Figyelni kell a munkaszüneti napok bérezésénél
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokat2017 első félévében négy olyan munkaszüneti nap is volt, melyek általános munkarend szerinti munkanapra estek. Ilyenek voltak a március 15. (szerda), az április 14. (péntek), a május 1. (hétfő), valamint a június 5. (hétfő). E napok elszámolására speciális szabály vonatkozik. Arra is lehetőség van azonban, hogy a felek eltérjenek a törvény szabályaitól - írja az adózóna.
Kik dolgozhatnak a munkaszüneti napokon?
A munkaszüneti nap egy adott társadalom, közösség életében kiemelt nap, így erre a napra rendes munkaidőt - eltérően a vasárnaptól - csak kivételes esetben lehet beosztani. Munkavégzésre így kizárólag a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben, az idényjellegű, a megszakítás nélküli tevékenység esetében, továbbá a társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához - a szolgáltatás jellegéből eredően - e napon szükséges munkavégzés esetén, valamint a külföldön történő munkavégzés során foglalkoztatott munkavállaló esetén kerülhet sor - összegzi az adózóna.
A munkáltató vagy a munkakör pedig akkor minősül a munkaszüneti napon is rendeltetése folytán működőnek, ha a tevékenység igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján, vagy baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá a vagyonvédelem érdekében kerül sor.
A munkabér az elvégzett munka rendes (átlagos) körülmények közötti elvégzését kompenzálja. Bérpótlék tehát akkor jár, ha egy körülmény rendkívülinek tekinthető.
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv. (Mt.) 140. §-a szerint a munkavállalót a munkabérén felül, a munkaszüneti napi munkavégzéséért 100 százalék bérpótlék illeti meg. A munkaszüneti napi munkavégzést ugyanis - szemben a vasárnapi munkavégzéssel - minden esetben rendkívüli körülménynek tekintjük.
Nem vasárnapi pótlék, hanem munkaszüneti napi pótlék jár továbbá húsvét- és pünkösdvasárnapra, illetve a vasárnapra eső munkaszüneti napokra is. Ez azonban a rendes munkaidőben történő munkavégzés szabálya.
Amennyiben pedig a munkavállaló a munkaszüneti napon rendkívüli munkavégzés keretében végzett munkát, további 100 százalék bérpótlékra jogosult, hiszen itt ismételten felmerül egy olyan körülmény, amely kompenzációt igényel.
Egy korábbi cikkünkből megtudhatja, hogy 2018-ban várhatóan mikor lesznek hosszú hétvégék.
adózóna
A munkaszüneti nap egy adott társadalom, közösség életében kiemelt nap, így erre a napra rendes munkaidőt - eltérően a vasárnaptól - csak kivételes esetben lehet beosztani. Munkavégzésre így kizárólag a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben, az idényjellegű, a megszakítás nélküli tevékenység esetében, továbbá a társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához - a szolgáltatás jellegéből eredően - e napon szükséges munkavégzés esetén, valamint a külföldön történő munkavégzés során foglalkoztatott munkavállaló esetén kerülhet sor - összegzi az adózóna.
A munkáltató vagy a munkakör pedig akkor minősül a munkaszüneti napon is rendeltetése folytán működőnek, ha a tevékenység igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján, vagy baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá a vagyonvédelem érdekében kerül sor.
A bérpótlék 100 százalék
A munkabér az elvégzett munka rendes (átlagos) körülmények közötti elvégzését kompenzálja. Bérpótlék tehát akkor jár, ha egy körülmény rendkívülinek tekinthető.
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv. (Mt.) 140. §-a szerint a munkavállalót a munkabérén felül, a munkaszüneti napi munkavégzéséért 100 százalék bérpótlék illeti meg. A munkaszüneti napi munkavégzést ugyanis - szemben a vasárnapi munkavégzéssel - minden esetben rendkívüli körülménynek tekintjük.
Nem vasárnapi pótlék, hanem munkaszüneti napi pótlék jár továbbá húsvét- és pünkösdvasárnapra, illetve a vasárnapra eső munkaszüneti napokra is. Ez azonban a rendes munkaidőben történő munkavégzés szabálya.
Amennyiben pedig a munkavállaló a munkaszüneti napon rendkívüli munkavégzés keretében végzett munkát, további 100 százalék bérpótlékra jogosult, hiszen itt ismételten felmerül egy olyan körülmény, amely kompenzációt igényel.
Egy korábbi cikkünkből megtudhatja, hogy 2018-ban várhatóan mikor lesznek hosszú hétvégék.
adózóna
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?