kapubanner for mobile
Megjelent: 2 éve

Ázsia felé fordulnak a magyar munkaerő-kölcsönzők

A magyar gyáraknak egyre több munkavállalóra van szüksége, miközben szinte teljes a foglalkoztatottság. Az ukrajnai toborzás leállt, ám Ázsia kezd megnyílni és egyre több vendégmunkás érkezik például a Fülöp-szigetekről, Mongóliából és Indonéziából. Négy minősített munkaerő-kölcsönző cég képviselője beszél a trendekről.

Juhász Csongor, Prohuman-
images

images

A hazai gyártó szektor nem mutatja a válság jeleit, éppen ellenkezőleg. Dübörögnek a megrendelések, több tízezer gyári betanított munkásra és szakmunkásra lenne szükség, akikből hiány van a magyar piacon. Tavaly júliusban lépett a magyar kormány és egy rendelettel lehetővé tette, hogy 11 országból minősítési eljáráson átesett munkaerő-kölcsönző cégek egyszerűsített adminisztrációval 2 éves határozott idejű szerződéssel munkavállalókat hozzanak be Magyarországra. Négy minősített kölcsönzővel beszéltünk arról, hogyan érintette üzletüket az orosz-ukrán háború és mely országokban toboroznak munkavállalókat.   

Az Orbán-kormány először 2016-ban könnyített a 3. országból (tehát az EU-n kívülről érkező) munkavállalók behozatalán. Akkor a szomszédos, nem EU-tag országokból (azaz Ukrajnából és Szerbiából) tette könnyebbé a behozatalt. Első körben kárpátaljai és vajdasági magyarok érkeztek, majd Ukrajnára tevődött a súlypont. A magyar gyártó szektor és a kölcsönzők elkezdték Ukrajnában kiépíteni a toborzási kapacitást. Egyre keletebbre mentek az országba és több tízezer magyarul nem beszélő, ukrán állampolgárt hoztak magyar termelőüzemekbe betanított munkára. Második nyelvként megjelent az ukrán, szállásokat béreltek és kezdett kialakulni egy ukrán populáció a jellemzően vidéki gyárak köré. Jellemző, hogy a háború kitörése előtti napokban is érkeztek a mikrobuszok Ukrajnából aláírt munkaszerződésekkel.  

Ezt a trendet húzta keresztül az orosz-ukrán háború.  Az ukrajnai toborzás gyakorlatilag leállt. A munkavállalási korú férfiak nem hagyhatják el az országot, a nők pedig csak gyerekkel, gyerekekkel vállalnák a költözést. Tartalékot jelenthetnének az országból elmenekült és Magyarországon menedékes státuszt igénylő ukrán állampolgárok. A Prohuman kölcsönzőcég létrehozta a safeinhugary.hu weboldalt  valamint egy 24 órában elérhető forródrótot, és több határmenti információs pontot - mindezeket ukrán és magyar nyelven, hogy segíteni tudjanak a munkát vállalni szándékozó menekülteknek. Később kormányzati felkérést kapott a cég, tovább bővítették a menekültek segítésére létrejött szolgáltatást: ma már 24 órában nyitva tartó ügyfélszolgálatokat üzemeltetnek: információt osztanak, koordinálják a toborzást, több száz főnek szállást alakítottak ki.

Az erőfeszítések ellenére azonban a hazánkba érkezett 600 ezer menekültnek csak a töredékét sikerült a magyar álláspiacra integrálni. Ennek egyik oka, hogy az ukránok nem munkavállalási céllal érkeztek, hanem az életüket mentették egy véres háborúból. A másik, hogy a menekültek többsége nő és gyermek. Ugyan a munkát vállalók és családtagjaik lakhatását állami program segíti elő, azonban a gyermekmegőrzés vagy éppen a szállás megszervezése több körültekintést igényel. A harmadik, hogy a hazai munkaadói igények és a menekültek tudása/elképzelése nem találkozik egymással. Összehasonlításul: a háború előtt érkezett vendégmunkások alapos kiválasztási eljáráson mentek keresztül.  

