Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő Megjelent: 6 éve

Büntető és hatósági ügyekben is alkalmazható a mediáció

A mediáció nemcsak munkaügyi pereknél, családi vitáknál lehet jó eszköz a konfliktusok kezelésére, a felek békéltetésére, hanem büntető ügyekben, bűncselekmények miatt indult eljárásokban illetve a hatóság és az ügyfél közötti vita rendezésére is alkalmazható. Cikkünkben ezek törvényi szabályozását foglaljuk össze.

Salamon szíve elfordult az Úrtól, amiért az Úr megharagudott. Isten határozata szerint az addig egységes izraelita királyságnak két ágra kellett szakadnia, északon lett Izráel, délen Júda. Júdában Dávid utódai uralkodtak. Gyakorlatilag Júda törzse már korábban, Dávid idejében önálló törzsnek minősült, de az egységes királyság kettészakadásakor az Úr leválasztotta Benjámin törzsét Izraeltől és átadta Júdának: "Jeruzsálem városa miatt" és azért, hogy "Dávidnak mindig maradjon égő mécsese színem előtt". Benjámin, "az Úr kedveltje", volt Jákob legkisebb gyermeke. Édestestvére, az egyiptomi hivatalt elnyerő József mellett számos féltestvére volt. Apja különös figyelemmel óvta, szerette, aggódott érte.
(1Móz.35:18; 42:4; 42:36-38; 43:14; 44:27-29; 5Mózes 33:12; Józs. 18:11-28; 1Királyok 11:9-13; 11:32-36; 2Sámuel 2:10)


Az elsőszülött

Mediáció alatt a leggyakrabban azt a folyamatot (jó esetben élménytengert) értik, aminek állami szabályrendszerét a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény határozza meg, amelyhez kapcsolódnak más rendező normák is (ez utóbbiak körében említjük különösen a közvetítői szakmai képzésről és továbbképzésről szóló 63/2009. (XII. 17.) IRM rendeletet, illetve a közvetítők iga-zolványáról szóló 2/2003. (III. 13.) IM rendeletet).

E mediáció elsődlegessége érthető, hiszen ennek a piacára éppen azért léphet be a legszélesebb mediátori és ügyféli kör, mert tipikusan ez a fajta mediáció terjed ki a gazdasági, a párkapcsolati, a családon belüli konfliktusokra, illetve jeleníti meg a természetes személyek és más személyek személyi és vagyoni jogaival kapcsolatban felmerült sajátos permegelőző, konfliktuskezelő, vitarendező eljárást. Jogalkotói szempontból az említett közvetítői eljárás bevezetésénél elsődleges szempontként annak perelhárító jellege jelentkezett, abból kiindulva, hogy a személyi és vagyoni jogokkal összefüggésben számos olyan kérdés merülhet fel, amelyekben a konfliktushelyzet további éleződése helyett egy semleges és a konfliktussal nem érintett személy, a közvetítő segítségével létrejöhet a felek számára elfogadható megegyezés.

Értelmesen létezve korántsem egyszerűen a perek elkerülése a mediáció célja, hanem a nem kizárólag perelkerülésben megnyilvánuló, legalább primer feszültségoldás. Teljes értékű létezésre törekedve pedig a mediáció kiemelt célja a dizájn-szemléleten, az ontológiai megközelítésen alapuló, a konfliktusfeloldás bája által vezérelt harmónia-átélés individuális él-ménye).

Ez a mediáció tehát a 2002. évi LV. törvény szerint lefolytatott olyan sajátos permegelőző, konfliktuskezelő, vitarendező eljárás, amelynek célja a vitában érdekelt felek kölcsönös írásbeli megegyezése alapján a vitában nem érintett, harmadik személy, a közvetítő bevonása mellett a felek közötti vita rendezésének megoldását tartalmazó megállapodás létrehozása.

A kisebbik testvér

Mediációról hallva általában kevesebben gondolnak a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységre, mediációra, amely az ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő közlekedési-, vagyon elleni és bizonyos személy elleni bűncselekmények miatt indult eljárásokban alkalmazható. E mediáció részletes szabályait a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény állapítja meg, amelyhez szintén kapcsolódik több más jogszabály (ez utóbbiak körében említjük különösen a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvényt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényt, de olyan részletkérdések szabálytárát is, mint a büntető ügyekben közvetítői tevékenységet végző ügyvéd képesítési követelményeiről, díjazásáról és iratkezeléséről szóló 58/2007. (XII. 23.) IRM rendeletet). A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői eljárás az ügyésznek az ügy közvetítői eljárásra utalásáról hozott határozatával vagy a bíróságnak a büntetőeljárást - a közvetítői eljárás lefolytatása érdekében hozott - felfüggesztő végzésével indul meg.

Ebben a közvetítői eljárásban a közvetítő, a mediátor a bíróság, illetőleg ügyész székhelye szerint illetékes pártfogó felügyelői szolgálat közvetítői tevékenységet végző pártfogó felügyelője, vagy a pártfogó felügyelői szolgálatként kijelölt szervvel közvetítői tevékenység végzésére szerződésben álló ügyvéd. A tét nem csekély: a sikeres mediáció (illetve a tevékeny megbánás) adott esetben büntethetőséget megszüntető oknak minősül, illetve a büntetés korlátlan enyhítését teszi lehetővé.

A féltestvér

Kevesen tudnak már a létezéséről is a testvérei mellett szerényen megbúvó hatósági közvetítői tevékenységnek, mediációnak, arról, hogy a hatóság és az ügyfél, valamint az ellenérdekű ügyfelek közötti vita rendezése érdekében a hatóság (pl. egy polgármesteri hivatal, kormányhivatal) hatósági közvetítőt vehet igénybe. A hatósági közvetítői tevékenység elkülönült jogterülethez tartozik, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény vezette be.

