Megjelent: 8 éve

Fokozódó gondok a magyar munkaerő-piacon

A szociális partnerek, azaz a munkavállalói és a munkáltatói érdekképviseletek régóta hangoztatják, hogy amennyiben sürgős beavatkozásra nem kerül sor, komoly problémákkal, elsősorban jelentős munkaerőhiánnyal fog szembe nézni a hazai munkaerőpiac. Az egységes európai térségben ugyanis mind a képzett, mind a képzetlen munkaerőért verseny alakult ki, így nehéz ide kötni az alulfizetett és sok szempontból kiszolgáltatott helyzetben lévő hazai munkaerőt. A probléma súlyát jelzi, hogy a nemzetgazdasági miniszter is elismerte, a munkaerőhiány akadályozhatja a magyar gazdaság növekedési céljait. Nézzük mi is áll a probléma hátterében.

images

Kezdjük a jó hírrel: a foglalkoztatás folyamatosan bővül

A KSH adatai szerint a foglalkoztatási adatok Magyarországon folyamatosan javulnak. Nem csupán átléptük a négymilliós foglalkoztatottsági küszöböt, hanem azt mintegy 350.000 fővel meg is haladtuk. Ezzel összefüggésben az is pozitív dolog, hogy valamennyi foglalkoztatotti réteg helyzete javult.

foglalkoztatásMagyar Idők: 2016.08.11.


A foglalkoztatás növekedésének a motorja már nem a közfoglalkoztatás bővülése, hanem a versenyszféra növekvő munkaerő igénye, ami szintén kedvező fejlemény. Azt is ki kell emelni, hogy egyes sérülékeny csoportok foglalkoztatásához 2013 óta állami támogatás is igényelhető. Ennek megfelelően jobban megéri a munkáltatóknak a munkaerőpiacra visszatérő kismamákat, 25 év alatti vagy 55 év feletti, valamint pl. alacsony iskolázottságú személyeket foglalkoztatni, mint korábban. A GYED EXTRA szabályai is évről évre kedvezőbbek, mellyel a kormányzat a gyermeket vállaló munkavállalók munkaerőpiacra történő mielőbbi visszatérését ösztönzi. Ezen pozitív fejlemények azonban nem elégségesek, további lépések szükségesek. Nézzük ennek az okait.

A munkáltatókat magas adó- és járulékteher sújtja

Számos elemzés, közöttük az Európai Bizottság adatai, arra mutatnak rá, hogy a hazai adóterhelés a régióban a legmagasabbak közé tartozik. A magas elvonási szint pedig akadályozza a hazai kis és középvállalatok versenyképességét, hiszen a közterhek nehezen termelhetőek ki, valamint a gazdaság fehérítése ellen is hat. A munkáltatóknak ezen túlmenően a külföldi munkaerőpiacokkal is meg kell küzdeniük, hiszen ugyanazért a munkáért tőlünk nyugatra többszörös béreket lehet keresni, s a munkakörülmények is sokkal jobbak. Ilyen magas szintű elvonások mellett ugyanakkor a béremelés nehezen oldható meg. Nem véletlen, hogy a munkáltatói érdekképviseletek, közöttük a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), minden fórumot megragadnak véleményük hangoztatására.

adókPortfolió.hu, 2016.01.20.


Ne csak rugalmas, tisztességes és jogszerű is legyen a foglalkoztatás

A kormányzat 2010-et követően célul tűzte ki a foglalkoztatás szintjének a növelését, amely cél a Széll Kálmán Tervben is hangsúlyosan jelent meg. Ennek érdekében jelentősen változtattak a hatályos foglalkoztatási szabályokon annak érdekében, hogy Magyarország minél vonzóbb befektetési hely legyen. Ennek egyik lépése az új Munka törvénykönyve elfogadása volt, mely sok tekintetben lazította a munkavállalók jogvédelmét. Az Európai Unióban ajánlott „flexicurity” azaz a rugalmasságot és biztonságot együttesen ajánló munkaerő-piaci alapelvből nálunk egyértelműen az előbbire, azaz a rugalmasságra került a hangsúly. A változások mind a munka- és pihenőidő, mind pedig a munka díjazásának a szabályait érintették.

Míg például Franciaországban az átlagos munkaidő jelenleg a heti 36 órát is alig haladja meg, nálunk akár ennek a dupláját is lehet jogszerűen dolgoztatni (lsd. készenléti jellegű munkakör). Ezen túlmenően az új szabályok alapján a rendkívüli munkavégzést is egyszerűbb elrendelni. Az elvégzett többletmunkáért a munkavállaló ugyanakkor nem több, hanem sok tekintetben alacsonyabb díjazásra jogosult. A díjazásra vonatkozó szabályok jelentős részétől pedig megállapodással akár a munkavállaló hátrányára is el lehet térni (pl: bérpótlékok). A kedvezőtlen irányú változások pedig a meglehetősen alacsony bérekkel egyidejűleg fejtik ki a hatásukat.