A munkaerő-kölcsönzők már tavaly ősszel elkezdtek nyitni a kormányrendeletben szereplő országok felé. Végigvitték a hazai minősítési eljárást, felmérték az egyes országok munkaerőpiacát, és partnereket kerestek. A háborúval a megbízó cégek is ráeszméltek, hogy nem lehet egyetlen lábon állni és csak az ukrán munkavállalókra építeni a külföldi toborzást. Így felgyorsult a folyamat.  

Ázsia felé fordultak a magyar kölcsönzők

Az ázsiai országok munkavállalóiban lát potenciált a Prohuman munkaerő-kölcsönző. “Azért vannak nagy lehetőségek, mert az ukrán és szerb munkavállalók esetében éles versenyben vagyunk nemcsak Nyugat-Európával, de olyan környékbeli országokkal, mint Csehország és Lengyelország, ahol a bérszínvonal mellett a szláv nyelvek rokonsága, a könnyebb beilleszkedés is vonzó. Ugyanez a versenyhátrány nincs meg az Ázsiából értekező dolgozók esetében” - fogalmaz Juhász Csongor ügyvezető. A cég már eddig is toborzott Vietnámból, Indonéziából és a Fülöp-szigetekről partnereinek. Juhász Csongor elmondta, hogy jelenleg több mint 40 munkakörben közel 100 Feor számmal jelölt foglalkozás minősül hiányszakmának, melyben harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatható. Így a Prohuman is ezekre a területekre koncentrálja a toborzást. Elsősorban a termelő szektorban, az autóiparban jelentkezik a munkaerőhiány, de a kereskedelem, logisztika, élelmiszeripar vagy éppen a turizmus, vendéglátóipar is nagyon komoly erőforráshiánnyal küzd.

 “Két országgal nem foglalkozunk, Belarusszal és Vietnámmal. Alapos elemzés után ezek az országok estek ki. Belarusz a politikai helyzet miatt, a vietnámi munkavállalókkal pedig nincs jó tapasztalatunk: a nagy többség nem beszél angolul és nagy körükben a fluktuáció” - mondja Göltl Viktor a WHC Csoport ügyvezetője.

Göltl Viktor

Göltl Viktor

Náluk most kezdődik a munkavállalók behozatala Ázsiából: Az első mongol csapat megérkezett, pár hét múlva  jön egy indonéz kontingens, augusztusban pedig egy még nagyobb. Kazahsztánban is gőzerővel toboroznak, az első munkavállalók a nyáron jönnek. 

Jó választás lehet a Fülöp-szigetek

Mi a külföldi országok közül a Fülöp-szigetekre, Kazahsztánra, Mongóliára, Vietnámra és Indonéziára fókuszálunk” - folytatja Czellecz Zoltán, a Work Force munkaerő-kölcsönző cégvezetője. A Fülöp-szigetekről már hoztak is be munkavállalókat, ebben látják a legnagyobb potenciált. Ugyan távoli az ország, mégis rengeteg tényező teszi vonzóvá kölcsönzési szempontból: 110 milliós ország, nagy a fiatalok aránya és a munkavállalók közötti merítési lehetőség is széles, 7 millió regisztrált álláskereső van, emellett a helyben foglalkoztatottak is rendkívül mobilak, akár európai állások kedvéért is. További előny, hogy az angol a második hivatalos nyelv, szinte mindenki beszéli, még a munkások is B1 szinten. Megvan bennük az alázat a munka iránt, értékelik a jó munkakörülményeket. Ezen kívül keresztény vallású ország, ami a magyarországi integrációjukat könnyítheti. 

