami igazán ártalmas. Mint mondta a váltogatott ülő-álló munkavégzés növeli a termelékenységet, mivel felfrissít, javítja a gondolkozást és elősegíti a csapatmunkát is. Ahogy erről Barna Gergely is beszámolt nagyjából három percenként kell áthelyeznie a testsúlyát az egyik oldalról a másikra, vagy kicsit terpeszbe állnia, hogy az álló helyzet tartható legyen. Az asztal magassága ráadásul állítható, így ez is megkönnyíti a használatát. Az állva végzett munka azzal az előnnyel is jár, hogy például evés után a vércukorszint hamarabb helyreáll, valamint az állva eltöltött 3-4 óra egy év alatt annyit jelent, mintha valaki 10 maratont futna le. Egy másik számítás, a Journal of Physical Activity című szaklapban megjelent tanulmány szerint, az üléshez képest az álló munka plusz 163 kilokalóriát éget el nyolc óra munkavégzés alatt. Innen már csak egy lépés, hogy ne csak álljunk, hanem gyalogoljunk is adminisztratív feladataink közepette.
A gyalogló állomásokon végzett vizsgálat,amit egyébként amerikai kutatók készítettek, arra az eredményre jutott, hogy a gyalogló munkaállomáson dolgozó személyek éberebbek és elégedettebbek voltak, kevesebb stresszt és unalmat mutattak, mint társaik, akik ültek, álltak vagy kerékpároztak.

Persze Magyarországon is vannak már hasonló kezdeményezések, nem egy munkahely van, ahol labdákon ülnek a munkatársak, azonban ezeket legritkábban a munkáltató szerzi be, inkább az alkalmazottak helyettesítik önerőből óriáslabdákkal a széküket, ha valamivel tudatosabban viszonyulnak saját egészségükhöz.

Aki mégsem teheti meg, hogy speciális asztala vagy ülőalkalmatossága legyen az jól teszi, ha nem engedi el a füle mellett a munkaegészségügyi ajánlásokat, amelyek szerint muszáj megmozdulni többet napközben, az ülőmunkát megszakítva, hiszen az emberi szervezet, az izomrendszer nem arra lett „kitalálva”, hogy a nap közel négyötödét mozgás nélkül töltse. (Reggel autóval az irodáig, az íróasztalhoz, az irodából autóval haza, majd irány a kanapé egy kis lazítás, tévénézés szándékával.)

A több mint 8 órás ülés megnöveli az elhízás, a cukorbetegség és a mozgásszervi panaszok, a rák, a szívbetegség, veseproblémák kialakulásának esélyét. A túl sok ülés a várható élettartamot is lerövidíti. 10-nél több óra munka 60 százalékkal növeli meg az angina és a szívpanaszok megjelenésének esélyét és a stresszhormonok megnövekedett kibocsájtásáért is felelős.

Riogatni ugyan nem szeretnénk, de a Regensburgi Egyetem kutatói egészen döbbenetes arányszámokat találtak, amelyet a National Cancer Research Institute lapjában jelentettek meg. Négymillió ember adataiból, amelyből 68.936 esetben rákot diagnosztizáltak vonták le a következtetést azokra a rákos megbetegedés típusokra, amelyek összefüggésbe hozhatók az ülő életmóddal. A vastagbélrák kockázata 8 százalékkal, az endometrium-rák kockázata 10 százalékkal, a tüdőráké pedig 6 százalékkal nő.

A napi többszöri mozgás a kutatások szerint hatékonyabb, mint a heti egyszeri, kétszeri koncentrált edzés.