Szerző: Berta László
Megjelent: 14 éve

Elbocsátások a közszférában: vesztésre állnak az érdekvédők

Bizonytalannak tűnik a szakszervezetek ellenálló-képessége. A köztisztviselők érdekképviselete és a Liga szópárbajt vív, miközben abban mindenki egyetért, veszélyes, hogy az állam indoklás nélkül, két hónapos felmondási idővel megszüntetheti a kormánytisztviselőkké minősített köztisztviselők munkaviszonyát.

A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) arra kérte a köztársasági elnököt, hogy kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat előzetes normakontrollját. A törvényjavaslatot benyújtó Répássy Róbert, Rétvári Bence és Navracsics Tibor képviselők még a kormányalakítás előtt kezdeményezték a változtatást, így nem is lehetett meghatalmazásuk a kormányzat részéről.

Taktikai lépésként ez is közrejátszhat abban, hogy az érdekvédők és a döntéshozók között csak a törvénytervezet sikeres keddi végszavazása után indulhat érdemi egyeztetés. Ha indul egyáltalán. Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke kifejtette, hogy a kormánynak van egyeztetési kötelezettsége, nem a törvényjavaslatot benyújtó képviselőknek, ezért nincsenek késésben, a már megalakult kormánnyal keresik a tárgyalás lehetőségeit. Ráadásul a törvény elfogadása után a köztársasági elnökhöz fordulnak kérésükkel, hogy az Alkotmánybíróság normakontrollra küldje, ami halasztó hatállyal bír. Az MKKSZ normakontroll kérése után, ígérete szerint a Liga is címez egyet az ügyben, akkor komoly a meg nem értés a szakszervezetek között.
A törvény átnevezi a köztisztviselők egy bizonyos körét: kormánytisztviselők dolgoznának a jövőben a Miniszterelnökségnél, a minisztériumokban, a kormányhivatalokban, a központi hivatalokban, valamint ezen utóbbi hivatalok területi, helyi szervénél. A kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervénél, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező szervénél, a Rendőrség, a Vám- és Pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtás és a katasztrófavédelem szerveinél, valamint a Nemzeti Hírközlési Hatóságnál. (MTI)



Indoklás nélkül nincs jog



Fehér József, az MKKSZ főtitkára szerint ez a javaslat elsősorban azt demonstrálja, hogy a törvényhozók úgy gondolják, nem kell senkivel egyeztetniük. A törvényt benyújtó képviselők nyilatkozataiból arra lehet következtetni, mintha a társadalom negatívan ítélné meg a közszolgák működését, ami Fehér szerint egyrészt nem igaz, másrészt arra alapoznak a javaslattevők, hogy a jelenlegi közhangulat szerint az állami tisztségviselők hibáztathatók az ország rossz helyzetéért. "A kormányzat téves felfogásban gondolkodik, mert a társadalomnak van közszolgálata, nem a kormánynak" - mondta el Fehér, aki abban bízik, hogy Sólyom László köztársasági elnök a tőle megszokott igényességgel hoz majd döntést.

Ki tudja, talán a tegnap ígért adócsökkentés valóban tízezer kormánytisztviselő elbocsátásával gazdálkodható csak ki. Annyi biztos, hogy az Országgyűlés tegnapi döntése után június második felétől bármelyik kormánytisztviselő rövid úton elbúcsúzhat munkahelyétől. Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke elmondta, precedenst teremthet, ha nem kell indokolni a kormánytisztviselők elbocsátását, mert akkor hasonló passzus kerülhet a többi jogállási törvényünkbe is. Kerpen szerint a törvényjavaslat veszélyes, mert az elbocsátott érdemben nem fordulhat jogorvoslathoz, a munkaügyi bíróság ugyanis nem tudja eldönteni, hogy jogszerű vagy nem az elbocsátása, hiszen nincs indok. A törvény alapján megváltoztatható a szélesebb körben alkalmazott Munka Törvénykönyve és a jogállási törvények, melyek pl. a közalkalmazottakra, bírákra, fegyveres dolgozókra vonatkoznak. Ezzel a munkavállalók bizonytalanabbá válnak. Gaskó István megerősítette, hogy az indoklás nélküli elbocsátással, ha precedenssé válik, más foglalkoztatási területeknél is megpróbálkozhatnak.

