Főszezon: dolgoznak a diákok

A HR Portálon készítettünk egy mini felmérést, amely ugyan nem reprezentatív, de az a tendencia látszik belőle, amelyet korábban a médiában is olvasni lehetett: mióta a diákhitelek rendelkezésre állnak a fiatalokban kisebb a motiváció a munkavállalásra. Oldalunkon a kérdésre, hogy vállalt vagy vállal-e diákmunkát, a válaszadók harmada azt írta, hogy nem, mert nem éri meg. Ugyanakkor a többiek kisebb-nagyobb rendszerességgel vállalnak ilyen munkát. A kérdés, hogy mennyire éri meg relatív, ugyanis már a diákoknak sem lehet a minimálbérnél (105 ezer forint) kevesebbet fizetni, így a bruttó minimum órabér 604 forint, amelyből ugyan a személyi jövedelemadót levonják, és így óránként 508 forint marad a zsebükben, ami persze nem sok, más levonás azonban nem terheli a fiatalok fizetését. Átlagosan egyébként körülbelül 700 forintot kapnak a diákokóránként (például adminisztratív pozíciókban, promóciós és hosztesz munkában), de pénzügyi, IT-s vagy tolmács munkáért akár 2000 forintra is feltornázható ez az órabér.

Az egyik törvényi változás, amely érintette a diákmunkát, hogy a június közepe óta nem csak az aktív tanulói jogviszonnyal rendelkező fiatalok vállalhatnak munkát iskolaszövetkezeteken keresztül, hanem a passzív, jogviszonyukat átmenetileg szüneteltető hallgatók is.

Tavaly körülbelül 120 ezer diák vállalt munkát 1587 iskolaszövetkezet szerepvállalása mellett. 2015. január elseje óta az iskolaszövetkezetekre is vonatkozik a munkaerő-kölcsönzőkre kiterjesztett fordított áfa. Ennek értelmében a szolgáltatás igénybevevője fizeti az adót, de ő is élhet ennek levonási jogával. „Az iskolaszövetkezet valamennyi munkaerő kölcsönzéshez, kirendeléshez, személyzet rendelkezésre bocsátáshoz hasonló jellegű, ellenérték fejében nyújtott szolgáltatása fordított adózás alá esik.” – írja a NAV honlapja.

Hogy ez a változtatás milyen hatással volt a piacra, arról Szerepi Bálintot a Meló-diák Iskolaszövetkezet projektvezetőjét, a HR Portál szakértőjét kérdeztük.

„Az iskolaszövetkezeteken keresztüli foglalkoztatás egy olyan sajátos eszköz, ami megalapozza és megerősíti a fiatalok munkaerőpiacra történő kilépését. Éppen ezért örömmel látom az idei évi változásokat, amik ténylegesen azt a célt szolgálják, hogy a diákok biztonságosan, és a munkáltatói bizalmat erősítve vállalhassanak munkát. A fordított áfás elszámolás bevezetésével bízom benne, hogy azon szolgáltatók, amelyek nem a diákok érdekeit tartják szem előtt, eltűnnek a piacról, és azok maradnak csak meg, amelyek hosszú távon segíteni is akarnak a fiataloknak. A jogszabályi változások is ezt a szándékot követik, ha csak például a passzív féléves hallgatók foglalkoztatásának lehetőségét nézzük, akiknek ott lesz a lehetőség, hogy egyetemi tanulmányaik ideiglenes szüneteltetése közben megkeressék akár a következő félévre valót.”

Göltl ViktorGöltl Viktor a WHC ügyvezető igazgatója hozzátette, hogy aki eddig csalt az sajnos ezután is meg fogja találni a módját, de ezt a tevékenységet akár könnyen fel is lehet ismerni. „Az áfacsaló munkaerő- kölcsönző cégeket a törvényi változás után egyébként úgy lehet a legnagyobb hatékonysággal beazonosítani, hogy azóta valamiféle (al)vállalkozói tevékenységnek álcázva működnek tovább, hiszen az ilyen tevékenység nem fordított áfás, azaz a csalás lehetősége továbbra is fennáll.” Göltl Viktor szerint hasznos, ha a munkavállaló diákok (felnőttek) is azzal szankcionálják az ilyen nem jogszerűen foglalkoztató és kifizető cégeket, hogy nem mennek oda dolgozni.

Arra kérdésre, hogy vajon mennyivel tették biztonságosabbá a munkavállalást, nehezebbé a visszaéléseket, Göltl Viktor így válaszolt: „Azon szolgáltatók, akiknek az ÁFA fizetési ügyleteik mögött húzódott haszonszerzés volt az elsődleges cél, nyilván nem a diákok érdekeit szem előtt tartva működnek. Ezáltal sajnos választhatnak a diákok olyan kis szolgáltatókat, akiknél a jogszabályok megkerülése miatt nincsenek olyan biztonságban, mint a régóta nyíltan működő nagy társaiknál. Ezért tanácsolom mindig azt, hogy olyan iskolaszövetkezetet válasszanak, ami számukra is leinformálható, régóta a piacon van, és amellett, hogy biztosan a hatályos jogszabályoknak megfelelően működik, mindenben segítséget nyújt. Nem várható el egy fiataltól, hogy a mindenkori Munka törvénykönyvével illetve az egyéb munkavállalásra vonatkozó szabályokkal tisztában legyen. Az viszont igen, hogy olyan szolgáltatóhoz menjen dolgozni, ahol biztonságban akár egy életpályát is kialakíthat.” – hangsúlyozta Szerepi Bálint.