Kazahsztán is a fókuszukban van, már elkezdték ott a partnerekkel való együttműködést. A kazah munkavállalókat - Czellecz Zoltán elmondása szerint - olyan ügyfeleik mérlegelik, ahol eddig ukránok dolgoztak, így a nyelvi nehézségek vélhetően könnyebben leküzdhetőek, kevesebb ráfordítással. A Work Force-nál még folyamatban van az indonéz toborzási csatorna kiépítése is. “A külföldi toborzásban az átfutási időnk ideális esetben 35-45 nap. Ma elsősorban betanított gyári munkára hozunk munkavállalókat, ám valószínűleg megjelenik az igények között a szállodaipar és a szakmunkás rétegre is szüksége lesz a cégeknek” -teszi hozzá a cégvezető.

Czellecz Zoltán

Czellecz Zoltán

Négyszer több a magyar bér mint a mongol

Mi most Mongóliára, Vietnámra és Indonéziára összpontosítunk “ - jegyzi meg Jáhny Ákos, a Get Work munkaerő-kölcsönző stratégiai igazgatója, Mongóliából már korábban is hoztunk munkavállalókat. Nagyon elégedettek velük a megbízók, a kétéves szerződés után mindenkivel hosszabbítottak. Vietnám és Indonézia az ügyféligények alapján jött, de mára minden érintett országban van kiépített toborzói kapacitásunk.

Ami kihívást jelent a toborzásban: A mongolok, vietnámiak, indonézek zöme nem beszél angolul, csak saját anyanyelvén, ezért foglalkoztatói és kölcsönzői oldalról is tolmács kell. Az ukránoknál még megvolt az a könnyebbség, hogy az első felvettek között szép számmal akadtak magyar és ukrán nyelven is beszélő kárpátaljai magyarok, akiket be lehetett osztani az ukrán nemzetiségűek mellé a műszakban. Az ázsiai munkavállalóknál több pénzt kell az elején tolmácsokra fordítani. Növeli a vonzerőt a munkavállalóknak, hogy jelentős a magyar bérelőny is. Például Magyarországon háromszor, négyszer többet lehet keresni, mint Mongóliában.

Jáhny Ákos

Jáhny Ákos

Összesen 100-200 fő közötti munkavállalót hoztunk Magyarországra harmadik országból az utóbbi egy évben. A következő két hónapra is van további közel 300 fős megrendelésünk” - teszi hozzá Jáhny Ákos.

Nem veszik el a magyarok munkáját

Göltl Viktor fontosnak tartja hangsúlyozni a magyar közvélemény felé, hogy a külföldiek nem veszik el a magyarok munkáját és nem nyomják le a béreket.

A külföldiek azért kellenek, mert kiürült a magyar álláspiac, 4 százalék a munkanélküliségi ráta. Aki akar, az dolgozik. Ha nem jönnének a vendégmunkások, akkor elapadnának a beruházások, és félő, hogy a meglévőket is más országba helyeznék át."

A másik felbukkanó megjegyzés, hogy "a külföldiek olcsóbban dolgoznak, leverik a béreket". Ezt is cáfolja a szakember. “Ugyanazért a munkáért ugyanazt a bért fizetik a munkaadók állampolgárságtól függetlenül." A cégek aszerint már differenciálnak, hogy ki, milyen szintű munkát végez és az alapfizetéshez sok helyen hűségbónusz is jár. Ebben a magyarok jobbak, általában többet keresnek, mint a most érkezett külföldiek, akik alapfizetéssel kezdenek. 

Így látja Farkas Tünde, a Pannon-Work Csoport közvetítési üzletágvezetője

Mely országokból toboroznak, miért azokra fókuszálnak?
A Szerbián és Ukrajnán kívüli kilenc lehetséges ország közül elsősorban a Fülöp-szigetekre, Vietnámra, Kazahsztánra helyezzük a hangsúlyt toborzás terén, de mongol és indonéz kapcsolatok kiépítése is folyamatban van. Nagy lehetőséget látunk a Fülöp-szigetekről való toborzásban, elsősorban a lakosság angol nyelvtudása lehet vonzó partnereink számára, valamint megbízhatóságuk és munkabírásuk. Vietnámi munkavállalókat leginkább a termelési szektorba, gyári környezetbe toborzunk, valamint a vendéglátás, szállodaipar is komoly érdeklődést mutat irántuk. Kazah munkavállalók kölcsönzését elsősorban azok a cégek igénylik, amelyeknél már van tapasztalat ukrán munkavállalókkal, hiszen itt a hasonló nyelvterület, a hasonló kultúra miatt már könnyebb a beillesztés.

