Megjelent: 4 éve

Fizethetünk-e mint a katonatiszt? - Avagy sikerült-e orvosolni az iskolaszövetkezeti szabályozás fogyatékosságait

A 2017-es költségvetési törvényben a jogalkotó az iskolaszövetkezetek szabályozásához is hozzányúl. Jelenleg Magyarországgal szemben kötelezettségszegési eljárást folytat az Európai Bizottság a Munka törvénykönyvében jelenleg érvényben lévő szabályozás miatt. Milyen hatással lesz a változtatás a diák munkavállalókra és az iskolaszövetkezetek működésére?

images

images

Kötelezettségszegési eljárás van folyamatban

Az Európai Bizottság közel egy éve 20154015. számon kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben tekintettel arra, hogy a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv. 227.§ (3)(a) bekezdése alapján a szabadságra vonatkozó rendelkezések iskolaszövetkezet esetében nem alkalmazandóak. Ez a Bizottság álláspontja szerint azonban nem felel meg a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003/88/EK irányelv rendelkezéseinek. A Munka törvénykönyvének a 2017. évi költségvetést megalapozó törvényben történő tervezett módosításával egyidejűleg a jogalkotó így az iskolaszövetkezetek szabályozásához is hozzányúl. Az Országgyűlés az iskolaszövetkezetekre vonatkozó T/10316.számú törvényjavaslatot már el is fogadta, az jelenleg kihirdetésre vár. Nagy a tét, hiszen amennyiben a Bizottság a szabályozást nem találja EU konformnak, abban az esetben komoly anyagi szankciókkal is szembe kell nézni. Ez a hatályos szabályozás alapján átalány kártérítés vagy napi kötbér formáját öltheti. Az előbbi minimális mértéke, mely az érintett ország teherbíró képességéhez igazodik, Magyarország esetén 1.433.000,-EUR. Nézzük tehát meg, hogy pontosan hogyan is szól a jelenleg még hatályos szabályozás, illetve a tervezett módosítás.

Majdnem munkaerő-kölcsönzés

Az iskolaszövetkezet olyan speciális szövetkezet, mely tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban álló diákok számára munkavégzésre, valamint gyakorlati képzésre biztosít lehetőséget. Az így létrejövő határozott időre szóló jogviszonynak három szereplője van: a diák (munkavállaló), az iskolaszövetkezet (munkáltató), valamint a szolgáltatás fogadója.



A munkavégzésre irányuló jogviszony több megállapodás meglétét is feltételezi. Elsőként is a feleknek a hatályos szabályok alapján szükséges egy keretjellegű munkaszerződést kötniük. Ebben az Mt. 223.§ (2) bekezdése alapján megállapodnak abban a feladatkörben, amit a diák igény esetén ellátna, a minimálisan elfogadható bérezésben, valamint a felek kapcsolattartásának a módjában. Ez alapján a munkaszerződés alapján azonban a munkavállaló az Mt.225.§ (3) bekezdés alapján még munkabérre nem jogosult. Szükséges ugyanis az is, hogy jelentkezzen egy szolgáltatás igénybe vevője (szolgáltatás fogadója), amely az iskolaszövetkezettel megállapodást köt. Ez alapján a konkrét megállapodás alapján válik szükségessé a munkavállaló diákkal még egy írásbeli megállapodás megkötése, melyben a felek a munkavégzés feltételeit konkretizálják.

Megállapodnak a munkakörben, az alapbérben, a munkavégzés helyében, a munkába lépés napjában, valamint a munkavégzés tartamában. Ezt követően pedig legkésőbb a munkavégzési kötelezettség megkezdésével egyidejűleg a munkáltató a munkavállalót írásban köteles tájékoztatni a bérfizetés napjáról, a munkakörbe tartozó feladatokról, valamint az utasítást adó személyéről. Habár a munkáltatói jogokat az iskolaszövetkezet, mint munkáltató gyakorolja, a törvény a szolgáltatás fogadójának is utasításadási jogot biztosít. A munkavállaló munkavégzési kötelessége teljesítésének tartama alatt azonban a szolgáltatás fogadója gyakorolja, illetve teljesíti azokat a munkáltatót megillető jogokat és terhelő kötelezettségeket, amelyek a munkavédelemmel, a nők, a fiatal munkavállalók, a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával, a munkaidővel, pihenőidővel és ezek nyilvántartásával kapcsolatosak.

