Ázsia felé fordulnak a magyar munkaerő-kölcsönzők

A hazai gyártó szektor nem mutatja a válság jeleit, éppen ellenkezőleg. Dübörögnek a megrendelések, több tízezer gyári betanított munkásra és szakmunkásra lenne szükség, akikből hiány van a magyar piacon. Tavaly júliusban lépett a magyar kormány és egy rendelettel lehetővé tette, hogy 11 országból minősítési eljáráson átesett munkaerő-kölcsönző cégek egyszerűsített adminisztrációval 2 éves határozott idejű szerződéssel munkavállalókat hozzanak be Magyarországra. Négy minősített kölcsönzővel beszéltünk arról, hogyan érintette üzletüket az orosz-ukrán háború és mely országokban toboroznak munkavállalókat.   

Az Orbán-kormány először 2016-ban könnyített a 3. országból (tehát az EU-n kívülről érkező) munkavállalók behozatalán. Akkor a szomszédos, nem EU-tag országokból (azaz Ukrajnából és Szerbiából) tette könnyebbé a behozatalt. Első körben kárpátaljai és vajdasági magyarok érkeztek, majd Ukrajnára tevődött a súlypont. A magyar gyártó szektor és a kölcsönzők elkezdték Ukrajnában kiépíteni a toborzási kapacitást. Egyre keletebbre mentek az országba és több tízezer magyarul nem beszélő, ukrán állampolgárt hoztak magyar termelőüzemekbe betanított munkára. Második nyelvként megjelent az ukrán, szállásokat béreltek és kezdett kialakulni egy ukrán populáció a jellemzően vidéki gyárak köré. Jellemző, hogy a háború kitörése előtti napokban is érkeztek a mikrobuszok Ukrajnából aláírt munkaszerződésekkel.  

Ezt a trendet húzta keresztül az orosz-ukrán háború.  Az ukrajnai toborzás gyakorlatilag leállt. A munkavállalási korú férfiak nem hagyhatják el az országot, a nők pedig csak gyerekkel, gyerekekkel vállalnák a költözést. Tartalékot jelenthetnének az országból elmenekült és Magyarországon menedékes státuszt igénylő ukrán állampolgárok. A Prohuman kölcsönzőcég létrehozta a safeinhugary.hu weboldalt  valamint egy 24 órában elérhető forródrótot, és több határmenti információs pontot - mindezeket ukrán és magyar nyelven, hogy segíteni tudjanak a munkát vállalni szándékozó menekülteknek. Később kormányzati felkérést kapott a cég, tovább bővítették a menekültek segítésére létrejött szolgáltatást: ma már 24 órában nyitva tartó ügyfélszolgálatokat üzemeltetnek: információt osztanak, koordinálják a toborzást, több száz főnek szállást alakítottak ki.

Az erőfeszítések ellenére azonban a hazánkba érkezett 600 ezer menekültnek csak a töredékét sikerült a magyar álláspiacra integrálni. Ennek egyik oka, hogy az ukránok nem munkavállalási céllal érkeztek, hanem az életüket mentették egy véres háborúból. A másik, hogy a menekültek többsége nő és gyermek. Ugyan a munkát vállalók és családtagjaik lakhatását állami program segíti elő, azonban a gyermekmegőrzés vagy éppen a szállás megszervezése több körültekintést igényel. A harmadik, hogy a hazai munkaadói igények és a menekültek tudása/elképzelése nem találkozik egymással. Összehasonlításul: a háború előtt érkezett vendégmunkások alapos kiválasztási eljáráson mentek keresztül.  

A munkaerő-kölcsönzők már tavaly ősszel elkezdtek nyitni a kormányrendeletben szereplő országok felé. Végigvitték a hazai minősítési eljárást, felmérték az egyes országok munkaerőpiacát, és partnereket kerestek. A háborúval a megbízó cégek is ráeszméltek, hogy nem lehet egyetlen lábon állni és csak az ukrán munkavállalókra építeni a külföldi toborzást. Így felgyorsult a folyamat.  

Ázsia felé fordultak a magyar kölcsönzők

Az ázsiai országok munkavállalóiban lát potenciált a Prohuman munkaerő-kölcsönző. “Azért vannak nagy lehetőségek, mert az ukrán és szerb munkavállalók esetében éles versenyben vagyunk nemcsak Nyugat-Európával, de olyan környékbeli országokkal, mint Csehország és Lengyelország, ahol a bérszínvonal mellett a szláv nyelvek rokonsága, a könnyebb beilleszkedés is vonzó. Ugyanez a versenyhátrány nincs meg az Ázsiából értekező dolgozók esetében” - fogalmaz Juhász Csongor ügyvezető. A cég már eddig is toborzott Vietnámból, Indonéziából és a Fülöp-szigetekről partnereinek. Juhász Csongor elmondta, hogy jelenleg több mint 40 munkakörben közel 100 Feor számmal jelölt foglalkozás minősül hiányszakmának, melyben harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatható. Így a Prohuman is ezekre a területekre koncentrálja a toborzást. Elsősorban a termelő szektorban, az autóiparban jelentkezik a munkaerőhiány, de a kereskedelem, logisztika, élelmiszeripar vagy éppen a turizmus, vendéglátóipar is nagyon komoly erőforráshiánnyal küzd.