Az eredeti szabályozás szerint a hatóság akkor vehetett igénybe hatósági közvetítőt, ha külön jogszabály lehetővé tette és ha nagyszámú ügyfelet érintett az eljárása. Egy 2009-es módosítás a mind szélesebb körű alkalmazás előmozdítása érdekében e két jogszabályi korlátot lebontották, azóta sem a külön jogszabályi rendelkezés, sem az nem feltétel, hogy nagyszámú ügyfelet érintsen az eljárás. A hatósági közvetítő nem pusztán a felek között közvetít, nem pusztán az ő érdeküket, élmény igényüket segít kielégíteni, de elvárás vele szemben az ügyfelek szakszerű tájékoztatása is.

A hatósági közvetítő gondoskodik arról, hogy az érintettek hiteles, szakszerű és közérthető tájékoztatást kapjanak mind az eljárás céljáról, mind az annak megvalósulása kapcsán várható következményekről, illetve az esetleges kedvezőtlen változások (hatások) megelőzésére vagy mérséklésére irányuló intézkedésekről, tájékoztatja az ügyfeleket az ügyben irányadó jogszabályok rendelkezéseiről, az anyagi jogi és eljárásjogi jogszabályokban meghatározott jogaikról, közvetít a hatóság és az ügyfelek, illetve az ellenérdekű ügyfelek között annak érdekében, hogy az eljárás céljának eléréséhez kölcsönösen elfogadható megoldási módot találjanak, összegyűjti és rendszerezett formában a hatóság rendelkezésére bocsátja az ügyfelektől beérkezett, az eljárás tárgyára vonatkozó észrevételeket.

A hatósági közvetítő részt vehet az ügyfél, a tanú, a szakértő meghallgatásán, a szemlén és a tárgyaláson, a jelenlévőkhöz kérdést intézhet, tájékoztató megbeszélést szervezhet, írásos anyagot készíthet az érintettek részére, valamint egyeztetést kezdeményezhet az ellenérdekű ügyfelek, illetve a hatóság és az ügyfél között.

A hatósági közvetítőt munkájáért díj illeti meg (a 42/2009. (IX. 15.) IRM rendelet alapján ennek ösz-szege óránként 5000.-Ft+ÁFA ---– ugyanakkor minden megkezdett fél órát fél órának kell figyelembe venni), és a törvény szerint igényt tarthat költségeinek megtérítésére, de ha a hatósági közvetítő a neki felróható okból nem teljesíti feladatát, eljárási bírsággal sújtható, és a felmerült költségek viselésére kötelezhető.

A fővárosi, megyei kormányhivatalok nyilvántartást vezetnek a hatósági közvetítőkről. A kormányhivatal - kérelemre - azt az eljárási képességgel (ez ---– bizonyos kivételekkel - a polgári jogi cselekvőképességnek fel meg) és felsőfokú végzettséggel vagy azzal egyenértékű elismert külföldi oklevéllel rendelkező személyt veszi nyilvántartásba, aki magyar állampolgár vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával, rendelkezik, s hatósági közvetítői vizsgát vagy közigazgatási szakvizsgát tett vagy a közigazgatási szakvizsgával egyenértékű képesítéssel rendelkezik.

A közigazgatás az embert egész életében elkíséri, a születéstől a halálig, sőt bizonyos esetkörök az elmúlás után jelentkeznek. Ennek fényében kijelenthető, hogy messze nem látszik átütő erejűnek a hatósági közvetítői eljárások jelenléte, jóllehet álláspontunk szerint lehetőségek tárháza.

Adottságnak tekintető, hogy a közigazgatás nagy általánosságban évezredek kultúrájában kialakult erős ontológiával bír. Ennek felismerése, ontológiai alapú (vagy más megközelítésű) kezelése szép kihívás, jó mulatság, férfi munka lészen. A hatósági közvetítés nem elégséges jelenléte, a kevéssé kedveltsége, féltestvéri jellege olyan státusz, ami változtatható, kedveltté, kedvenccé, benjáminná tehető ---– hacsak nem mostohatestvérként emlékezünk meg róla.

dr. Tiba Zsolt, az IACM, International Association of Coaching and Mediation Üzleti Akadémiájának ügyvéd-mediátor szakértője






Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
December 25. munkaszüneti nap lesz Ukrajnában

A kijevi parlament törvénymódosítást fogadott el, amelynek értelmében ezentúl munkaszüneti nap lesz december 25., a világ keresztényeinek többsége... Teljes cikk

Új gyáregységet nyitott az indiai cég Kecskeméten

Az indiai tulajdonú, autóipari Samvardhana Motherson Group (SMG) 30 milliárd forintos beruházással új gyáregységet nyitott Kecskeméten, a fejlesztés... Teljes cikk

Szexuális zaklatás elleni tanfolyamot vezetnek be az amerikai képviselőházban

Ennek értelmében a képviselőház valamennyi irodai dolgozójának kötelező lesz részt venniük a tanfolyamon. A politikusokra ugyanakkor nem vonatkozik... Teljes cikk

Hogyan hozd ki dolgozóidból a főnököt?

Előbb-utóbb minden vezetőnek kell maga mellé segítőket választani. De hogyan? Ha nem látsz a jelenlegi csapatodban, olyat, akiben szerinted megvan a... Teljes cikk

Városi kertek és tricikli-kávézó - társadalmi startupok találkoznak Budapesten

A kelet-közép-európai régió huszonöt legígéretesebb társadalmi startupja versenyez jövő héten Budapesten. A megmérettetésre az SAP szoftvercég... Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár