Főszezon: dolgoznak a diákok
Vannak diákok, akik a tanév folyamán is vállalnak munkát, de azért ez a kisebbség. A többség csak nyáron dolgozik, 16 év alatt például kizárólag ilyen szezonális munkavállalás lehetséges. Persze a munkavállalás mögött különböző célok „rejtőznek”, így a következő félévre tandíjra gyűjtéstől, a nyári bulik, fesztiválok finanszírozásán át, addig az anyagi megfontoláson túlmutató elgondolásig, hogy a munkatapasztalat később is jól jöhet a munkavállalásnál. Több változás is érintette a diákmunkát és az iskolaszövetkezeteket az elmúlt időszakban, mely változások a piacot is befolyásolhatják, illetve a diákok helyzetét is javíthatják. Ezeket a változásokat próbáltuk összeszedni.
Az egyik törvényi változás, amely érintette a diákmunkát, hogy a június közepe óta nem csak az aktív tanulói jogviszonnyal rendelkező fiatalok vállalhatnak munkát iskolaszövetkezeteken keresztül, hanem a passzív, jogviszonyukat átmenetileg szüneteltető hallgatók is.
Tavaly körülbelül 120 ezer diák vállalt munkát 1587 iskolaszövetkezet szerepvállalása mellett. 2015. január elseje óta az iskolaszövetkezetekre is vonatkozik a munkaerő-kölcsönzőkre kiterjesztett fordított áfa. Ennek értelmében a szolgáltatás igénybevevője fizeti az adót, de ő is élhet ennek levonási jogával. „Az iskolaszövetkezet valamennyi munkaerő kölcsönzéshez, kirendeléshez, személyzet rendelkezésre bocsátáshoz hasonló jellegű, ellenérték fejében nyújtott szolgáltatása fordított adózás alá esik.” – írja a NAV honlapja.
Hogy ez a változtatás milyen hatással volt a piacra, arról Szerepi Bálintot a Meló-diák Iskolaszövetkezet projektvezetőjét, a HR Portál szakértőjét kérdeztük.
„Az iskolaszövetkezeteken keresztüli foglalkoztatás egy olyan sajátos eszköz, ami megalapozza és megerősíti a fiatalok munkaerőpiacra történő kilépését. Éppen ezért örömmel látom az idei évi változásokat, amik ténylegesen azt a célt szolgálják, hogy a diákok biztonságosan, és a munkáltatói bizalmat erősítve vállalhassanak munkát. A fordított áfás elszámolás bevezetésével bízom benne, hogy azon szolgáltatók, amelyek nem a diákok érdekeit tartják szem előtt, eltűnnek a piacról, és azok maradnak csak meg, amelyek hosszú távon segíteni is akarnak a fiataloknak. A jogszabályi változások is ezt a szándékot követik, ha csak például a passzív féléves hallgatók foglalkoztatásának lehetőségét nézzük, akiknek ott lesz a lehetőség, hogy egyetemi tanulmányaik ideiglenes szüneteltetése közben megkeressék akár a következő félévre valót.”
Göltl ViktorGöltl Viktor a WHC ügyvezető igazgatója hozzátette, hogy aki eddig csalt az sajnos ezután is meg fogja találni a módját, de ezt a tevékenységet akár könnyen fel is lehet ismerni. „Az áfacsaló munkaerő- kölcsönző cégeket a törvényi változás után egyébként úgy lehet a legnagyobb hatékonysággal beazonosítani, hogy azóta valamiféle (al)vállalkozói tevékenységnek álcázva működnek tovább, hiszen az ilyen tevékenység nem fordított áfás, azaz a csalás lehetősége továbbra is fennáll.” Göltl Viktor szerint hasznos, ha a munkavállaló diákok (felnőttek) is azzal szankcionálják az ilyen nem jogszerűen foglalkoztató és kifizető cégeket, hogy nem mennek oda dolgozni.