Hogyan változtak a magyar megbízók igényei az utóbbi hónapokban?
Megbízóink többsége eddig ukrán és szerb munkavállalókra vonatkozóan adott le megrendeléseket. Az új, minősített munkaerőkre vonatkozó kormányrendelet adta szélesebb toborzási lehetőségnek köszönhetően, valamint az ukrán-orosz háború miatt kialakult ukrán toborzási csatornák szűkülésével az utóbbi hónapokban lényegesen nyitottabbak lettek más nációk irányában is. Több partnerünktől is érkezett igény, hogy Vietnámból, Kazahsztánból, Fülöp-szigetekről hozzunk számukra munkavállalókat, és általában határozott elképzeléssel fordulnak hozzánk, hogy mely országból szeretnék a toborzást. Például külföldi tulajdonban lévő vállalatok, amennyiben van rá lehetőség, saját nemzetiségükből szeretnék a kölcsönzött munkavállalókat is.

Mi a titka annak, hogy egy szervezet külföldieket tudjon integrálni?
Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, az onboarding mellett fontos a beillesztés. Nemcsak az anyagiakra helyezzük a hangsúlyt, hanem igyekszünk biztosítani egyéb feltételeket is, melyek megtartó erővel bírnak. Például, ahogy az ukrán és szerb munkavállalóink esetén is tesszük, igyekszünk a többi nációra vonatkozóan is kétnyelvű koordinátor kollégákat alkalmazni, akik segítségével egyrészt át tudjuk hidalni a nyelvi akadályokat, másrészt komfortosabb környezetet biztosítunk azáltal, hogy a munkavállók elsősorban az anyanyelvükön, vagy egyéb ismert nyelven tudnak kommunikálni, ügyeket intézni, segítséget kérni. Ezen kívül számos, egyéb módon igyekszünk biztosítani a beillesztést, legyen szó például bankszámla nyitásában való segítségnyújtásról, orvosi ellátás igénybevételében való közreműködésről, tolmácsolásról, vagy akár tájékoztató füzet biztosításával a helyi viszonyokról való információk átadásáról.

Nyitóképen Juhász Csongor

  • 2024.03.21recruiTECH 2024 A recruiTECH elsősorban HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding specialistáknak és learning & development szakembereknek szól, akik napi szinten küzdenek a toborzási céljaikért a munkaerőpiacon, akik keresik az új megoldásokat, melyek segítségével hatékonyabbá tehetik vállalatuk tevékenységét.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.03.26Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.03.27Átfogó projektmenedzsment képzés IPMA és PMI alapokon Klasszikus projektmenedzsment képzés - átfogó, gyakorlati program, egyéni mentorálással.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Mire számítanak a munkaerő-kölcsönzők 2024-ben?

A foglalkoztatás bővülésére számíthatunk – fogalmazott Csizmadia Gábor, a tagszervezetein keresztül 200.000 fő munkavállalót foglalkoztató... Teljes cikk

Átírhatja a munkaerőpiaci viszonyokat a januárban életbe lépett új szabályozás

2024. január 1-én lépett hatályba a kormányrendelet, mely több pontban is módosítja a külföldi munkavállalók kölcsönzésének jogszabályi... Teljes cikk

Egy szakma, ahol a 1,5 milliós fizetés már nem számít jónak

Úgy tűnik, a villamosmérnöki diploma a jelen és a jövő sláger végzettsége, de szinte mindenféle mérnöki szakmára van kereslet és komoly hiány... Teljes cikk