Ezen túlmenően az Mt.224.§ (4) bekezdés alapján a munkavállaló számára munkavégzése esetén biztosítani kell a szolgáltatás fogadójával munkaviszonyban álló munkavállalókra irányadó alapvető munka és foglalkoztatási feltételeket. Emellett azonban az Mt. 227.§ (3)(a) bekezdés alapján ebben az atipikus munkavégzési formában nem jár szabadság, betegszabadság, szülési-, illetve fizetés nélküli szabadság.

Így határoljuk el

Látható, hogy az iskolaszövetkezeti jogviszony a munkaerőkölcsönzéssel számos rokon tulajdonságot felmutat. A munkaerőkölcsönzéshez hasonlóan három szereplős jogviszonyról van szó, a munkavállaló a munkáltatóval köt munkaszerződést, munkát azonban nem számára végez. Iskolaszövetkezet esetében a munkaerő-kölcsönzéstől eltérően a szolgáltatás fogadója szolgáltatást és nem munkavállalót fogad. A munkavállaló által végzett munka irányítása, ellenőrzése ennek megfelelően nem szállnak át a szolgáltatás fogadójára, aki csak a „munkavégzéshez szükséges fizikai környezetet biztosítja” (Mfv.10829/2011/6). A munkavállaló számára ezen túlmenően iskolaszövetkezetben is biztosítani szükséges a szolgáltatás fogadójával munkaviszonyban állókra vonatkozó alapvető munka- és foglalkoztatási feltételeket, sőt a kárfelelősség szabályai is lényegében azonosan alakulnak.

Az iskolaszövetkezeti jogviszony elhatárolását segítheti, hogy annak alanyi oldalán munkavállalóként kizárólag diák jelenhet meg, valamint az minden esetben határozott időre szól (de lehet 5 évnél hosszabb). Ezzel együtt nyilvánvaló, hogy a két jogviszonyban az átfedések dominálnak. Nem véletlen, hogy a jogalkalmazás (Mfv.10151/2012/6), illetve a munkaügyi ellenőrzés is küzdött a megfelelő elhatárolással, utóbbi sok esetben az iskolaszövetkezeti jogviszonyt az önálló (sui generis), atipikus munkavégzési formaként való definiálásáig jogellenes munkaerő-kölcsönzésnek minősítette és szankcionálta.

Így történik a problémák orvoslása

Az Országgyűlés által elfogadott T/10316. számú törvényjavaslat az Európai Bizottság által jelzett problémákat kívánja orvosolni azzal a céllal, hogy a kötelezettségszegési eljárás lezárulhasson. Ennek eszközeként az iskolaszövetkezeti jogviszonyt ismét kiemeli a Munka törvénykönyvéből és visszahelyezi a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvénybe. Ennek következtében a jogviszonyra kevés kivételtől eltekintve a polgári jogi megbízás szabályai lesznek irányadóak. A munka és pihenőidővel összefüggésben azonban a javaslat az Mt-ben lévő tartalommal biztosítja a munkaközi szünet, valamint a napi pihenőidő szabályait. A szabadság vonatkozásában pedig úgy rendelkezik, hogy minden 13 feladatteljesítéssel töltött nap után egy nap szabadság jár. A „feladatteljesítés” díjazása sem múlna teljes mértékben a felek szabad belátásán, az Mt. 153.§-ában rögzített minimálbér szabályait ugyanis figyelembe kellene venniük. Amennyiben pedig 18. életévüket be nem töltött személyek feladatteljesítése szükséges, abban az esetben az Mt. fiatal munkavállalók védelmére vonatkozó szabályait is be kell tartani.

Végezetül további két új elem kerül még bele a szabályozásba. Egyrészt az iskolaszövetkezet az éves nettó árbevételének 85%-át a tagok között a személyes közreműködés arányában köteles lesz felosztani. Másrészt pedig az adózott eredmény legalább 10%-át oktatási, képzési célt szolgáló, fel nem osztható, közösségi alapba kell helyezni.