 “Két országgal nem foglalkozunk, Belarusszal és Vietnámmal. Alapos elemzés után ezek az országok estek ki. Belarusz a politikai helyzet miatt, a vietnámi munkavállalókkal pedig nincs jó tapasztalatunk: a nagy többség nem beszél angolul és nagy körükben a fluktuáció” - mondja Göltl Viktor a WHC Csoport ügyvezetője.

Göltl Viktor

Náluk most kezdődik a munkavállalók behozatala Ázsiából: Az első mongol csapat megérkezett, pár hét múlva  jön egy indonéz kontingens, augusztusban pedig egy még nagyobb. Kazahsztánban is gőzerővel toboroznak, az első munkavállalók a nyáron jönnek. 

Jó választás lehet a Fülöp-szigetek

“Mi a külföldi országok közül a Fülöp-szigetekre, Kazahsztánra, Mongóliára, Vietnámra és Indonéziára fókuszálunk” - folytatja Czellecz Zoltán, a Work Force munkaerő-kölcsönző cégvezetője. A Fülöp-szigetekről már hoztak is be munkavállalókat, ebben látják a legnagyobb potenciált. Ugyan távoli az ország, mégis rengeteg tényező teszi vonzóvá kölcsönzési szempontból: 110 milliós ország, nagy a fiatalok aránya és a munkavállalók közötti merítési lehetőség is széles, 7 millió regisztrált álláskereső van, emellett a helyben foglalkoztatottak is rendkívül mobilak, akár európai állások kedvéért is. További előny, hogy az angol a második hivatalos nyelv, szinte mindenki beszéli, még a munkások is B1 szinten. Megvan bennük az alázat a munka iránt, értékelik a jó munkakörülményeket. Ezen kívül keresztény vallású ország, ami a magyarországi integrációjukat könnyítheti. 

Kazahsztán is a fókuszukban van, már elkezdték ott a partnerekkel való együttműködést. A kazah munkavállalókat - Czellecz Zoltán elmondása szerint - olyan ügyfeleik mérlegelik, ahol eddig ukránok dolgoztak, így a nyelvi nehézségek vélhetően könnyebben leküzdhetőek, kevesebb ráfordítással. A Work Force-nál még folyamatban van az indonéz toborzási csatorna kiépítése is. “A külföldi toborzásban az átfutási időnk ideális esetben 35-45 nap. Ma elsősorban betanított gyári munkára hozunk munkavállalókat, ám valószínűleg megjelenik az igények között a szállodaipar és a szakmunkás rétegre is szüksége lesz a cégeknek” -teszi hozzá a cégvezető.

Czellecz Zoltán

Négyszer több a magyar bér mint a mongol

“Mi most Mongóliára, Vietnámra és Indonéziára összpontosítunk “ - jegyzi meg Jáhny Ákos, a Get Work munkaerő-kölcsönző stratégiai igazgatója, Mongóliából már korábban is hoztunk munkavállalókat. Nagyon elégedettek velük a megbízók, a kétéves szerződés után mindenkivel hosszabbítottak. Vietnám és Indonézia az ügyféligények alapján jött, de mára minden érintett országban van kiépített toborzói kapacitásunk.

Ami kihívást jelent a toborzásban: A mongolok, vietnámiak, indonézek zöme nem beszél angolul, csak saját anyanyelvén, ezért foglalkoztatói és kölcsönzői oldalról is tolmács kell. Az ukránoknál még megvolt az a könnyebbség, hogy az első felvettek között szép számmal akadtak magyar és ukrán nyelven is beszélő kárpátaljai magyarok, akiket be lehetett osztani az ukrán nemzetiségűek mellé a műszakban. Az ázsiai munkavállalóknál több pénzt kell az elején tolmácsokra fordítani. Növeli a vonzerőt a munkavállalóknak, hogy jelentős a magyar bérelőny is. Például Magyarországon háromszor, négyszer többet lehet keresni, mint Mongóliában.

Jáhny Ákos

“Összesen 100-200 fő közötti munkavállalót hoztunk Magyarországra harmadik országból az utóbbi egy évben. A következő két hónapra is van további közel 300 fős megrendelésünk” - teszi hozzá Jáhny Ákos.

Nem veszik el a magyarok munkáját

Göltl Viktor fontosnak tartja hangsúlyozni a magyar közvélemény felé, hogy a külföldiek nem veszik el a magyarok munkáját és nem nyomják le a béreket.

“A külföldiek azért kellenek, mert kiürült a magyar álláspiac, 4 százalék a munkanélküliségi ráta. Aki akar, az dolgozik. Ha nem jönnének a vendégmunkások, akkor elapadnának a beruházások, és félő, hogy a meglévőket is más országba helyeznék át."

A másik felbukkanó megjegyzés, hogy "a külföldiek olcsóbban dolgoznak, leverik a béreket". Ezt is cáfolja a szakember. “Ugyanazért a munkáért ugyanazt a bért fizetik a munkaadók állampolgárságtól függetlenül." A cégek aszerint már differenciálnak, hogy ki, milyen szintű munkát végez és az alapfizetéshez sok helyen hűségbónusz is jár. Ebben a magyarok jobbak, általában többet keresnek, mint a most érkezett külföldiek, akik alapfizetéssel kezdenek. 

Nyitóképen Juhász Csongor