Nem-verbális kommunikáció

Kutatók vizsgálatai alapján az interperszonális kommunikáció információtartalmának átadása 85%-ban nem verbális jellegű.
A nem-verbális jegyek a kommunikáció érzelmi közvetítéseinek elsődleges hordozói, mivel folyamatos információt szolgáltatnak a kommunikációban részt vevők által megélt érzésekről.
A testtartás, a hangszín, az intonáció, a ritmus, a távolság, az arcjáték, mind fontos információt közölhetnek, amelyek "kódrendszerének" elsajátítása megtanulható, használata fejleszthető és jelentősen javíthatja a hatékonyságot.

A nem-verbális kommunikáció a szavak nélküli üzenetek átvitelét jelenti, amelyek befolyásolhatják a másik fél értelmezését, érzéseit és viselkedését. A nem-verbális kommunikáció több formát is ölthet, például:

• Mimika: Az arckifejezések segítenek kifejezni az érzelmeket, mint például az öröm, a meglepetés, a félelem, a szomorúság, a harag, az undor és az érdeklődés. A mimika ösztönösen működik, és egyetemesen érthető a különböző kultúrákban.
• Tekintet: A szemkontaktus fontos szerepet játszik a kommunikációban, mert jelzi a figyelmet, az érdeklődést, a bizalmat, a dominanciát vagy a kihívást. A tekintet iránya és időtartama is jelentős információt.
• Vokális kommunikáció: A beszédhangon kívüli hangjelzések, mint például a hangerő, a beszédsebesség, a hangsúly, a hangszín, a nevetés, a sóhajtás, a köhintés, a morogás, a nyögés stb. szintén befolyásolják a verbális üzenetek értékét és hatását.
• Mozgásos kommunikáció: A testmozgások, gesztusok, testtartások, fej- és kézbillentések, vállrándítások, bólintások, rázások stb. szintén kifejezhetnek érzelmeket, véleményeket, szándékokat, kéréseket stb. A mozgásos kommunikáció gyakran kíséri, kiegészíti, helyettesíti vagy ellentmond a verbális kommunikációnak.
• Térköz: A kommunikációban részt vevők közötti fizikai távolság is jelentőséggel bír, mert tükrözi a kapcsolat természetét, a viszonyulást, a nyitottságot, a komfortérzetet stb. A térköz különböző kultúrákban eltérő normákat követ, és általában négy kategóriába sorolható: intimitás (15-45 cm), személyes (46-120 cm), társas (121-360 cm) és nyilvános (361 cm-től) térköz.
• Viseletek-készítmények: A ruházat, az ékszerek, a frizura, a smink, a tetoválások, a piercingek, az órák, a szemüvegek stb. is kommunikálnak a viselőjük személyiségéről, stílusáról, értékeiről, hovatartozásáról, hangulatáról stb. A viseletek-készítmények a teststilizáció eszközei, amelyekkel az egyéniségünket tárjuk fel a környezetünk előtt.
• Környezeti tényezők: A kommunikáció helyszíne, időpontja, fényviszonyai, hőmérséklete, zajszintje, berendezése, dekorációja stb. is befolyásolhatják a kommunikáció hangulatát, jelentését, hatékonyságát stb. A környezeti tényezők a kommunikáció kontextusát adják meg, és segítenek a kommunikációban részt vevőknek alkalmazkodni a helyzethez.

A nem-verbális kommunikáció készségeinek fejlesztése segíthet abban, hogy jobban megértsük és befolyásoljuk másokat, hatékonyabban kommunikáljunk, jobb benyomást keltsünk, és elkerüljük a félreértéseket. A nem-verbális kommunikáció készségeinek fejlesztéséhez érdemes figyelni a saját és mások testbeszédére, gyakorolni a megfelelő mimikát, tekintetet, hanghordozást, gesztikulációt, térközt, viseletet és környezetet, valamint keresni a verbális és nem-verbális üzenetek közötti összhangot vagy ellentmondást.