Bértervezés 2010-re

Januártól új szabályok lépnek életbe az adók, a béren kívüli juttatások és a járulékok terén, mindez a bérstruktúra újragondolását, átalakítását vonja maga után. A változtatásokra azért is szükség van, mert egy átgondolt, céltudatos tervezéssel a munkaadó még jó esélyekkel tudja alkalmazottait megkímélni a jelentős bércsökkenéstől, mindamellett, hogy optimalizálni tudja a bérköltségeket. Összeállításunk 2010-re.

Cafeteria - jelentős változások

A 2010-ben életbe lépő új adóterhek a béren kívüli juttatások szempontjából jelentős változásokat hoznak. Jövőre ugyanis a mindezidáig adómentes juttatásokat kedvezményes (25 százalék) illetve normál adózásúvá (98 százalék) minősítik át, amely a munkaadók vállára ró majd pénzügyi terhet. 2010-ben egyedül az internet utalvány marad adómentes, melyet a felhasználók továbbra is az internet szolgáltatás havi- és forgalmi, illetve az internet-hozzáférés létesítésének díjára vehetnek igénybe.

A kedvezményes adózású körben 25 százalékos adóteher hárul a következő elemekre:

üdülési csekk,

melegétkeztetési-utalvány,

iskolakezdési utalvány és iskolarendszerű képzés díja,

iskolarendszerű képzés átvállalt költsége,

helyi közlekedési bérlet megtérítése,

pénztári befizetések (önkéntes nyugdíjpénztár és önkéntes egészségpénztár)

Az egyes elemek felhasználásával kapcsolatban pedig a következő módosítások válnak érvényessé:

az üdülési csekk felhasználási körét korlátozzák, ugyanis 2010-től kizárólag üdülési és művelődési szolgáltatásra váltható majd be

a melegétkezési utalványt eddig havi 12 ezer forint összegig adhattak a munkaadók kedvezményesen, azonban jövőre ez az értékhatár 18 ezer forintra nő.

2010-ben az alábbi értékhatárokig adóznak kedvezményesen a cafeteria elemek:

A törvény a további juttatások tekintetében az alábbiak szerint rendelkezik: "azok a juttatások, amelyek az Szja-törvény 2009. december 31. napján hatályos rendelkezéseiben foglalt feltételekkel és mértékig adómentesnek minősültek, de nem tartoznak a kedvezményes körbe, 2010-től természetbeni jutatásnak minősülnek, függetlenül attól, hogy a juttatás megfelel-e a természetbeni juttatásokra vonatkozó általános szabályoknak (minden dolgozónak azonos mértékben vagy belső szabályzatban rögzítettek szerint stb.) vagy sem."

A normál adózású körbe rendkívül közkedvelt elemek kerültek bele, így az alábbi juttatásokat ezentúl 98 százalékos adóval terheli 2010-től:

a hideg étkezési utalvány juttatása,

a művelődésintézményi szolgáltatás,

a csekély értékű ajándék

A fenti változások nagy valószínűséggel az egyes elemek népszerűségét is átrendezik és biztosra vehető, hogy a hidegétkezési helyett például a melegétel utalvány válik közkedveltté. A hidegétel utalvány praktikussága miatt sok dolgozónak jelent majd hiányt, mindamellett, hogy a melegétel utalványt beváltó helyek száma jövőre még bővülhet is. A hazánkban mintegy 2,5 millió étkezési utalványban részesülő munkavállaló ezért valamelyest átrendezni kényszerül majd étkezési kiadásait is.

A változtatás kényszere

Mindez azt vonja maga után, hogy a munkáltatóknak szükségképpen át kell alakítaniuk a bérstruktúrájukat, amennyiben szeretnék a lehető legalacsonyabb adóterhek mellett munkavállalóik számára a kedvezményes juttatások maximumát adni. A béreket terhelő költségek mértéke ugyanis egy változatlan bérrendszer mellett jelentősen nőhet, ráadásul oly módon, hogy az a munkavállalók számára is jövedelemcsökkenéssel jár, így mindkét fél hátrányos helyzetbe kerülhet passzív hozzáállás esetén. A változtatásokra másfelől azért is szükség van, mert egy átgondolt, céltudatos tervezéssel a munkaadó még jó esélyekkel tudja alkalmazottait megkímélni a jelentős bércsökkenéstől, mindamellett, hogy optimalizálni tudja a bérköltségeket.

Ami az adót illeti

Jelentősen megemelkedik az alsó adókulcs sávhatára az adókulcsok csökkenése mellett. A személyi jövedelemadó alapja a kereset és járulékainak együttes összege. Az SZJA alsó sávhatára 5 millió forintra emelkedik (amely tartalmazza a járulékok összegét), illetve az alsó kulcs 18 százalékról 17 százalékra, a felső kulcs pedig 36 százalékról 32 százalékra csökken. A személyi jövedelemadózás sávhatárának jelentős emelésével 2010-ben az adózók így több mint 90 százaléka várhatóan az alsó adókulcs szerint fog adózni.

Az adójóváírást a következő változások érintik: jóváírható a bér 17 százaléka, maximum havonta 15 100 forint (összesen 181 200 forint évente) és mindez teljes egészében 3 millió 188 ezer forint éves jövedelem esetében érvényesíthető, 12 százalékos kifuttatás mellett - csökkentett összegben - pedig 4 millió 698 ezer forintig jár.

Adókedvezmények

Munkabér adóelőlegénél érvényesíthető kedvezmények:

adójóváírás (maximum 15 100 Ft/hó)

nagycsaládosok kedvezménye (gyermekenként 4 000 Ft/hó)

súlyos fogyatékosok kedvezménye (1 500 Ft/hó)

Egyéb adókedvezmények:

önkéntes pénztári befizetések esetén a munkavállaló által fizetet rész után 30 százalék

nyugdíj-előtakarékossági befizetések után

őstermelői kedvezmény

Átmenet:

a 2009.12.31.-ig megfizetett halasztott tandíj kedvezménye,

élet- és nyugdíjbiztosítási kedvezmény.

Megszűnő adókedvezmények:

személyi, tandíj,

alapítványi,

háztartási szolgáltatásokhoz kapcsolódó,

alkalmi foglalkoztatáshoz kapcsolódó,

a biztosítások kedvezménye,

a magán-nyugdíjpénztári kiegészítő tagdíj

a TB-megállapodás alapján járó kedvezmény.

Megszűnik a magánszemélyeket (köztük az egyéni vállalkozókat) terhelő különadó, azonban a vállalkozói személyi jövedelemadó kulcsa 16 százalékról 19 százalékra emelkedik. A társasági adó szabályaihoz hasonlóan a beruházáshoz, foglalkoztatáshoz, K+F-hez kapcsolódó kedvezmények kivételével megszűnnek az adóalap-kedvezmények (helyi iparűzési adó kedvezménye, szabadalom, mintaoltalom kedvezménye).

Bértervezés 2010

Mindezeket követően lássuk, hogy a munkaadók hogyan viszonyulnak a bértervezés kérdéséhez, és a DGS Global Research által végzett mintegy 600 munkáltató bevonásával végzett tanulmány alapján nézzük át, hogy a hazánkban lévő munkáltatók hogyan állnak hozzá a bértervezés kérdésköréhez.

A jövő évi fizetésemelések mértéke átlagosan 5 százalék körül mozog, és elenyésző az eltérés a tekintetben, hogy milyen a szakemberek végzettsége illetve beosztása. A jövő évben Magyarországon működő, többségében külföldi tulajdonú cégek több mint fele bérfejlesztést prognosztizál, ezzel szemben a kutatásban résztvevő magyar tulajdonban lévő vállalkozásoknak kevesebb, mint ötöde szándékozik fizetésemelést adni munkavállalói számára.

Továbbá a felmérés eredményei szerint a résztvevő vállalatok mindössze 37 százaléka tervez átlagosan 5,2 százalékos emelést 2010-ben, amely relatíve alacsonynak mondható, ha figyelembe vesszük a minta nagyságát. Emellett 57 százalékuk a bérek befagyasztását tervezi, míg 6 százalék bércsökkentéssel számol a jövő évben.