Fennmaradó kérdések

Nem tudjuk, hogy miért döntött úgy a kormányzat, hogy a központi költségvetést megalapozó törvény eredeti szövegének 53.§-ában foglalt megoldási mód helyett, mely az Mt. szabadságra vonatkozó szabályainak kiterjesztéséről rendelkezett, inkább a szövetkezeti törvény módosításával, az Mt. hatálya alól történő kivonásával kívánja orvosolni a problémát. Az mindenesetre megállapítható, hogy munkáltatói oldalon számos előny kapcsolódik ehhez a foglalkoztatási formához, melyhez a fellazuló szabályozás mellett adó és járulékfizetési kedvezmények is kapcsolódnak. Kérdéses továbbá, hogy az Európai Bizottság számára a hazai szabályozás EU kompatibilitása megnyugtatóan lett-e rendezve. Az a veszély is fennáll, hogy a Bizottság álláspontja szerint ez a jogviszony a munkaerő-kölcsönzés keretében végzett tevékenységről szóló 2008/104/EK irányelv hatálya alá tartozónak fog minősülni, s abban az esetben a szabályozás ismételten visszakerülhet az Országgyűlés elé.

A foglalkoztatás területén további fontos változások is várhatóak

Ismerkedjen meg a Munka törvénykönyve változó szabályaival a 2016. május 24. napján a MÜPA Üvegtermében megrendezésre kerülő foglalkoztatási rendezvényen. Az Mt. szabályainak változásán túlmenően a Kúria munkajogi gyakorlatával, a munkaügyi ellenőrzés 2015. évi tapasztalataival, a munkavállalók ellenőrzésének jogszerű módozataival, a kiküldött munkavállalókra vonatkozó változásokkal, a kollektív jogok gyakorlati alkalmazhatóságával, valamint a nők gazdaságban betöltött helyzetével is megismerkedhet.

A rendezvényen az NGM, a Kúria, a Pécsi Tudományegyetem képviselői, illetve neves szakemberek mutatják be az adott terület legfontosabb történéseit. A rendezvényről további információt, illetve a jelentkezésre vonatkozóan adatokat ezen a linken talál:
http://www.hrportal.hu/hrp-krs-munkajogikonferencia-2016/

Dr. Kéri Ádám
ügyvéd
KRS Ügyvédi Iroda
  • 2020.11.17Toborzás a LinkedIn-en és a Facebook-on - ONLINE A Toborzás a LinkedIn-en és a Facebookon 1 napos workshopon délelőtt kérdést kaphat LinkenInnel kapcsolatos kérdéseire, szó lesz továbbá a vállalati oldal fontos elemeiről, karrieroldalról és oldal-analitikákról. Délután példákkal színesítve ismerkedhet meg a kampánykezeléssel, kapcsolati háló felépítésének kérdéseivel és egyéb, Facebookkal kapcsolatos funkcióval. Részletek Jegyek
  • 2020.11.23Művezető képzés A művezetők szakmai továbbképzése a vezetői feladataik eredményes és hatékony ellátására. A résztvevők vezetői, problémamegoldási és termelékenységfejlesztési készségeinek fejlesztése konkrét feladatokon, szituációs játékokon, esettanulmányokon keresztül. Részletek Jegyek
  • 2020.12.05 Teljesítménymenedzsment és motiváció A résztvevők megtanulják, beosztottjaik teljesítményére ható területek helyes menedzselését. Képessé válnak akár munkavégzés közben hatásos, rövid coaching beszélgetések levezetésére. Megismerik a teljesítmény menedzsment eszközrendszerét. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
A cégeknek és a fiataloknak is megéri: egyre több gyakornokot foglalkoztatnak diákszövetkezeten keresztül

A gyakornoki programban dolgozók 15-20%-kal többet kereshetnek, és a vírushelyzet is kevésbé érinti őket. Teljes cikk

Karantén után: több ezer diákot várnak nyári munkára

A bruttó órabérek átalagosan 1300-1500 forint körül alakulnak, de egy-egy kiemelt szaktudást igénylő pozícióban akár bruttó 2000 forint feletti... Teljes cikk

Rekordot dönthet idén a diákhitelt igénylők száma

A Diákhitel 1-et ebben az évben már mintegy 60 százalékkal igényelték többen, mint tavaly ilyenkor. A Diákhitel Központ mind az új igénylők... Teljes cikk