A diákok ma már nagyon sok fórumon tájékozódhatnak a munkájukat érintő szabályokról, részletesen felhívják figyelmüket a területekre, amire különösen oda kell figyelni. A NAV is összeállított egy füzetet és a Nemzetgazdasági Minisztérium is összefoglalta a tudnivalókat, egy uniós projekt keretében. Szezonálisan, nyáron 15 éves kortól van lehetőség munkavégzésre iskolaszövetkezeteken keresztül, az év többi időszakában azonban csak 16 éves kor felett. 18 év alatt a munkavállaláshoz a szülőnek is hozzá kell járulnia. Felhívják a figyelmet a munkaszerződés, és azon egyes részeinek kiemelt fontosságára (legalább az alapbér és a munkakör rögzítve legyen), valamint arra, hogy a diáknak is adószámot kell igényelni, be kell jelenteni az adóhivatalnál a tényleges munkakezdés előtt. Hogy a bejelentés megtörtént-e azt az ügyfélkapun keresztül akár le is lehet ellenőrizni.

A fiatal munkavállaló éjszakai munkát nem végezhet, naponta csak 8 órát dolgozhat és két munkanap között legalább 12 óra pihenőidőnek kell lennie. Ha a tanuló 4 óránál többet dolgozik, akkor számára legalább 30 perc, ha 6 óránál többet, akkor legalább 45 perc szünetet kell biztosítani.
A nyári munkát vállaló diákokat is megilleti szabadság, az éves szabadság (20 nap alapszabadság + az életkor szerinti pótszabadság) időarányos része. A diákok az őket ért jogsérelem esetén szüleikkel, törvényes képviselőikkel a munkaügyi hatósághoz, a kormányablakokhoz, e-mailben az NGM Foglalkoztatás felügyeleti főosztályához valamint közigazgatási és munkaügyi bírósághoz is fordulhatnak.

Szerepi Bálint azt is jelezte, hogy kevés diák szeretné végigdolgozni a nyári szünetet, így általában 1-1,5 hónapra vállalnak munkát a tapasztalataik szerint. Általában olyan munkák a legalkalmasabb diákmunkának, amelyek nem igényelnek előképzettséget illetve könnyen betanulhatók. A nyár folyamán a vendéglátás és a turizmus képes nagyszámú szezonális munkaerő felszippantására. Nem véletlen, hogy a Balatonon is igény is van erre a munkaerőre, különösen a vendéglátásból szinte folyamatosan zajló elvándorlástükrében.
„A balatoni helyzetet igen közelről van szerencsém megtapasztalni, azt kell mondjam a jelenleg felkapott helyzet egy évek óta húzódó folyamatnak az eredménye, ami a diákok szempontjából nem egyértelműen rossz. Véleményem szerint azon vendéglátóhelyeket illetve szolgáltatókat sújtja legjobban a jelenleg hangoztatott trend, akik hozzá voltak szokva ahhoz, hogy a szabályos foglalkoztatási formáknál jelentősen olcsóbban tudnak minőségi és kiaknázható munkaerőhöz jutni.

Ha a diákok szemszögéből nézzük, egyre több a lehetőség, és egyre jobban sikerül elmozdulni abba az irányba, hogy nem a képzettség és a több éves tapasztalat a legfontosabb egy egyszerűbb állás betöltésekor, hanem a hozzáállás, az attitűd. Aki akar dolgozni, és odateszi magát, az biztosan el tud helyezkedni már a szezon elején, mert a cégek egyre inkább hajlandóak időt fordítani a betanításra is. Újra el kellett kezdeni kinevelni a jövő évek vendéglátásának munkaerejét, és erre nagyon jó alapot képeznek a diákok.”

A cikk elején utaltam arra, hogy a fiatalok egy része úgy érzi, nem éri meg ebben a formában dolgozni. Ugyanakkor a diákmunkaerő csökkenő számát befolyásolja az is, hogy a felsőoktatásban tanulók száma folyamatosan csökken illetve az OKJ-s képzéseken résztvevők csak 21 éves korukig minősülhetnek nappali tagozatos hallgatónak, azaz aki ilyen képzésen vesz részt és elmúlt 21 éves, azok kiesnek a diákmunka piacról, jelezte a másik összetevőt Göltl Viktor.

Aztán pedig, hogy a korábban már megpendített hosszútávú előnyökre visszatérjünk, a WHC ügyvezetője megerősítette, hogy a legnépszerűbb diákmunka ajánlatok egyrészt azok, amelyek a legmagasabb bért fizetik, másrészt azok, amelyek - ha nem is fizetnek olyan jól - kapcsolódnak a diák tanulmányaihoz. Ezzel a diák a tanulmányai ideje alatt már jelentős gyakorlati tapasztalatra tehet szert, aminek birtokában az iskolából kilépve pályakezdőként jóval nagyobb eséllyel indul a felnőtt munkaerőpiacon.