"A Medgyessy-, Gyurcsány- és Bajnai-kormány álláspontja abban közös volt, hogy azt hangoztatták, a közalkalmazottak jogállásról szóló törvény alapján lehetetlen elbocsátani dolgozókat, mégis sikerült bebizonyítaniuk az ellenkezőjét. Több mint 15 ezer álláshely szűnt meg" - foglalta össze Kerpen Gábor. Fehér József is úgy látja, hogy az új kormány által tervezett gyors személyzeti változásokhoz a jelenlegi törvények is elegendő mozgásteret biztosítanak, ezért nincs értelme a módosításnak. "A közvélemény megtévesztése, hogy a köztisztviselők be vannak betonozva - utalt Répássy Róbert nyilatkozatára - hazugság. Minden választás győztesei zsákmánynak tekintették a közigazgatás állásait" - fejtette ki Fehér.

A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége versenyszférában dolgozó munkavállalókat képvisel, ezért közvetlenül nem érinti a kormánytisztviselők indoklás nélküli elbocsátásának kérdése, viszont érdekelt a törvényes megoldásban. Pataky Péter elnök elmondta, hogy a köztisztviselők között nem lehet ilyen különbséget tenni. "Kérdésessé vált, hogy az új nyelvi közegben, a Nemzeti Egyeztetés Rendszerében van-e helye a törvények által előírt érdekegyeztetésnek. A hadseregen kívül egyetlen munkaviszonyban sem indokolt ez a parancsuralom" - fejtette ki, és aggodalmát fejezte ki a törvények által garantált érdekérvényesítési struktúra megmaradásáért.

Fehér József, az MKKSZ főtitkára szerint a törvényjavaslat ellentétes az Európai Unió Alapjogi Chartája védelem elvével, mely szerint az állampolgár érdekeit szolgálja a köztisztviselő védelme, aki csak a törvénynek van alárendelve és a közösség érdekében dolgozik. Mint megtudtuk, az a vád is megfogalmazódott, hogy a szakszervezetek a "kommunista ejtőernyősöket" védik, ezért Fehér felhívta a figyelmet a helyzet pikantériája, ugyanis szerinte a minisztériumi és a közigazgatás vezetői közül több száz személyt még az Antall-kormány és a Fidesz nevezett ki. "Eddig a köztisztviselőknek garanciáik voltak, ha ez eltűnik, veszíthet a varázsából a pálya, ami kontraszelekcióhoz vezet. A kormány nagy hibát követ el, ha politikai komisszárokat küld be, és nem érdekli, hogy a túlnyomó többség tisztességes" - mondta el Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke.

Fehér József véleménye szerint azzal részben igazolható az új kormány leépítési szándéka, hogy a minisztériumok számának csökkentésével tárcánként nincs szükség annyi pénzügyi, személyügyi, külpolitikai kapcsolatokért felelős vezetőre, de az indoklási kötelezettség nélküli elbocsátás ezzel együtt is nemzetközi jogot sért. Hozzátette, hogy a törvény életbe lépése egyéb visszás helyzeteket okozhat, pl. a munkaügyi központoknak 30 nappal a felmondások előtt jelezni kellene, hogy több száz állást kereső köztisztviselő érkezik, akiknek munkát kell ajánlani.


Vitatott múlt, haragos jelen



Információink szerint a Liga Szakszervezetek az MKKSZ előtt jelentette be kifogásait az új kormánynál, bár Gaskó István elnök úgy látja, az elsőségnek nincs jelentősége. "A Liga önállóan intézte és nem várt azokra a szervezetekre, akik a bokorból bújtak elő, és amikor az előző kormányzatok a köztisztviselők hátán vágták a fát, sehol nem voltak" - fejtette ki. Gaskó véleménye szerint ezeknek a szakszervezeteknek megkérdőjelezhető az őszintesége, de ha csatlakoznak a Liga kezdeményezéséhez, együtt erősebbek is lehetnek.

