Bértervezés 2010-re

Januártól új szabályok lépnek életbe az adók, a béren kívüli juttatások és a járulékok terén, mindez a bérstruktúra újragondolását, átalakítását vonja maga után. A változtatásokra azért is szükség van, mert egy átgondolt, céltudatos tervezéssel a munkaadó még jó esélyekkel tudja alkalmazottait megkímélni a jelentős bércsökkenéstől, mindamellett, hogy optimalizálni tudja a bérköltségeket. Összeállításunk 2010-re.

Cafeteria - jelentős változások

A 2010-ben életbe lépő új adóterhek a béren kívüli juttatások szempontjából jelentős változásokat hoznak. Jövőre ugyanis a mindezidáig adómentes juttatásokat kedvezményes (25 százalék) illetve normál adózásúvá (98 százalék) minősítik át, amely a munkaadók vállára ró majd pénzügyi terhet. 2010-ben egyedül az internet utalvány marad adómentes, melyet a felhasználók továbbra is az internet szolgáltatás havi- és forgalmi, illetve az internet-hozzáférés létesítésének díjára vehetnek igénybe.

A kedvezményes adózású körben 25 százalékos adóteher hárul a következő elemekre:

üdülési csekk,

melegétkeztetési-utalvány,

iskolakezdési utalvány és iskolarendszerű képzés díja,

iskolarendszerű képzés átvállalt költsége,

helyi közlekedési bérlet megtérítése,

pénztári befizetések (önkéntes nyugdíjpénztár és önkéntes egészségpénztár)

Az egyes elemek felhasználásával kapcsolatban pedig a következő módosítások válnak érvényessé:

az üdülési csekk felhasználási körét korlátozzák, ugyanis 2010-től kizárólag üdülési és művelődési szolgáltatásra váltható majd be

a melegétkezési utalványt eddig havi 12 ezer forint összegig adhattak a munkaadók kedvezményesen, azonban jövőre ez az értékhatár 18 ezer forintra nő.

2010-ben az alábbi értékhatárokig adóznak kedvezményesen a cafeteria elemek:

A törvény a további juttatások tekintetében az alábbiak szerint rendelkezik: "azok a juttatások, amelyek az Szja-törvény 2009. december 31. napján hatályos rendelkezéseiben foglalt feltételekkel és mértékig adómentesnek minősültek, de nem tartoznak a kedvezményes körbe, 2010-től természetbeni jutatásnak minősülnek, függetlenül attól, hogy a juttatás megfelel-e a természetbeni juttatásokra vonatkozó általános szabályoknak (minden dolgozónak azonos mértékben vagy belső szabályzatban rögzítettek szerint stb.) vagy sem."

A normál adózású körbe rendkívül közkedvelt elemek kerültek bele, így az alábbi juttatásokat ezentúl 98 százalékos adóval terheli 2010-től:

a hideg étkezési utalvány juttatása,

a művelődésintézményi szolgáltatás,

a csekély értékű ajándék

A fenti változások nagy valószínűséggel az egyes elemek népszerűségét is átrendezik és biztosra vehető, hogy a hidegétkezési helyett például a melegétel utalvány válik közkedveltté. A hidegétel utalvány praktikussága miatt sok dolgozónak jelent majd hiányt, mindamellett, hogy a melegétel utalványt beváltó helyek száma jövőre még bővülhet is. A hazánkban mintegy 2,5 millió étkezési utalványban részesülő munkavállaló ezért valamelyest átrendezni kényszerül majd étkezési kiadásait is.

A változtatás kényszere

Mindez azt vonja maga után, hogy a munkáltatóknak szükségképpen át kell alakítaniuk a bérstruktúrájukat, amennyiben szeretnék a lehető legalacsonyabb adóterhek mellett munkavállalóik számára a kedvezményes juttatások maximumát adni. A béreket terhelő költségek mértéke ugyanis egy változatlan bérrendszer mellett jelentősen nőhet, ráadásul oly módon, hogy az a munkavállalók számára is jövedelemcsökkenéssel jár, így mindkét fél hátrányos helyzetbe kerülhet passzív hozzáállás esetén. A változtatásokra másfelől azért is szükség van, mert egy átgondolt, céltudatos tervezéssel a munkaadó még jó esélyekkel tudja alkalmazottait megkímélni a jelentős bércsökkenéstől, mindamellett, hogy optimalizálni tudja a bérköltségeket.