Arra kérdésre, hogy vajon mennyivel tették biztonságosabbá a munkavállalást, nehezebbé a visszaéléseket, Göltl Viktor így válaszolt: „Azon szolgáltatók, akiknek az ÁFA fizetési ügyleteik mögött húzódott haszonszerzés volt az elsődleges cél, nyilván nem a diákok érdekeit szem előtt tartva működnek. Ezáltal sajnos választhatnak a diákok olyan kis szolgáltatókat, akiknél a jogszabályok megkerülése miatt nincsenek olyan biztonságban, mint a régóta nyíltan működő nagy társaiknál. Ezért tanácsolom mindig azt, hogy olyan iskolaszövetkezetet válasszanak, ami számukra is leinformálható, régóta a piacon van, és amellett, hogy biztosan a hatályos jogszabályoknak megfelelően működik, mindenben segítséget nyújt. Nem várható el egy fiataltól, hogy a mindenkori Munka törvénykönyvével illetve az egyéb munkavállalásra vonatkozó szabályokkal tisztában legyen. Az viszont igen, hogy olyan szolgáltatóhoz menjen dolgozni, ahol biztonságban akár egy életpályát is kialakíthat.” – hangsúlyozta Szerepi Bálint.
A diákok ma már nagyon sok fórumon tájékozódhatnak a munkájukat érintő szabályokról, részletesen felhívják figyelmüket a területekre, amire különösen oda kell figyelni. A NAV is összeállított egy füzetet és a Nemzetgazdasági Minisztérium is összefoglalta a tudnivalókat, egy uniós projekt keretében. Szezonálisan, nyáron 15 éves kortól van lehetőség munkavégzésre iskolaszövetkezeteken keresztül, az év többi időszakában azonban csak 16 éves kor felett. 18 év alatt a munkavállaláshoz a szülőnek is hozzá kell járulnia. Felhívják a figyelmet a munkaszerződés, és azon egyes részeinek kiemelt fontosságára (legalább az alapbér és a munkakör rögzítve legyen), valamint arra, hogy a diáknak is adószámot kell igényelni, be kell jelenteni az adóhivatalnál a tényleges munkakezdés előtt. Hogy a bejelentés megtörtént-e azt az ügyfélkapun keresztül akár le is lehet ellenőrizni.
A fiatal munkavállaló éjszakai munkát nem végezhet, naponta csak 8 órát dolgozhat és két munkanap között legalább 12 óra pihenőidőnek kell lennie. Ha a tanuló 4 óránál többet dolgozik, akkor számára legalább 30 perc, ha 6 óránál többet, akkor legalább 45 perc szünetet kell biztosítani.
A nyári munkát vállaló diákokat is megilleti szabadság, az éves szabadság (20 nap alapszabadság + az életkor szerinti pótszabadság) időarányos része. A diákok az őket ért jogsérelem esetén szüleikkel, törvényes képviselőikkel a munkaügyi hatósághoz, a kormányablakokhoz, e-mailben az NGM Foglalkoztatás felügyeleti főosztályához valamint közigazgatási és munkaügyi bírósághoz is fordulhatnak.
Szerepi Bálint azt is jelezte, hogy kevés diák szeretné végigdolgozni a nyári szünetet, így általában 1-1,5 hónapra vállalnak munkát a tapasztalataik szerint. Általában olyan munkák a legalkalmasabb diákmunkának, amelyek nem igényelnek előképzettséget illetve könnyen betanulhatók. A nyár folyamán a vendéglátás és a turizmus képes nagyszámú szezonális munkaerő felszippantására. Nem véletlen, hogy a Balatonon is igény is van erre a munkaerőre, különösen a vendéglátásból szinte folyamatosan zajló elvándorlástükrében.