Fehér József felindultan kommentálta a Liga elnökének nyilatkozatát, és visszautasította, hogy a korábbiakban nem léptek fel a köztisztviselők érdekében. "A Ligához nem tartoznak köztisztviselők, ezért Gaskó, aki outsider e téren, feltehetően tagtoborzásra használja a jelenlegi krízishelyzetet. Ez merénylet a köztisztviselői érdekek ellen" - tette hozzá Fehér. A szakmaiság hiányának felemlegetését Fiedler Péter, a Liga Szakszervezetek kommunikációs vezetője azzal cáfolta, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló törvény alapján az Országos Részvételt Megállapító Bizottság 2010 márciusában megvizsgálta és megállapította a Liga Szakszervezetek megfelelőségét az országos érdekegyeztetésben való részvételre, amelyből kiderült az is, hogy egyedüliként a hat konföderáció közül, külön-külön a verseny- és a közszférában is megfelelt volna a kritériumoknak.

Fehér József sajnálatosnak tartja, hogy kritikus helyzetben, amikor szakszervezeti összefogásra van szükség, a Liga elnökének fontosabb a provokatív vádaskodás és a vezérszerep vindikálása. "A köztisztviselők nem populista nyilatkozatokra, hanem szakszerű érdekképviseletre várnak, Gaskó ennek megbontásán dolgozik" - mondta Fehér. Ezzel szemben Fiedler Péter kommunikációs vezető arra hivatkozott, hogy Fehér József szavai tehetetlen vagdalkozások, melyekkel éppen ő ver éket a szakszervezetek közé egy olyan helyzetben, amikor százezres létszámú, indoklás nélküli elbocsátási hullám készülődik.

Nem könnyű összegzést adni a pillanatnyi helyzetről. A sietős és nagyarányú leépítések a teljes kormányzati ciklusra megalapozhatják a szakszervezetek érzékenységét, de azt nem tudhatjuk, hogy élesebbek vagy békésebbek lesznek-e, mint az előző kormányzati ciklusban. E tekintetben kétség kívül a Liga viselkedése több mint érdekfeszítő. Lapunk felvetésére, mely szerint fideszes szakszervezetnek bélyegezték a Ligát, Gaskó István elmondta: "Ezt a butaságot a szoclib sajtó képviselői politikai célok szolgálatában találták ki, de kezdenek "megtérni", és a Liga ezután sem lesz politikai eszköz."

Azért a kijelentéseken túl a szakszervezetek állásaira hamarosan több fény vetül, mert úgy tűnik, kevés eséllyel védelmezik a kormánytisztviselők érdekeit. Csendesen szólni a köztársasági elnöknek jó időhúzásnak tűnik, de azt is jelzi, hogy vesztésre állnak, ezért teljesen érthető a feszült várakozás. Ha öt éven belül megismétlődik, hogy tízezres számban bocsátanak el állami alkalmazottakat, részben a szakszervezeti oldal megosztottsága miatt, akkor hitelüket veszítik és megkérdőjeleződik az érdekvédők alkalmassága.


  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Kiábrándítóan lassan növekszik a női vezetők száma - mutatjuk, hogy befolyásolja ezt a rugalmas munkavégzés

Miközben a nők által betöltött felsővezetői pozíciók aránya világszerte 19,4%-ról 33,5%-ra nőtt két évtized alatt, a fejlődés... Teljes cikk

Hogyan építsük a vállalati kultúrát hibrid munkavégzés esetén?

A csapatépítés ösztönzésével, az eredmények jutalmazásával, a kommunikáció támogatásával és a munka-magánélet egyensúlyának... Teljes cikk

Így járulhat hozzá a HR a vállalati sikerhez: a HR-es mint az üzleti stratégiaalkotás résztvevője

A HR szakembereknek részt kell venniük az üzleti stratégiaalkotásban, ennek érdekében érdekében szükséges az üzleti gondolkodás fejlesztése, hogy... Teljes cikk