Ami az adót illeti

Jelentősen megemelkedik az alsó adókulcs sávhatára az adókulcsok csökkenése mellett. A személyi jövedelemadó alapja a kereset és járulékainak együttes összege. Az SZJA alsó sávhatára 5 millió forintra emelkedik (amely tartalmazza a járulékok összegét), illetve az alsó kulcs 18 százalékról 17 százalékra, a felső kulcs pedig 36 százalékról 32 százalékra csökken. A személyi jövedelemadózás sávhatárának jelentős emelésével 2010-ben az adózók így több mint 90 százaléka várhatóan az alsó adókulcs szerint fog adózni.

Az adójóváírást a következő változások érintik: jóváírható a bér 17 százaléka, maximum havonta 15 100 forint (összesen 181 200 forint évente) és mindez teljes egészében 3 millió 188 ezer forint éves jövedelem esetében érvényesíthető, 12 százalékos kifuttatás mellett - csökkentett összegben - pedig 4 millió 698 ezer forintig jár.

Adókedvezmények

Munkabér adóelőlegénél érvényesíthető kedvezmények:

adójóváírás (maximum 15 100 Ft/hó)

nagycsaládosok kedvezménye (gyermekenként 4 000 Ft/hó)

súlyos fogyatékosok kedvezménye (1 500 Ft/hó)

Egyéb adókedvezmények:

önkéntes pénztári befizetések esetén a munkavállaló által fizetet rész után 30 százalék

nyugdíj-előtakarékossági befizetések után

őstermelői kedvezmény

Átmenet:

a 2009.12.31.-ig megfizetett halasztott tandíj kedvezménye,

élet- és nyugdíjbiztosítási kedvezmény.

Megszűnő adókedvezmények:

személyi, tandíj,

alapítványi,

háztartási szolgáltatásokhoz kapcsolódó,

alkalmi foglalkoztatáshoz kapcsolódó,

a biztosítások kedvezménye,

a magán-nyugdíjpénztári kiegészítő tagdíj

a TB-megállapodás alapján járó kedvezmény.

Megszűnik a magánszemélyeket (köztük az egyéni vállalkozókat) terhelő különadó, azonban a vállalkozói személyi jövedelemadó kulcsa 16 százalékról 19 százalékra emelkedik. A társasági adó szabályaihoz hasonlóan a beruházáshoz, foglalkoztatáshoz, K+F-hez kapcsolódó kedvezmények kivételével megszűnnek az adóalap-kedvezmények (helyi iparűzési adó kedvezménye, szabadalom, mintaoltalom kedvezménye).

Bértervezés 2010

Mindezeket követően lássuk, hogy a munkaadók hogyan viszonyulnak a bértervezés kérdéséhez, és a DGS Global Research által végzett mintegy 600 munkáltató bevonásával végzett tanulmány alapján nézzük át, hogy a hazánkban lévő munkáltatók hogyan állnak hozzá a bértervezés kérdésköréhez.

A jövő évi fizetésemelések mértéke átlagosan 5 százalék körül mozog, és elenyésző az eltérés a tekintetben, hogy milyen a szakemberek végzettsége illetve beosztása. A jövő évben Magyarországon működő, többségében külföldi tulajdonú cégek több mint fele bérfejlesztést prognosztizál, ezzel szemben a kutatásban résztvevő magyar tulajdonban lévő vállalkozásoknak kevesebb, mint ötöde szándékozik fizetésemelést adni munkavállalói számára.

Továbbá a felmérés eredményei szerint a résztvevő vállalatok mindössze 37 százaléka tervez átlagosan 5,2 százalékos emelést 2010-ben, amely relatíve alacsonynak mondható, ha figyelembe vesszük a minta nagyságát. Emellett 57 százalékuk a bérek befagyasztását tervezi, míg 6 százalék bércsökkentéssel számol a jövő évben.