„A balatoni helyzetet igen közelről van szerencsém megtapasztalni, azt kell mondjam a jelenleg felkapott helyzet egy évek óta húzódó folyamatnak az eredménye, ami a diákok szempontjából nem egyértelműen rossz. Véleményem szerint azon vendéglátóhelyeket illetve szolgáltatókat sújtja legjobban a jelenleg hangoztatott trend, akik hozzá voltak szokva ahhoz, hogy a szabályos foglalkoztatási formáknál jelentősen olcsóbban tudnak minőségi és kiaknázható munkaerőhöz jutni.
Ha a diákok szemszögéből nézzük, egyre több a lehetőség, és egyre jobban sikerül elmozdulni abba az irányba, hogy nem a képzettség és a több éves tapasztalat a legfontosabb egy egyszerűbb állás betöltésekor, hanem a hozzáállás, az attitűd. Aki akar dolgozni, és odateszi magát, az biztosan el tud helyezkedni már a szezon elején, mert a cégek egyre inkább hajlandóak időt fordítani a betanításra is. Újra el kellett kezdeni kinevelni a jövő évek vendéglátásának munkaerejét, és erre nagyon jó alapot képeznek a diákok.”
A cikk elején utaltam arra, hogy a fiatalok egy része úgy érzi, nem éri meg ebben a formában dolgozni. Ugyanakkor a diákmunkaerő csökkenő számát befolyásolja az is, hogy a felsőoktatásban tanulók száma folyamatosan csökken illetve az OKJ-s képzéseken résztvevők csak 21 éves korukig minősülhetnek nappali tagozatos hallgatónak, azaz aki ilyen képzésen vesz részt és elmúlt 21 éves, azok kiesnek a diákmunka piacról, jelezte a másik összetevőt Göltl Viktor.
Aztán pedig, hogy a korábban már megpendített hosszútávú előnyökre visszatérjünk, a WHC ügyvezetője megerősítette, hogy a legnépszerűbb diákmunka ajánlatok egyrészt azok, amelyek a legmagasabb bért fizetik, másrészt azok, amelyek - ha nem is fizetnek olyan jól - kapcsolódnak a diák tanulmányaihoz. Ezzel a diák a tanulmányai ideje alatt már jelentős gyakorlati tapasztalatra tehet szert, aminek birtokában az iskolából kilépve pályakezdőként jóval nagyobb eséllyel indul a felnőtt munkaerőpiacon.
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
A diákok foglalkoztatása még az egyszerűsített foglalkoztatásnál (EFO) is kedvezőbb ez a megoldás a cégek számára. Teljes cikk
Hiánypótló kezdeményezést indított el tavaly az UniYou digitális iskolaszövetkezet, amely a diákmunkában dolgozó fiatalok számára hirdetett... Teljes cikk
A tanulás melletti munkavégzés leginkább a nem nappali munkarendben tanuló hallgatókat jellemzi. Teljes cikk
- 2000 forint az átlagos diákórabér, nyáron pedig újabb emelkedésre lehet számítani 2 hete
- Íme az UniYou Év Diákmunkahelye pályázatának győztesei 1 hónapja
- Itt a legnagyobb diákmunka-közvetítők listája 2 hónapja
- Új vezérigazgató a Provident Pénzügyi Zrt. élén 2 hónapja
- Orbán Viktor: Minden erőt arra kell összpontosítani, hogy az embereket meggyőzzék, van értelme dolgozni 2 hónapja
- Melyek a legnépszerűbb diákmunkák és mennyit lehet keresni? 3 hónapja
- Orbán Viktor: akkor lesz döntés a pedagógusok béremeléséről, amikor tényleg megvan a pénz 5 hónapja
- Kilőtt az Eventrend Group - Minden eddigi saját csúcsot megdöntött a magyar cégcsoport 5 hónapja
- Orbán Viktor: A nyugdíjakat mindenképpen 6 százalékkal emeli a kormány 5 hónapja
- Heti 100 ezer forintos fizetéssel keresnek diákokat idénymunkára 5 hónapja
- Milyen a tökéletes munkahely a Z-generáció szerint? 6 hónapja