Más területek vonatkozásában is sor került negatív változtatásokra. A felmondás szabályai például olyannyira kedvezőtlenül változtak, hogy a Kúria azóta is valamennyi állásfoglalásában (joggyakorlat elemző csoport állásfoglalás, VKF jogszabály változtatási javaslat) változtatást sürget. A változtatási javaslataikkal összefüggésben a Kúria azt is kijelentette, hogy a hatályos szabályozás nem ösztönzi a munkáltatókat jogkövető magatartásra, amely a legfőbb bírói szervtől elég súlyos megállapítás.

Szükséges a munkaügyi ellenőrzés

Nem csupán a munkajogi szabályok változtak azonban a munkavállalókra nézve kedvezőtlenül. A munkaügyi ellenőrzés egyébként kiváló személyi állományának az utóbbi 6 évben közel felét elvesztette, s ennek megfelelően az ellenőrzések száma is arányosan visszaesett. Az ellenőrzési statisztikák, melyek évről évre 70% körüli jogsértési arányt tárnak fel, jól mutatják, hogy az állam még a fellazult szabályok betartatását sem tudja elérni. A munkaügyi ellenőrzés gyengülésének a kárvallottjai pedig nem csupán a munkavállalók, hanem a jogkövető munkáltatók, melyeknek tisztességtelen versenytársakkal kell megküzdeniük. A pihenőidők, pihenőnapok megfelelő biztosítása, valamint az egyéni, illetve kollektív védőberendezések alkalmazása ugyanis költséges, sok esetben akár pótlólagos munkaerő felvételt is indokolttá tesz.

Súlytalanok a szociális partnerek

Habár Nyugat-Európában a szakszervezeteknek és a munkáltatói érdekképviseleteknek komoly súlyuk van, Magyarországon befolyásuk folyamatosan csökken, jogosítványaikat pedig elveszítik. Az új Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv., mely 2012. július 1. napjával lépett hatályba, az érdekképviseletek jogosítványait jelentősen visszavágta. Ezzel egyidejűleg változtak a munkaügyi ellenőrzés szabályai is, melyek egyik elemeként megszűnt a kollektív jogi sérelmek felügyelet általi kivizsgálása. A foglalkoztatás területét érintő jogszabályváltozásokba pedig az érdekképviseleteknek kevés beleszólása maradt. Ez utóbbit jól szemlélteti, hogy az idén nyáron elfogadott Munka törvénykönyve módosításból lényegében valamennyi szociális partneri javaslat kikerült. Az erős szakszervezeteket ugyanakkor nem ok nélkül támogatná az Európai Unió. Egyrészt komoly szerepük lehetne munkakörülmények ellenőrzésében és javításában, másrészt pedig hatékony képviselői lehetnek a munkavállalói érdekek védelmének, ezáltal tényleges megalapozói lehetnének az un. munkabékének. Ez pedig távolról sem egy elvont, tartalom nélküli fogalom.

Szerencse, hogy nem mobilabb a hazai munkavállaló

Sokszor elhangzik, hogy a hazai munkavállaló nem kellően mobil. Ezzel összefüggésben arra szokás hivatkozni, hogy míg Magyarországon a nyugati régiókban 3% alatti a munkanélküliség, keleten 10% körüli értékekkel találkozni. A magyar bérek, a munkavállalói jogvédelem alacsony szintje, illetve az állásbiztonság, valamint az anyagi tartalékok hiánya ugyanakkor nem teszik lehetővé az országon belüli mobilitást. A mobilitás egyetlen érdemi megvalósulási formája így még sokáig az Európai Unió fejlettebb tagállamaiban tevékenykedő munkáltatóknál történő elhelyezkedés marad.

A foglalkoztatás szintjének bővülése mindenképpen örvendetes tény, amelyre lehet építeni. Ezzel egyidejűleg szükséges lenne átfogó korrekciókat végrehajtani. Amennyiben a vázolt problémák orvoslása elmarad, a gondok tovább fognak mélyülni, és valóban csak azok fognak a hazai munkaerőpiacon megmaradni, akik képességeik, vagy egyéb kötöttségeik okán nem képesek máshol szerencsét próbálni. Ez pedig senkinek sem érdeke.

dr. Kéri Ádám
ügyvéd, NILO tag
KRS Ügyvédi Iroda


Legutóbbi kérdések - válaszok

  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Apaszabadság: minden, amit tudni kell róla

2023. január 1-je óta jár 10 napos szabadság az apáknak gyermekük születése környékén. Ez az úgy nevezett apaszabadság. Teljes cikk

Kisebb munkaügyi jogsértéseket találtak a cégnél, ahonnan kirúgták a vendégmunkásokat betanító magyarokat

A közlemény szerint magyar munkaerő külföldiekkel történő kiváltása a jelenlegi jogszabályok szerint nem nyert egyértelműen bizonyítást. Teljes cikk

Diszkrimináció a munkahelyen: a várandósság miatti próbaidős elküldés a legjellemzőbb

Egészségi állapot, életkor, politikai vagy más vélemény, anyaság vagy nemzetiséghez való tartozás - tavaly ezen tulajdonságok miatt részesültek... Teljes cikk