Béremelésre leginkább a diplomás szakemberek (42 százalék) számíthatnak és ők egyben a legkevésbé veszélyeztetett csoport, akiknek tartaniuk kéne fizetéscsökkenéstől, míg a felsővezetők 61 százalékának várhatóan nem változtatnak jövedelmén, sőt, "esetükben átlagosan 17 százalékos bércsökkentéssel tervez a magyar tulajdonban levő munkáltatók 12 százaléka" - derül ki a felmérésből.

A vállalatok élén lévő top menedzserek közül is a külföldi tulajdonban lévő cégek dolgozói járnak a legjobban, hiszen ezen szervezetek felénél terveznek béremelést, és nincsenek kilátásban a fizetésüket megkurtító tervek.

Noha a pénzügyi szektorban működő cégeknek átlagosan mintegy harmada számol csupán bérfejlesztéssel, ők az országos átlagnál is nagyobb mértékben kívánják emelni a jövedelmeket. Náluk a vezetői munkakörben dolgozóknak a legmagasabb -– mintegy 8 százalékos - a jövedelemnövekedése más szektorokhoz viszonyítva. Ezzel szemben a kereskedelmi ágazatban tevékenykedő cégek dolgozói számíthatnak a legszűkösebb bérváltozásokra: ott a legkevésbé hajlandóak bért emelni, ráadásul 50 százalékuk a béren kívüli juttatásokra szánt keret csökkentését tervezi.

Mi lesz a cafeteriával?

A bérrel kapcsolatos esetleges változtatásokon kívül azonban a másik sarkalatos kérdés - a béren kívüli juttatások mértékének megállapítása - komoly terhet ró a cégvezetők vállára. Mivel a már fent említett változtatások igen negatívan befolyásolják az egyes juttatásokkal kapcsolatos alkalmazások eddig megszokott előnyeit, a nagyobb mértékű cafeteria csomaggal rendelkező szervezeteket érzékenyen érintik a törvényi változtatások. A módosítások következtében az addig jól bevált juttatási csomagok átalakításra szorulnak, nem beszélve arról, hogy az esetleges változtatások ellenérzést válthatnak ki a munkavállalókból.

Nézzük, hogy a DGS Global Research felmérésének eredményei alapján mi a munkaadók állásfoglalása a béren kívüli juttatásokkal kapcsolatos tervekről. A kutatásban résztvevő vállalatok egynegyedénél egyáltalán nincs cafeteria (ez leginkább a mikro- és kisvállalkozásokra jellemző) illetve 5 százalékuk csak most tervezi annak bevezetését, így a fennmaradó 70 százalék szándékait tekintetjük e szempontból mérvadónak.

A válaszadók majd egynegyede (24 százalék) nem kíván változtatni meglévő cafeteria rendszerükön, annak ellenére, hogy a 2010-től életbe lépő törvényi változások nagyban befolyásolhatják a juttatások gazdaságossági mutatóit. Így az ő munkavállalóiknak járó nettó juttatási csomag az adó összegével fog majd csökkenni. A 654 résztvevő szervezetből mindössze 17 százalék tervezi jövőre a béren kívüli elemek 10,6 százalékos növelését, míg a 31 százalék döntött úgy, hogy a cafeteria mértékét a 2009-es évihez képest 24 százalékkal csökkenti.

Azonban szép számmal akadnak olyan szervezetek is, amelyek tudatos bérpolitikát folytatva utánaszámolnak mindennek. Ennek köszönhető, hogy főként a 20 milliárd forint fölötti árbevétellel rendelkező, valamint az 500 főnél több munkavállalót foglalkoztató nagyvállalatok negyede 2010-ben emelni kívánja a béren kívüli juttatásokra fordítható összegeket.

Bértervezés 2010-re

A változtatás kényszere

Ami az adót illeti

Adókedvezmények

Bértervezés 2010

Mi lesz a cafeteriával?

Cafeteria 2026

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár

Cafeteria 2025

Kisebb cafeteria keretben gondolkodnak a cégek 2019-ben

Ügyeljen a 2018-ban feltöltött SZÉP kártya keretre!

Béren kívüli juttatások szakértő

Heti ajánló

HR állások

Állások

Rendezvények

Partnereink hírei

HR Blog oldalak

Diagnózis kódok

HR Szavazás

Video

Könyvajánló

Kövess minket!

Facebook

Linkedin

Hírlevél

Kulturális ajánló