Béremelésre leginkább a diplomás szakemberek (42 százalék) számíthatnak és ők egyben a legkevésbé veszélyeztetett csoport, akiknek tartaniuk kéne fizetéscsökkenéstől, míg a felsővezetők 61 százalékának várhatóan nem változtatnak jövedelmén, sőt, "esetükben átlagosan 17 százalékos bércsökkentéssel tervez a magyar tulajdonban levő munkáltatók 12 százaléka" - derül ki a felmérésből.

A vállalatok élén lévő top menedzserek közül is a külföldi tulajdonban lévő cégek dolgozói járnak a legjobban, hiszen ezen szervezetek felénél terveznek béremelést, és nincsenek kilátásban a fizetésüket megkurtító tervek.

Noha a pénzügyi szektorban működő cégeknek átlagosan mintegy harmada számol csupán bérfejlesztéssel, ők az országos átlagnál is nagyobb mértékben kívánják emelni a jövedelmeket. Náluk a vezetői munkakörben dolgozóknak a legmagasabb -– mintegy 8 százalékos - a jövedelemnövekedése más szektorokhoz viszonyítva. Ezzel szemben a kereskedelmi ágazatban tevékenykedő cégek dolgozói számíthatnak a legszűkösebb bérváltozásokra: ott a legkevésbé hajlandóak bért emelni, ráadásul 50 százalékuk a béren kívüli juttatásokra szánt keret csökkentését tervezi.

Mi lesz a cafeteriával?

A bérrel kapcsolatos esetleges változtatásokon kívül azonban a másik sarkalatos kérdés - a béren kívüli juttatások mértékének megállapítása - komoly terhet ró a cégvezetők vállára. Mivel a már fent említett változtatások igen negatívan befolyásolják az egyes juttatásokkal kapcsolatos alkalmazások eddig megszokott előnyeit, a nagyobb mértékű cafeteria csomaggal rendelkező szervezeteket érzékenyen érintik a törvényi változtatások. A módosítások következtében az addig jól bevált juttatási csomagok átalakításra szorulnak, nem beszélve arról, hogy az esetleges változtatások ellenérzést válthatnak ki a munkavállalókból.

Nézzük, hogy a DGS Global Research felmérésének eredményei alapján mi a munkaadók állásfoglalása a béren kívüli juttatásokkal kapcsolatos tervekről. A kutatásban résztvevő vállalatok egynegyedénél egyáltalán nincs cafeteria (ez leginkább a mikro- és kisvállalkozásokra jellemző) illetve 5 százalékuk csak most tervezi annak bevezetését, így a fennmaradó 70 százalék szándékait tekintetjük e szempontból mérvadónak.

A válaszadók majd egynegyede (24 százalék) nem kíván változtatni meglévő cafeteria rendszerükön, annak ellenére, hogy a 2010-től életbe lépő törvényi változások nagyban befolyásolhatják a juttatások gazdaságossági mutatóit. Így az ő munkavállalóiknak járó nettó juttatási csomag az adó összegével fog majd csökkenni. A 654 résztvevő szervezetből mindössze 17 százalék tervezi jövőre a béren kívüli elemek 10,6 százalékos növelését, míg a 31 százalék döntött úgy, hogy a cafeteria mértékét a 2009-es évihez képest 24 százalékkal csökkenti.

Azonban szép számmal akadnak olyan szervezetek is, amelyek tudatos bérpolitikát folytatva utánaszámolnak mindennek. Ennek köszönhető, hogy főként a 20 milliárd forint fölötti árbevétellel rendelkező, valamint az 500 főnél több munkavállalót foglalkoztató nagyvállalatok negyede 2010-ben emelni kívánja a béren kívüli juttatásokra fordítható összegeket.

Bértervezés 2010-re

A változtatás kényszere

Ami az adót illeti

Adókedvezmények

Bértervezés 2010

Mi lesz a cafeteriával?

Céges kerékpárflottával is fel lehet lépni az ingázás okozta stressz ellen

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár

Ügyeljen a 2018-ban feltöltött SZÉP kártya keretre!

Kisebb cafeteria keretben gondolkodnak a cégek 2019-ben

Megjelent az új SZÉP Kártya rendelet

Béren kívüli juttatások szakértő

Heti ajánló

HR állások

Állások

Rendezvények

Partnereink hírei

HR Blog oldalak

Diagnózis kódok

Video

Könyvajánló

Kulturális ajánló